10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Örökölt üzletrész megvásárlása
Kérdés: Magánszemély 2017. évben üzletrészt örökölt, 16,67%-os tulajdoni részben, 500 E Ft névértéken. A hagyatéki végzésben az üzletrész névértéken került megállapításra, a piaci értéket nem határozták meg. Az öröklés előtti utolsó közzétett és elfogadott beszámoló a 2016. évi beszámoló, amelyben a saját tőke összege: 30.082 E Ft, a jegyzett tőke 3000 E Ft. Ezt az üzletrészt az új tulajdonostól (az örököstől) a kft. – mint saját üzletrészt – megvásárolta 11.500 E Ft értékben. Mi lesz a szerzési érték, a piaci érték, az adóköteles jövedelem összege, kinek, hogyan kell adóznia? A kft. 2018. évi beszámolója mérlegében a saját tőke összege: 43.975 E Ft, a jegyzett tőke 3000 E Ft, a magánszemély üzletrészének a névértéke 500 E Ft.
2. cikk / 10 Tagi kölcsön elengedése
Kérdés: Adott egy bt. negatív saját tőkével az évek során felgyülemlett veszteség miatt, illetve jelentős összegű tagi hitellel (kötelezettséggel). Több internetes szakmai portál szerint a negatív saját tőke rendezhető a tagi hitel elengedésével. Ez rendben is van, mert az elengedett tagi hitel egyéb bevétel, a társasági adó megfizetése után mint adózott eredményt rendezi a saját tőkét. A szaklapok szerint illetékmentes, mert az elengedés nem ingyenes, hiszen a tag azzal, hogy elengedi a követelését, több részesedést szerez. Ez fennáll egy bt. esetében is? Máshol azt hangsúlyozták, hogy ajándékozásiilleték-köteles. Melyik a helyes?
3. cikk / 10 Kölcsöntartozás átminősítése pótbefizetéssé
Kérdés: Az új Ptk. alapján van-e lehetőség arra, hogy a negatív összegű saját tőke rendezését a kft. úgy oldja meg, hogy a tulajdonossal szemben fennálló jelentős összegű kölcsöntartozást a felek a következő évben átminősítsék pótbefizetéssé? A könyvelés pénzmozgás nélkül történne.
4. cikk / 10 Visszavásárolt üzletrész térítésmentes átadása
Kérdés: A társaság 2014. évben visszavásárolt 940 E Ft névértékű üzletrészt 22 800 E Ft összegért. A társaság eredménytartaléka 165 000 E Ft, jegyzett tőkéje 3100 E Ft. A visszavásárolt üzletrészeket a társaság 2015-ben meglévő tagjainak szeretné térítésmentesen átadni úgy, hogy az Szja-tv. 77/A. §-a (2) bekezdésének bb) pontja szerint jár el. Kérem a fenti gazdasági események kontírozását a visszavásárlástól a jegyzett tőke emeléséig az összegek megjelölésével! A kft.-nek a fenti ügylet esetében minden esetben vesztesége keletkezik?
5. cikk / 10 Evás bt.-beltag halála – végelszámolás
Kérdés: A bevételi nyilvántartást vezető bt. a beltag halála miatt végelszámolását határozta el. A végelszámolás kezdő napjával az Eva-alanyisága megszűnik, vissza kell térnie az Szt. hatálya alá, nyitó mérleget kell készítenie. Bankszámláján az evás időszakból származó lekötött betét szerepel, amelynek forrása az evás időszakból származó ki nem vett osztalék. Szerepeltethető-e ez az összeg a nyitó mérlegben, mint az alapítókkal szembeni kötelezettség? Mi lehet az osztalék megállapításának időpontja? Kit illet meg az osztalék? A beltag örökösei lemondhatnak-e az őket megillető osztalékról a kültag javára? Milyen adózási kötelezettséggel jár ez? Vagy ez csak a végelszámolás végén osztható fel? Lehet-e a nyitó mérlegben eredménytartalék?
