Kedvezményezett kiválás feltételei

Kérdés: Kedvezményezett átalakulás témakörben az alábbi kérdés merült fel: Gazdasági társaság átalakulást (kiválást) fontolgat. A kiválás gazdasági indoka a befektetések leválasztása a termelőtevékenységről kockázatmegosztás érdekében. A változatlan formában tovább működő gazdasági társaság és a kiválással létrejövő gazdasági társaság tulajdonosi szerkezete azonos (két belföldi magánszemély). A kiválással létrejövő gazdasági társaság vagyona csak befektetett pénzügyi eszközökből áll, illetve a teljes vagyon 10%-át meg nem haladó mértékben bankszámlapénzből. A vagyon forrása saját tőke, illetve eredménytartalék. A befektetések között vannak jelentős ingatlan vagyonnal rendelkező társaságokban lévő részesedések is. Az átalakulás során a vagyonelemek átértékelését nem tervezik. Van-e (lehet-e) akadálya annak, hogy ezt a kiválást kedvezményezett, így illeték- és adómentes átalakulásnak tekintsük?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 4. § 23/a pontja szerint a kedvezményezett szétválás feltételei a következők:– jogelődként és jogutódként is társaság vesz részt a szétválásban, amely a kérdés szerint az adott esetben teljesül;– a jogügyletben a jogelőd tagja, részvényese (itt a két...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 16.

Különváláskor a befektetés bekerülési értéke

Kérdés: A "B" társaság 100 százalékos tulajdonosa az "A" társaságnak. Az "A" társaság különválással megszűnik, az "A" társaságból három új társaság jön létre. Az "A" társaság jegyzett tőkéje 100 egység, eredménytartaléka 1000 egység. Különválás után az "A1" társaságnak a jegyzett tőkéje 30 egység, az eredménytartaléka 200 egység, az "A2" társaságnak a jegyzett tőkéje 30 egység, az eredménytartaléka 300 egység, az "A3" társaságnak a jegyzett tőkéje 40 egység, az eredménytartaléka 500 egység. Hogyan kell megállapítani "B" társaságnál az egyes társaságok részesedésének bekerülési értékét?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben foglaltakra már 2007-ben is választ adtunk. Azóta azonban a háttérjogszabályok érdemileg változtak. A Gt. helyett hatályba lépett 2014. március 15-ével az új Ptk. és a 2013. évi CLXXVI. törvény az átalakulásról, az egyesülésről, a szétválásról....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 11.

Kiválásos beolvadás

Kérdés: "A" társaságnak 3 belföldi magánszemély tulajdonosa van egyenlő arányban. "A" társaság összes eszköze: 1 000 000 E Ft, jegyzett tőkéje: 3000 E Ft, eredménytartaléka: 350 000 E Ft, lekötött tartalék: 27 000 E Ft, adózott eredmény: 20 000 E Ft, összes kötelezettség: 600 000 E Ft. "A" társaság 100%-ban tulajdonosa "C" társaságnak. A 2016. évi beszámoló elfogadásakor osztalékot szavaznak meg, amelyet a "C" társaságban lévő részesedéssel fizetnek ki a tagoknak. Ezáltal a tagok "C" társaság egyenlő arányú tagjai lesznek. "A" társaságból 20 000 E Ft könyv szerinti értékű ingatlant visznek ki "B" cégbe, amivel az azonnal beolvad "C" társaságba. A kiválással létrejövő "B" cég csak virtuálisan jön létre, vagy cégjegyzékszámmal, adószámmal rendelkező élő jogalany lesz? A kiválásnál nem válik meg a tag a társaságtól véglegesen klasszikus formában, hanem marad mindenki tag, de ki is válik akként, hogy törzsbetétjét csökkenti 20 E Ft-tal, majd az eredménytartalékból a tőkerendezés során pótolva lesz a jegyzett tőke minimumszabálya miatt. Az arányos elszámolás miatt az eredménytartalék arányos részét is viszik 7400 E Ft értékben. A lekötött tartalékból (fejlesztési tartalék) nem visznek semmit. A kötelezettségből az eszközértékből még hiányzó részt: 20 000-(7400+60) = 12 540 E Ft-ot. Helyes-e ez a gondolatmenet? Vagy megállapodhatnak úgy is, hogy visznek 20 000 E Ft értékű ingatlant és 20 000 E Ft összegű kötelezettséget? Visznek 20 000 E Ft értékű ingatlant, 3x20 = 60 E Ft értékű jegyzett tőke mellett 19 940 E Ft eredménytartalékot? Jól gondoljuk, hogy ezen kiválásos beolvadás során összesen öt vagyonmérleg-tervezetet kell készíteni? A természetben kiadott részesedés egyik vagyonmérlegben sem szerepel? Kiválásos beolvadáskor felmerül-e az ingatlanok után illetékfizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozásában az első variációval lehet egyetérteni, azaz a 20 000 E Ft értékű eszköz fedezete 60 E Ft jegyzett tőke, 7400 E Ft eredménytartalék és 12 540 E Ft kötelezettség legyen. (Helyes, hogy a fejlesztési tartalékot jelentő lekötött tartalékot nem osztják...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 25.

