Év közben kifizetendő osztalék

Kérdés: Két belföldi magánszemély taggal rendelkező kft. 2019. évben alakult, és 2021 januárjától a kiva szerint adózik. Áttéréskor (2021. január 1-jén) az eredménytartaléka -1720 E Ft volt, a 2021. évi év végi kivás adózott eredménye pedig +31.000 E Ft. Jelenleg tehát 29.280 E Ft a cég eredménytartaléka, és a 2022. évi első három negyedévi eredménye 12.000 E Ft körül alakul. Ha osztalékot akarnak a tagok kivenni, mennyit vehetnek ki tulajdonképpen? (31.000+12.000 E Ft vagy 29.280+12.000 E Ft?) Illetve ha pl. 30.000 E Ft lesz a jóváhagyott osztalék, és ezt ki is fizetik októberben a tagoknak, akkor a kft. a 15% szja-val csökkentett összeget fizeti ki és vallja be a 08-as havi járulékbevalláson, illetve a tagokat terhelő szochót kifizeti, vallja be és vonja le? "Kivanövelő tételként kell figyelembe venni az adóévben jóváhagyott, fizetett osztalékot, ide nem értve a kiva előtti adóévek adózott eredménye és eredménytartaléka terhére a kiva időszakában jóváhagyásra kerülő osztalékot."
Részlet a válaszából: […] ...Szt. 39. § (3) bekezdése szerint osztalékként az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék fizethető ki akkor, ha a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 10.

Osztalékelőleg-fizetés 2019. II. félévében

Kérdés: 2019. II. félévében mikor fizethető osztalékelőleg? Ha lehet fizetni, abból a személyi jövedelemadó mellett le kell-e vonni a szociális hozzájárulási adót?
Részlet a válaszából: […] ...fizetéséhez szükséges fedezettel;– a kifizetés nem haladja meg a közbenső mérlegben kimutatott adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék összegét, és– a társaságnak a helyesbített saját tőkéje a kifizetés folytán nem csökken a törzstőke összege...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 26.

Osztalék a szociális szövetkezetnél

Kérdés: Szociális szövetkezet nyereséggel lezárt adóéve után osztalékot szeretne fizetni a tagjainak. Milyen osztalékfizetési szabályokkal lehet ezt megtenni, és milyen közterheket kell megfizetnie ezzel kapcsolatosan?
Részlet a válaszából: […] ...(3) bekezdése alapján – a 2016. évtől hatályos előírás szerint – az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék akkor fizethető ki osztalékként, ha a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 12.

Osztalékelőleg euróban

Kérdés: Ügyfelem osztalékelőleget vett fel euróbankszámláról készpénzben. Ha a májusi osztalékfizetési döntésnél, forintban határozza meg az osztalékot, árfolyam-differenciával kell számolnom, mivel a könyveit forintban vezeti. Helyesen gondolom?
Részlet a válaszából: […] ...utolsó beszámoló szerinti üzleti év könyveinek lezárása óta kimutatott, az előző üzleti év adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék összegét;– a társaságnak a helyesbített saját tőkéje a kifizetés folytán nem csökken a törzstőke összege alá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 28.

Tagi kölcsön kamatának kifizetése

Kérdés: Egy bt. beltagja 1995 márciusában tagi kölcsönt nyújtott a bt.-nek. A kölcsön kamatainak visszafizetésére 2005-ben nyílt lehetőség. Milyen szabályok szerint fizethetők ki az elmaradt kamatok? Milyen szja-, társaságiadó- és eho-vonzata van a kamat kifizetésének?
Részlet a válaszából: […] ...kellett venni, a pénzügyi intézmény felé fennállótartozást kivéve. Saját tőkeként pedig a jegyzett tőke, a tőketartalék, azeredménytartalék és a lekötött tartalék (ezeknek megfelelő saját forrás) adóévinapi átlagos állományát kellett számításba...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 16.

Külföldi magánszemély osztalékjövedelme utáni adó

Kérdés: Kizárólag német illetőségű magánszemélyekből álló magyarországi kft. 2000. november-december hónapban az eredménytartalék terhére jegyzett tőkeemelést hajtott végre oly módon, hogy a tőkeemelésnek megfelelő összeget átutalta a tulajdonos magánszemélyek konvertibilis forintszámlájára, majd a magánszemélyek ezt visszautalták – tőkeemelés címen – a kft. számlájára. Az eredménytartalék az 1997-1998. évek eredményéből keletkezett. A kft. a jövedelemből osztalékadót, szja-előleget nem vont le, igazolást nem adott. A tagok tulajdoni részaránya 33-67 százalék. A 67 százalék tulajdoni részesedéssel rendelkező tag a társaság ügyvezetője, a másik tag nem vesz részt a kft. munkájában. A tagok illetőségigazolással rendelkeznek, viszont a kft. nem rendelkezik az egyezmény szerinti adómértékek alkalmazására jogosító adóhatósági engedéllyel. A magánszemélyek jövedelmet nem vallottak be, adót nem fizettek. Helyesen járt-e el a kft.? Milyen bevallási és befizetési kötelezettség terheli ebben az esetben a magánszemélyeket?
Részlet a válaszából: […] ...adója után.)Meg kell jegyezni, hogy a kft. valójában azt nem tehette, illetve nem azt tette, ami a kérdésben szerepel. A tőkeemelést nem az eredménytartalékból hajtotta végre, hanem a tulajdonosok befizetéséből. Az eredménytartalék terhére a tulajdonosok részére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 6.

Saját tőke terhére történő tőkeemelés adófizetési kötelezettsége

Kérdés: Milyen adófizetési kötelezettség terheli a vállalkozást, ha a jegyzett tőkéjét a tőketartalékból és/vagy az eredménytartalékból emeli meg?
Részlet a válaszából: […] ...40. §-ának (1) bekezdése szerint a jegyzett tőkének a jegyzett tőkén felüli saját tőke (ezen belül a szabad tőketartalék, a szabad eredménytartalék) terhére történő emelésére akkor és oly mértékben kerülhet sor, ha a tőkeemelést követően a jegyzett tőke...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 28.