6. cikk / 10 Váltókötelezettség kivezetése
Kérdés: A társaság könyveiben váltókötelezettség szerepel, ami meghaladja a saját vagyont, rendezésére nincs lehetőség. A váltó jogosultja (a cég tulajdonosa) követelésére korábban már értékvesztést számolt el, a követelés kivezetését tervezi, mert az szerinte behajthatatlan. A követelés az elévülés fogalma szerint is leírható. A kérdező társaság könyveiben a váltókötelezettség eredeti értékében szerepel. Ha a jogosult kivezeti bármilyen jogcímen a követelését a könyvekből, akkor az adós könyveiben is meg kell szüntetni a kötelezettséget. Ez esetben mi a szabályos számviteli megoldás? Keletkeztet-e ez társaságiadó-fizetési kötelezettséget? Nincs elhatárolt veszteség, csak negatív eredménytartalék. Felmerülhet-e az ajándékozásiilleték-fizetési kötelezettség? Lehet-e a társaságiadó-alap csökkentésével élni?
7. cikk / 10 Tőkeelemek lekötött tartalékba helyezése
Kérdés: A kft. 2008. évi határozata: "A taggyűlés elhatározza a törzstőke 1000 ezer Ft-ra történő leszállítását tőkekivonás érdekében. A törzstőke leszállítása a saját tőke egyéb elemeit nem érinti..." A kft. jegyzett tőkéje 10 000 E Ft, eredménytartaléka 50 000 E Ft, tőketartaléka 5000 E Ft volt. A tőkeleszállítást a cégbíróság bejegyezte. A kft. nem akarta arányosan csökkenteni a saját tőke elemeit, mert ezzel veszélyeztette volna a működését. A tagok úgy gondolták, ha az eredménytartalékot és a tőketartalékot a lekötött tartalékba helyezik, akkor mentesülnek az arányosítás alól. A tőkeelemek változásának könyvelése azonban 2009. év végéig nem történt meg. Következmények nélkül még a kifizetések előtt lekönyvelheti-e 2010-ben a kft. a lekötött tartalékba helyezést (indoka a válság)? Ismételten közzé kell-e tenni a beszámolót?
8. cikk / 10 Elengedett osztalék
Kérdés: Magyar kft. 100 százalékban magyar magánszemély tulajdonosai 2008. évre 100 M Ft osztalékot határoztak el. Az osztalék nem került kifizetésre, a könyvelésben a rövid lejáratú kötelezettségek között szerepel. 2010-ben a tulajdonosok (a veszteséges gazdálkodásra, a válságra, a rossz pénzügyi helyzetre tekintettel, a hitelfelvétel esélyei javítása céljából) kénytelenek elengedni az elhatározott osztalékkövetelésüket, nincs esély a kifizetésre. Az elengedés növeli az adózás előtti eredményt és a hitelfelvételi esélyeket. A magánszemélyek az elhatározott 100 M Ft osztalékot illetékmentesen engedhetik el? A ki nem vett osztaléknak nem kell először megfizetni az adóit, járulékait? Van-e az elengedésnek illeték vonzata?
9. cikk / 10 Tagi kölcsön elengedésének könyvelése
Kérdés: A bt. a tagi kölcsönt visszafizetni nem tudja. Ha a tulajdonos elengedi, hogyan kell könyvelni? Le kell adózni? 2008-ban az osztalékot a tagi kölcsön kifizetésére lehet fordítani, de hogyan kell ezt könyvelni? Az elengedett tagi kölcsönt csökkentő és növelő tételként is ki kell mutatni? Ez csak 2008-ban igaz, máskor nem?
10. cikk / 10 Osztalékfizetés veszteség esetén
Kérdés: A társaság 2007. évi beszámolója jelentős összegű hibákat tartalmaz. A hibák és hibahatások alapján a nyereséges év veszteséggel zárul. 2008. év is veszteséges lesz. A tulajdonosok által elfogadott és 2008 májusában közzétett 2007. évi beszámolóban a tárgyévi adózott eredmény és az eredménytartalék összege fizetendő osztalékként került kimutatásra. A 2007. évi jóváhagyott osztalék nem került kifizetésre. A 2007. évi beszámoló ismételt közzétételekor a tulajdonosok módosíthatják-e az osztalékfizetésre vonatkozó döntésüket?