Törzstőke leszállítása

Kérdés: A törzstőke leszállításával a Számviteli Levelekben többször foglalkoztak. A különböző jogcímeken történő törzstőke-leszállítást azonban egymás mellett, azok előnyeivel-hátrányaival, a saját tőkét érintő hatásával, a tulajdonosokat megillető összegek meghatározásával, azoknak a magánszemélyeket terhelő adójával stb. még nem mutatták be. Érdekelnének a Ptk., az Szt., az Szja-tv. kapcsolódó előírásai is.
Részlet a válaszából: […] ...jegyzett tőke leszállításához kapcsolódó – a jegyzett tőke leszállításával arányos – tőketartalék-kivonás, továbbá eredménytartalék-kivonás összegét is. [Korábban a Gt. 160. §-ának (2) bekezdése szabályozta ezt. Jelenleg a Ptk. 3:207....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 14.

Váltókötelezettség kivezetése

Kérdés: A társaság könyveiben váltókötelezettség szerepel, ami meghaladja a saját vagyont, rendezésére nincs lehetőség. A váltó jogosultja (a cég tulajdonosa) követelésére korábban már értékvesztést számolt el, a követelés kivezetését tervezi, mert az szerinte behajthatatlan. A követelés az elévülés fogalma szerint is leírható. A kérdező társaság könyveiben a váltókötelezettség eredeti értékében szerepel. Ha a jogosult kivezeti bármilyen jogcímen a követelését a könyvekből, akkor az adós könyveiben is meg kell szüntetni a kötelezettséget. Ez esetben mi a szabályos számviteli megoldás? Keletkeztet-e ez társaságiadó-fizetési kötelezettséget? Nincs elhatárolt veszteség, csak negatív eredménytartalék. Felmerülhet-e az ajándékozásiilleték-fizetési kötelezettség? Lehet-e a társaságiadó-alap csökkentésével élni?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban meg kell jegyezni, hogy az Szt. hatálya alá tartozó társaságok egymás közötti kapcsolatában a követelések nem évülhetnek el, ha a számviteli előírások szerint járnak el. (Ha nem így járnak el, megsértik a bizonylati elv, bizonylati fegyelem követelményét!)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 21.

Veszteséges kft. vagyonvesztésének rendezése

Kérdés: A kft.-nek két magánszemély tulajdonosa van. Hosszabb ideje veszteséges. A jegyzett tőke 3 M Ft, az eredménytartalék -(mínusz) 16 M Ft. A tagok eddig 12 M Ft tagi kölcsönt fektettek be a társaságba. Járható út-e, hogy a tagi kölcsönt a társaság taggyűlési döntéssel apportként beviszi: 0,5 M Ft-ot a jegyzett tőkébe, 11,5 M Ft-ot a tőketartalékba? A megmaradt 4,5 M Ft tőkevesztést tagi kölcsönként vinnénk be a tőketartalékba. A társaságnak van 5 M Ft összegű kölcsöntartozása egy kft. felé. Megoldást jelentene-e, ha ez az összeg apportként lenne a társaságba bevonva? Van-e jobb megoldás? A jegyzett tőke leszállítását, majd felemelését valószínűleg két lépésben kellene elvégezni.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak alapján rendezhető a kft. vagyonvesztése, de nagyon fontos a sorrend betartása és az egyes ügyletek megfelelő dokumentálása.A Gt. 13. §-ának (2) bekezdése alapján nem pénzbeli hozzájárulás lehet az adós által elismert vagy jogerős bírósági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 30.

Egyszemélyessé alakuló kft.

Kérdés: A kft. egyik tagja magánszemély, a másik tagja kft. A kft. törzstőkéjéből a magánszemélyre jutó rész 1960 E Ft, a kft.-re jutó rész 2040 E Ft, a kft. saját tőkéje 14 400 E Ft. A kft. egyszemélyessé válik, tagja a magánszemély marad, aki 300 E Ft-ért megveszi a kilépő tag részesedését, egyúttal a kft. törzstőkéjét 500 E Ft-ra kívánják leszállítani. A kilépő tag nem tart igényt az eredménytartalék rá eső részére sem. (Erről feltétlenül nyilatkoznia kell?) Hogyan kell mindezeket könyvelni? Az egyszemélyes kft.-nek keletkezik-e bármilyen adófizetési kötelezettsége, illetve a kft.-ben maradó magánszemélyt milyen adó- és járulékkötelezettség terheli?
Részlet a válaszából: […] ...tőkekivonással történik a társasági szerződés módosítása után, és 500 E Ft-ra, akkor a jegyzett tőke 3500 E Ft-tal, az eredménytartalék (14 400-4000 = 10 400 E Ft) 87,5%-kal, azaz 9100 E Ft-tal csökken, a magánszemély tulajdonossal szembeni kötelezettség 12...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 18.