Visszavásárolt üzletrész térítés nélküli átadása

Kérdés: A kérdés a 2021. 09. 09-i 8638., illetve 8640. számú kérdéshez kapcsolódik. Társaságunk kft., 3 millió Ft törzstőkével. Az egyik tulajdonostól a társaság 2020-ban megvásárolta a tőketartalék terhére a 40%-os üzletrészét 12 millió Ft-ért, majd 2021-ben a bent maradt két tulajdonos részére a megvásárolt üzletrész, tulajdoni arányuk alapján, térítés nélkül átadásra került. A társaság kisvállalatiadó-alany. Kell-e 2021-ben a kisvállalati adó alapját növelni a saját tőke csökkenése miatt? [Katv. 20. § (4) bek. a) pont.]
Részlet a válaszából: […] ...(megszerzésére)-a legutolsó beszámolóval lezárt üzleti év mérlegében kimutatott adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék osztalékként, részesedésként, kamatozó részvény kamataként figyelembe nem vett összege, vagy-a 21. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 28.

Átalakulás után osztalékfizetés

Kérdés: A társaság a tulajdonos magánszemélyek részére a 2016. évi beszámoló elfogadásakor osztalékot állapított meg, amit 2017-ben nem fizettek ki. 2017 végén a társaság tagjai kiválásról döntöttek, amelynek eredményeként az egyik tag 100%-os tulajdonával létrejött egy új társaság. A vagyonmérleg-tervezet szerint az új társaság a törzstőkén felül egy ingatlant és eredménytartalékot kapott. A cégbejegyzés 2018-ban megtörtént. Az átalakulás könyvvizsgálója szerint az a korábbi tulajdonos magánszemély, aki az osztalékfizetéskor már nem tagja a társaságnak, csak egyéb jövedelemként juthatna hozzá a benn maradt osztalékhoz, viszont a jogutód társaság, amelynek az érintett személy 100%-ban tulajdonosa, az osztalék adózásának megfelelően fizetheti ki részére az összeget. Ezért a végleges vagyonmérlegben, mint osztalékfizetési kötelezettség, ez a tartozás a jogutód mérlegébe került, a hozzá kapcsolódó pénzösszeg pedig a jogelőddel szembeni követelésként jelenik meg. Szerintem a jogelőd cég és az érintett magánszemély közötti osztalék tárgyévi kifizetésének és ennek megfelelő adózásának nincs akadálya. Lehetséges-e és milyen dokumentumok alapján biztosítható, hogy a megkapott összeg a jogutódnál szabályosan kerüljön osztalékként kifizetésre, adózásra és bejelentésre a NAV felé?
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést, mivel azt valójában a könyvvizsgáló nem megalapozott véleménye gerjesztette.A kérdés szerint a 2016. évi beszámoló elfogadásakor a tagoknak osztalékot állapítottak meg, amelyet 2017-ben nem fizettek ki. Így az a kiválás időpontjában a ki nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 10.

Katából, evából való visszatérés

Kérdés: A Katv., az Eva-tv. hatálya alá tartozó, bevételi nyilvántartást vezető bt. végelszámolását határozták el a tulajdonosok. A végelszámolás során hogyan kell elkészíteni a végelszámolási mérleget, a vagyonfelosztási javaslatot stb.?
Részlet a válaszából: […] ...(mert megvannak), akkor a csökkentő tételként figyelembe vett összeget úgy kell tekinteni, mint a kata, az eva választása előtti pozitív eredménytartalékot (erre még visszatérünk!).Készletként a nyitó mérleget alátámasztó leltárban szereplő vásárolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 20.

Eva előtti és evás eredménytartalék kifizetése

Kérdés: Egy betéti társaság 2005-2007. évek között evaalanyként a számviteli törvény hatálya alatt tevékenykedett. Az evába lépést megelőzően rendelkezett pozitív eredménytartalékkal. Evás évei alatt is pozitív adózott eredménye volt 2 évben, 2007-ben viszont már az adózott eredménye és a mérleg szerinti eredménye is negatív volt. Ezért 2008-ban kijelentkezett az eva hatálya alól. A társaság 2008. évi beszámolója elfogadásakor osztalékfizetésről dönt, ahol a korábbi évek eredménytartalékát is be kívánja vonni az osztalékfizetésbe a tárgyévi adózott eredmény kifizetésén felül. Az evára áttérést megelőző évekből 4 millió forint eredménytartalékot tart nyilván, 2005-ben és 2006-ban – evás éveiben – 5 millió forintot helyezett eredménytartalékba. 2007. évi mérleg szerinti eredménye mínusz 1,2 millió forint volt, melyet szintén átvezetett az eredménytartalékba. Így tehát jelenlegi eredménytartaléka 7,8 millió forint, ezt akarja kifizetni teljes összegében osztalékként. A magánszemély tulajdonosoknál hogyan adózik majd a kifizetni kívánt osztalék a fentiek ismeretében?
Részlet a válaszából: […] ...az adóalany azadóalanyiság időszaka alatt keletkezett mérleg szerinti veszteséget azadóalanyiság időszaka alatt keletkezett eredménytartalék terhére, ha az erremár nem nyújt fedezetet, akkor a korábban keletkezett eredménytartalék terhéreszámolja el....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 26.

Tulajdoni hányad változtatása (kft.)

