Tőkeemelés után negatív eredménytartalék

Kérdés: A kft.-nek meg kellett emelnie a jegyzett tőkéjét 1 millió forintról 3 millió forintra. A tőkeemelés az eredménytartalék terhére történt, illetve a hiányzó összeget a tagok fizették be. Az eredménytartalék terhére történő jegyzett-tőke-emelés után negatív lett az eredménytartalék az ezerforintos kerekítés miatt. A tőkeemelést a Cégbíróság bejegyezte. Mi a teendő a negatív eredmény­tartalékkal? Kerekítési különbözetként lehet könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből nem derül ki, mivel alapozták meg az eredménytartalék terhére történő jegyzett tőkeemelést. (A cégbíróság se a bejegyzés előtt, se utána nem vizsgálja azt, hogy a kft. az eredménytartalékból történő tőkeemelés során figyelembe vette-e a számviteli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 15.

Pótbefizetés felső határa

Kérdés: A tulajdonos pótbefizetést eszközölt. A befizetett összeget a lekötött tartalékban tartják. A jegyzett tőkéhez viszonyítva mekkora lehet a maximális pótbefizetés összege? A lekötött tartalékban keletkezett forrás mire használható?
Részlet a válaszából: […] A kft.-ben a tulajdonos pótbefizetést akkor eszközölhet, ha az alapító okirat, illetve a társasági szerződés az egyszemélyes tulajdonost, a taggyűlést feljogosítja. Ilyen rendelkezés hiányában a tulajdonos által befizetett összeget tagi kölcsönnek kell tekinteni, azt nem lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 31.

Tőkeleszállítás veszteség miatt

Kérdés: A kft. új tagjai saját leadózott jövedelmükből 2004. évben jegyzett tőkét emeltek. A kft. saját tőkéje 2010-ben negatív volt (jegyzett tőke 20 M Ft, eredménytartalék -22 M Ft, lekötött tartalék 5 M Ft). A kft. tagjai a jegyzett tőkét 3 M Ft-ra szeretnék csökkenteni. Az Szt., illetve a cégtörvény szerint ha a kft. csökkenti a jegyzett tőkét, akkor vele együtt az eredménytartalékot is csökkenteni kell (ami osztalékfizetést eredményez a tagoknak). A fentiek miatt a kft. tagjainak milyen szja- és ehofizetési kötelezettségei vannak?
Részlet a válaszából: […] A kérdést csaknem szó szerint idéztük. A szakmában dolgozókszámára szokatlan hozzá nem értésről tanúskodnak a kérdésben leírtak. Akérdésben leírtakra igyekszünk röviden válaszolni.Nem beszélhetünk negatív saját tőkéről, ha a saját tőkeösszevontan pozitív (3 M Ft).A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 4.

Saját tőke szerkezetének megváltoztatása

Kérdés: Milyen lehetőség van arra, hogy egy kft. megváltoztassa a saját tőke szerkezetét, saját elhatározásából? (Például a jegyzett tőke és a tőketartalék csökkentése az eredménytartalék javára.) A társaság saját tőkéjének minden eleme pozitív. A saját tőke mind a jegyzett tőkét, mind a társasági formára előírt kötelező legkisebb mértéket jelentősen meghaladja. Tőkekivonás nem történne, a saját tőke összege nem változna.
Részlet a válaszából: […] A válasznál a Gt. 159-160. §-aiban, továbbá az Szt. 36-38.§-aiban foglaltakra kell tekintettel lenni. A Gt. 159. §-ának (1) bekezdése alapján a taggyűlés atörzstőkét leszállíthatja, a Gt.-ben meghatározott esetekben pedig kötelesleszállítani. A 160. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 26.

Átalakuláskor pótbefizetés

Kérdés: A beolvadással létrejövő társaság vagyonmérleg-tervezetében az eredménytartalék a felhalmozott és a bejegyzésig kalkulált veszteség, illetve a különbözetek rendezése miatt negatív előjelű. A társaság vezetése pótbefizetéssel szeretné a tőkehiányt pótolni azzal, hogy a pótbefizetés összegét az eredménytartalékba vezetné át a rendező tételek között. Megfelel ez a számviteli törvény előírásainak?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy a számviteli törvény tételeselőírásainak nem felel meg. Lehet-evalamilyen más megoldás?A Gt. 120. §-a rendelkezik a pótbefizetés intézményéről.Eszerint a kft. társasági szerződése feljogosíthatja a taggyűlést arra, hogy aveszteségek fedezésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 13.

Pótbefizetés visszafizetése

Kérdés: A kft. anyavállalata a veszteség miatti sajáttőke-negatívumot pótbefizetéssel rendezte. A kft. az akkori előírások szerint a pótbefizetés összegét az eredménytartalékba tette, majd átvezette a lekötött tartalékba. Ma már a társaság nyereséges. A társaságnak az osztalékfizetés előtt vissza kell-e fizetnie a pótbefizetés összegét? Szükséges-e ehhez a tulajdonos konkrét határozata? Van-e jelentősége annak, hogy időközben tulajdonosváltás történt?
Részlet a válaszából: […] A pótbefizetés összegét 2001 előtt a veszteséges társaságnak az eredménytartalékba kellett helyeznie, és ott lekötött összegként figyelembe venni, amelyet 2001. január 1-jével a lekötött tartalékba át kellett vezetni.A pótbefizetést mindaddig lekötött tartalékként kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 9.