Pótbefizetéssel történő követelés kompenzálása

Kérdés: 2020-ban a kft. tulajdonosa alapítói határozat alapján pótbefizetést hajtott végre, ezt az összeget átutalta a kft. részére. A kft. a tulajdonos cég felé szolgáltatási szerződés alapján szolgáltatást végez, amelyről számlát állít ki a tulajdonos cég felé. A kiállított számlák pénzügyi rendezését a tulajdonos pénzügyi nehézségei miatt 4 hónap elteltével sem tudta teljesíteni, emiatt az a döntés született, hogy a kft. a követelését és a tulajdonos általi pótbefizetést kompenzálással rendezi. A kompenzálásról megállapodás is született, amelyet mindkét fél aláírt és elfogadott. A pótbefizetés rendezése történhet-e kompenzáció formájában? Elég-e a kompenzációs jegyzőkönyv – amelyet mindkét fél aláírt –, vagy szükséges erről bármelyik fél részéről határozatot hozni?
Részlet a válaszából: […] ...miatt (mert sem értékesítés, sem kölcsönnyújtás nem történt).Az Szt. 37. §-a (2) bekezdésének e) pontja alapján az eredménytartalék csökkenéseként kell kimutatni a gazdasági társaság (a kft.) tulajdonosánál a gazdasági társaság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 28.

Jóváhagyott osztalék csökkentése

Kérdés: Társaságunk 30%-ban tulajdonos az A kft.-ben. A kft. 2011. évi beszámolóját 2012. november hónapban ismételten közzétette jelentős összegű hiba miatt. A 2011. év után 2012. április hónapban jóváhagyott osztalék 10 millió forint, amelyet 2012. november hónapban az önellenőrzés miatt csökkentettek 5 millió forintra. Társaságunknak hogyan kell könyvelnie az osztalékcsökkentést?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésre közvetlenül nem lehet válaszolni!Ha a 2011. évi beszámoló elfogadásakor a kft. tárgyévi adózott eredménye, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredménye az Szt. 39. §-ának (3) bekezdése szerint lehetővé tette...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 11.

Befizetett tagdíj rendezése – egyesülés

Kérdés: A társasági szerződés meghatározza az éves tagdíj összegét, amelyet február végéig kell a tagoknak befizetniük. A tagdíj várhatóan fedezi az adott évben felmerült költségeket. Ha nem fedezi, az igazgatótanács dönt arról, hogy pótdíj befizetése mellett valósítja meg a többletköltséggel járó programokat, vagy leállítja azokat. Ha a tagdíjból, illetve a pótbefizetésekből származó bevételek meghaladják az adott évben felmerülő költségeket, akkor a fennmaradó összeg a befizetés arányában beszámításra kerül a következő évi tagdíj összegébe. 2013-ban is ez történt, ezért az alapítókkal szembeni kötelezettségen nyilvántartott összeg – az előző évek tagdíjbefizetéseiből adódóan – nagyban meghaladja az új tagdíj kiszámlázása és megfizetése esetén kimutatandó egyenleget. Megtehető-e, hogy évekig nem számlázunk tagdíjat? Vagy az egyesülésnél nyilvántartott negatív eredménytartalékot a tagok által már korábban megfizetett és az alapítókkal szembeni kötelezettségen (479. számla) nyilvántartott összeggel kinullázzuk, rendezzük?
Részlet a válaszából: […] ...évben felmerült költségeket, ráfordításokat, akkor a különbözetként mutatkozó veszteséget mérleg szerinti eredményként kell az eredménytartalékba átvezetni (ettől lesz az eredménytartalék negatív).A kérdés szerint az igazgatótanács – feltételezve, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 11.

Evás kft. végelszámolása

Kérdés: Az evás kft. végelszámolással való megszüntetéséről döntöttek 2011. 12. 01. kezdő időponttal. A kft. tulajdonában van egy személygépkocsi 2 millió Ft bruttó nyilvántartási értékkel, eladását decemberre tervezik. A gondot az értékcsökkenés szakszerű elszámolása jelenti. A társasági adós időszakban elszámoltak 438 521 Ft-ot, az evás időszakban 767 000 Ft-ot értékcsökkenésként kivezettek, de nem számolták el. A tevékenységet lezáró beszámolóban ezt az eredménytartalékkal szemben kell könyvelni? A fennmaradó 794 479 forintot az eladáskor kell kivezetni? Magánszemélynek történő értékesítéskor az áfát a számlában fel kell számítani? Kell-e nyitómérleghez könyvvizsgáló? Sem követelés, sem kötelezettség nincs. A piaci értéken való számítás csak a gépkocsira vonatkozhat.
Részlet a válaszából: […] ...az evafizetésikötelezettsége nem változik, az önellenőrzés mérleg szerinti eredményt érintőhatása – az átvezetés után – az eredménytartalékot csökkenti (tehát nemközvetlenül, ha a fentiek szerint járnak el, akkor a tevékenységet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 23.

Osztalékfizetés veszteség esetén

Kérdés: A társaság 2007. évi beszámolója jelentős összegű hibákat tartalmaz. A hibák és hibahatások alapján a nyereséges év veszteséggel zárul. 2008. év is veszteséges lesz. A tulajdonosok által elfogadott és 2008 májusában közzétett 2007. évi beszámolóban a tárgyévi adózott eredmény és az eredménytartalék összege fizetendő osztalékként került kimutatásra. A 2007. évi jóváhagyott osztalék nem került kifizetésre. A 2007. évi beszámoló ismételt közzétételekor a tulajdonosok módosíthatják-e az osztalékfizetésre vonatkozó döntésüket?
Részlet a válaszából: […] ...leírtakból ezkövetkezik) – a Gt. és az Szt. előírásai szerint jártak el, a 2007. évi adózotteredmény és az igénybe vehető eredménytartalék a jóváhagyott osztalékrafedezetet nyújtott, az osztalékfizetésről hozott döntést a tulajdonosokönellenőrzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 16.

Az ellenőrzés megállapításainak könyvelése

Kérdés: APEH-ellenőrzési jegyzőkönyvek, határozatok adóhiány-megállapításait, valamint az ezekhez kapcsolódó önellenőrzési tételeket hogyan helyes könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...gyakorolt hatását a hiba megállapításának (feltárásának) üzleti évében a mérlegkészítés időpontjáig csak akkor kell az eredménytartalékot növelő-csökkentő tételként elszámolni, ha az az új Szt. 3. §-a (3) bekezdésének 3. pontja szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 25.