Kérdés: Kéttagú kft. 3 millió forint jegyzett és befizetett, 6 millió forint saját tőkével rendelkezik. A 25 százalékos üzletrésszel rendelkező tag elhunyt. Hogyan kell, hogyan lehet a "legolcsóbban" az üzletrészeket 60 (új tag), 20 (új tag), 20 (régi 75 százalékos tag) százalékosra "átalakítani"?
Részlet a válaszából: […] ...azüzletrészhányad elajándékozásával az ajándékozó elajándékozta azüzletrészhányadra jutó törzstőkén felüli vagyont (az eredménytartalékot) is.Az üzletrészhányadok megváltoztatását a társaságiszerződésben (és a cégjegyzékben is) keresztül kell vezetni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 13.

Elszámolás a betéti társaságból kilépő taggal

Kérdés: A betéti társaság mindkét tagja kilépett a társaságból, amelyről 2006. május 29-én kelt taggyűlési határozattal döntöttek, így az üzletrészüket értékesítették. Az adásvételi szerződés szerint a tagi betéten felül a vételárat piaci értéken állapították meg, amely lényegesen magasabb, mint az elszámolás alapjául elfogadott beszámolóban kimutatott jegyzett tőkén felüli vagyon. A betéti társaság kilépő beltagja főfoglalkozású társas vállalkozó, a kilépő kültag kiegészítő tevékenységű, személyesen közreműködő társas vállalkozó. Személyes közreműködésük ellenértékeként havonta rendszeres díjazásban részesültek, a belépéskor szolgáltatott tagi betéten kívül a bt. részére apportot nem szolgáltattak. A bt. törzstőkéje a kilépő tagok belépése óta nem változott, saját vagyona azonban növekedett. A kilépő bel-, ill. kültaggal a betéti társaság külön-külön megállapodásban rögzített feltételek szerint számol el. A kilépő beltag, ill. kültag törzstőkéjének részesedési aránya 50-50 százalék, ilyen arányban részesednek a társaság vagyonából, illetve a megállapodás szerinti összegből. A társaság törzstőkéje 50 E Ft, a mérleg szerinti vagyon értéke (jegyzett tőkén felüli saját tőke összege a tulajdoni rész arányában): 35 000 E Ft, az üzletrész értékesítésének vételára (piaci értéken): 75 000 E Ft. A fentieken túl a kilépő tagokkal való elszámolás részét képezi még a 2006. évben a tagoknak kamatmentesen nyújtott kölcsön is. Kinek kell elszámolni a kilépő tagokkal? A fentiek szerint kifizetett összegek milyen jogcímen kerülnek elszámolásra a társaságnál? A kilépő tagoknak milyen jogcímen keletkezik jövedelme, azokat milyen adó-, járuléklevonási kötelezettség terheli? A kifizetőnek milyen jogcímen keletkezik fizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...megváló tagot. Így – a jegyzetttőkéből a kivont vagyoni betét összege (T 411 – K 4792),– atőketartalékból, illetve az eredménytartalékból a kivont vagyoni betéttelarányos összege (T 412 – K 4792, illetve T 413 – K 4792)illeti meg a tagot. (A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 9.

Áttérés: eredménytartalék igénybevétele (eva)

Kérdés: Az evára 2004-ben áttérő kft. 2003-ban az eredménytartalékot nem tudja kivenni a kedvezőbb adózás mellett. Jövőre szeretné minél hamarabb kivenni. Milyen mód van erre, figyelembe véve, hogy az Szt. szerint osztalékkifizetésre csak a mérleg szerinti eredmény felhasználása után lehet az eredménytartalékot igénybe venni, az Eva-tv. szerint viszont először a korábbi eredménytartalékot kell felhasználni.
Részlet a válaszából: […] ...osztalékelőlegként csak akkor fizethető ki az Szt. 21. §-a szerinti közbenső mérlegben kimutatott adózott eredmény, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített, közbenső mérlegben kimutatott adózott eredmény, ha a lekötött tartalékkal, továbbá az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 1.

Egyéni cég átalakulása kft.-vé

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalóan tájékoztatást adni az egyéni cég egyszemélyes kft.-vé történő átalakulása során elvégzendő számviteli feladatokról, adózási kérdésekről, bevallási határidőkről és nyomtatványokról.
Részlet a válaszából: […] ...saját tőke összetételének meghatározása csak sajátosan történhet, mivel az egyéni cég sem a Gt.-nek, sem az Szt.-nek nem alanya. Az eredménytartalék, a mérleg szerinti eredmény és a tőketartalék az Szja-tv. szerinti nyilvántartás alapján nem értelmezhető,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 5.

Az ellenőrzés megállapításainak könyvelése

Kérdés: APEH-ellenőrzési jegyzőkönyvek, határozatok adóhiány-megállapításait, valamint az ezekhez kapcsolódó önellenőrzési tételeket hogyan helyes könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...gyakorolt hatását a hiba megállapításának (feltárásának) üzleti évében a mérlegkészítés időpontjáig csak akkor kell az eredménytartalékot növelő-csökkentő tételként elszámolni, ha az az új Szt. 3. §-a (3) bekezdésének 3. pontja szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 25.

Átalakulás társasági adója

Kérdés: Kérem, ismertessék a gazdasági társaság átalakulásához kapcsolódó társasági adózási feladatokat!
Részlet a válaszából: […] ...megfelelően növelni, vagy csökkenteni) kell az adóalapot az egyszeres könyvvitelt vezető jogelőd, egyéni cég által az átalakuláskor eredménytartalékba helyezett áttérési különbözettel. Ha az átalakulás formája kiválás, akkor a jogutód az általa...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. április 5.