Kft. átalakulása betéti társasággá

Kérdés: A kft. saját tőkéje egymillió forint, emiatt a saját tőke átrendezésével nem tudja teljesíteni a Ptk.-ban előírt azon követelményt, hogy a törzstőkét 500 ezer forintról 3 millió forintra felemeljék. A tagok nem kívánnak a törzstőke felemeléséhez hozzájárulni, de a tevékenységet a jövőben is folytatni akarják. Ez esetben viszont marad a betéti társasággá átalakulás lehetősége. Ezen átalakuláshoz milyen jogi, számviteli, adózási feladatok kapcsolódnak?
Részlet a válaszából: […] ...a tőketartalékot kell növelni;– ha az negatív, a tőketartalék pozitív összegéig a tőketartalékot kell csökkenteni, azt meghaladóan az eredménytartalékot.Ha az átalakulást a cégbíróság a cégjegyzékbe bejegyezte, az átalakuló társaságnak (a kft.-nek) az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 24.

Tulajdonos cég beolvadása a leányvállalatába

Kérdés: Adott két társaság: "B" kft. és "C" kft. A tulajdonosi szerkezetek és a tőke összetétele a következő:
- -"B" kft.: jegyzett tőke 3000 E Ft, saját tőke 170 000 E Ft, 48% magánszemélyek, 52% "C" kft.,
-"C" kft.: jegyzett tőke 17 000 E Ft, saját tőke 137 000 E Ft, 100% magánszemélyek.
A "C" kft.-t a tulajdonosok szeretnék beolvasztani a "B" kft.-be. A beolvadás könyv szerinti értéken történne. A "C" kft. a "B" kft. üzletrészét jelentős árfolyam-különbözettel vásárolta, nyilvántartás szerinti értéke 21 000 E Ft. A két cég közötti gazdasági kapcsolat elhanyagolható. A beolvadás során a magánszemély tulajdonosok maradnak. A beolvadás tervezett időpontja: 2014. 12. 31. Értelmezési problémánk az Szt. 86. §-ához kapcsolódik: mely tételeket és mikor kell elszámolni? Mely tételek érintik a társaságiadó-alapot?
Részlet a válaszából: […] ...névértékének megfelelő összeget (3000 E Ft 52%-át, azaz 1560 E Ft-ot),– a kettő különbözete (21 000-1560 = 19 440 E Ft) pedig az eredménytartalék sornál lesz csökkentő tétel.Az egymással szembeni követelések-kötelezettségek esetében is hasonló módon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 4.

Különváláskor a befektetés bekerülési értéke

Kérdés: A "B" társaság 100 százalékos tulajdonosa az "A" társaságnak. Az "A" társaság különválással megszűnik, az "A" társaságból három új társaság jön létre. Mindhárom társaságnak a "B" társaság lesz a tulajdonosa. Az "A" társaság jegyzett tőkéje 100 egység, eredménytartaléka 1000 egység. Különválás után az "A1" társaságnak a jegyzett tőkéje 30 egység, az eredménytartaléka 200 egység, az "A2" társaságnak a jegyzett tőkéje 30 egység, az eredménytartaléka 300 egység, az "A3" társaságnak a jegyzett tőkéje 40 egység, az eredménytartaléka 500 egység. Kérdés az, hogyan kell megállapítani "B" társaságnál az egyes társaságok részesedésének bekerülési értékét? Milyen bekerülési értéken fog szerepelni "B" társaság könyveiben az "A1", az "A2", illetve az "A3" társaság?
Részlet a válaszából: […] Kivonatosan idéztük a kérdést, bár a konkrét kérdésbenlényegében a válasz is benne volt. Különválás esetén az "A" társaság megszűnik, és akülönválással – az adott esetben – három új társaság jön létre. Annak eldöntése,hogy az új társaságok milyen összegű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 31.

Átalakulás társasági adója

Kérdés: Kérem, ismertessék a gazdasági társaság átalakulásához kapcsolódó társasági adózási feladatokat!
Részlet a válaszából: […] ...megfelelően növelni, vagy csökkenteni) kell az adóalapot az egyszeres könyvvitelt vezető jogelőd, egyéni cég által az átalakuláskor eredménytartalékba helyezett áttérési különbözettel. Ha az átalakulás formája kiválás, akkor a jogutód az általa...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. április 5.