Pótbefizetéssel történő követelés kompenzálása

Kérdés: 2020-ban a kft. tulajdonosa alapítói határozat alapján pótbefizetést hajtott végre, ezt az összeget átutalta a kft. részére. A kft. a tulajdonos cég felé szolgáltatási szerződés alapján szolgáltatást végez, amelyről számlát állít ki a tulajdonos cég felé. A kiállított számlák pénzügyi rendezését a tulajdonos pénzügyi nehézségei miatt 4 hónap elteltével sem tudta teljesíteni, emiatt az a döntés született, hogy a kft. a követelését és a tulajdonos általi pótbefizetést kompenzálással rendezi. A kompenzálásról megállapodás is született, amelyet mindkét fél aláírt és elfogadott. A pótbefizetés rendezése történhet-e kompenzáció formájában? Elég-e a kompenzációs jegyzőkönyv – amelyet mindkét fél aláírt –, vagy szükséges erről bármelyik fél részéről határozatot hozni?
Részlet a válaszából: […] ...miatt (mert sem értékesítés, sem kölcsönnyújtás nem történt).Az Szt. 37. §-a (2) bekezdésének e) pontja alapján az eredménytartalék csökkenéseként kell kimutatni a gazdasági társaság (a kft.) tulajdonosánál a gazdasági társaság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 28.

Jegyzett tőke csökkentése (eva)

Kérdés: Adott egy evás kft., amelynek a jegyzett tőkéje 3 millió Ft, az eredménytartaléka 3 millió Ft a társasági adós időszakból. A kft. 500 ezer forintra kívánja a jegyzett tőkét lecsökkenteni. A csökkentés fejében a tulajdonos egy garázst kapna 1,5 millió Ft piaci értékben. Hogyan könyvelje és adózza?
Részlet a válaszából: […] ...– a törzstőkearányában – a törzstőkén felüli vagyon összegét is. Törzstőkén felüli vagyonbatartozik a tőketartalék (ha van), az eredménytartalék (nemcsak a társasági adósidőszakból, hanem az evás időszakból is!), és az eredménytartalékba még át...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 25.

Alaptőke leszállítása

Kérdés: A zrt. magánszemély tulajdonosai az alaptőkét 50 százalékban leszállítják. A cég pozitív eredménytartaléka ötszöröse az alaptőkének. A saját tőke tartalmaz még értékelési és fejlesztési tartalékot is, amelyek az alaptőke hatszorosát teszik ki. Igaz-e, hogy a tőke leszállításakor az alaptőkén felüli vagyonból kivont összeg nem az osztalékfizetés szabályai szerint adózik? A vonatkozó adókat a cégbírósági bejegyzés napjával vagy a tényleges kifizetés napjával kell bevallani és befizetni? A döntéshez szükség van-e könyvvizsgálóval auditált közbenső mérlegre, vagy felhasználható a 2007. 12. 31-i auditált éves beszámoló? Az adózásban milyen eltérést okoz, ha a cég a részvényeket visszavásárolja, majd utána vonja be, vagy a magánszemély tulajdonosok részvényei közvetlenül kerülnek bevonásra?
Részlet a válaszából: […] ...meg az Szt. 36. §-a (2)bekezdésének c) pontja, illetve 37. §-a (2) bekezdésének f) pontja azzal, hogya tőketartalék, illetve az eredménytartalék csökkenéseként kell kimutatni atőkekivonással megvalósított jegyzett tőke leszállításához kapcsolódó –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 20.

Tőkeemelés a jegyzett tőkén felüli vagyonból a befektetőnél

Kérdés: Jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történt a tőkeemelés. Felvehető-e a részesedésnövekedés a befektető könyveibe?
Részlet a válaszából: […] ...saját tőke összhangban legyen, függetlenül a nyilvántartás módszerétől.Például, ha a társaság jegyzett tőkéje 100, amelyet 50-nel az eredménytartalék terhére megemelnek úgy, hogy a saját tőke összesen 200, és a befektető a részesedések 50%-ával rendelkezik,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 27.