Osztalékelőleg 2003-ban, 2004-ben

Kérdés: A kft. magánszemély tagjai részére osztalékelőleget kívánunk fizetni. A közbenső mérlegben, illetve az eredménykimutatásban szereplő társasági adót be kell-e vallani, illetve be kell-e fizetni? A közbenső mérleg készítésének időpontjáig felhalmozott eredménytartalék terhére is megállapítható és fizethető osztalékelőleg? Az osztalékelőleg után kell-e 11 százalékos egészségügyi hozzájárulást fizetni? Van-e eltérés a 2003. és a 2004. évi elszámolás között?
Részlet a válaszából: […] ...(4) bekezdése alapján osztalékelőlegként csak akkor fizethető ki a közbenső mérlegben kimutatott adózott eredmény, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített, közbenső mérlegben kimutatott adózott eredmény, ha a lekötött tartalékkal, továbbá az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 22.

Elszámolás kilépő taggal

Kérdés: A kft. tagjai egyben alkalmazottak is. Az egyik tag ki akar lépni a kft.-ből. A kilépő tag 970 ezer forintos névértékű üzletrészét 6 millió forintért kívánja a kft.-nek visszaadni. A saját tőke rá jutó része kb. 3 millió forint. Hogyan kell ezt a kft.-nél könyvelni, milyen adófizetési kötelezettséggel jár? Mi a helyzet akkor, ha a társaság tagjai veszik meg ugyanilyen összegben?
Részlet a válaszából: […] ...osztalékként, részesedésként figyelembe nem vett tárgyévi adózott eredmény (tárgyévi mérleg szerinti eredmény), illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített, osztalékként, részesedésként figyelembe nem vett tárgyévi adózott eredmény (tárgyévi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 22.

Visszavásárolt üzletrész térítés nélküli átadása

Kérdés: A Gt. megengedi, hogy ha a társaság nem él a tőkeleszállítás (bevonás) lehetőségével, a "saját üzletrész"-t tagjai között szétoszthatja vagyonarányosan, és így a jegyzett tőke nem változik. Társaságunk a visszavásárolt üzletrészt 1999-ben tagjai között szétosztotta, utána 20 százalék forrásadót fizetett, megnövelte a társaságiadó-alapját. Miért kell még szja-val is terhelni? Mennyiben más tőkeemelés ez, mint a bevonás utáni osztalék visszaforgatása? Szerintünk az szja-fizetési kötelezettség sérti a társasági jog előírásait.
Részlet a válaszából: […] ...számára melyik az olcsóbb megoldás: a térítés nélküli átadás, vagy a visszavásárolt üzletrészek bevonása utáni – az eredménytartalék terhére történő – tőkeemelés, vagy a visszavásárolt üzletrészek bevonása utáni eredménytartalék, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 22.

Üzletrész térítés nélküli átadása

Kérdés: Egy kft. megvásárolta az egyik tulajdonos üzletrészét. A Gt. szerint a megvásárolt üzletrészt a vásárlástól számított egy éven belül el kell idegeníteni, vagy azt a tagoknak – törzsbetéteik arányában – térítés nélkül át kell adni, illetve a határidő eltelte után a törzstőke-leszállítás szabályainak alkalmazásával bevonni. A társaság döntése alapján a társaság tulajdonában lévő üzletrészt térítés nélkül a tulajdonosok között felosztják. Hogyan kell ezt könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...beszámolóval lezárt üzleti év mérlegében, esetleg a közbenső mérlegben kimutatott tárgyévi mérleg szerinti eredmény, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi mérleg szerinti eredmény fedezetet nyújtson úgy, hogy a lekötött tartalékkal, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 10.

Osztalékelőleg adója (eva)

Kérdés: Ha az Szt. hatálya alá tartozó társaság osztalékelőleget fizet, az osztalékelőleg után kell-e 20 százalék adót fizetni? Ha az osztalékelőleg kifizetéséhez az evás időszakot megelőzően képződött eredménytartalékot is igénybe veszi, hogyan kell az Szja-tv. 66. §-ának (2) bekezdését alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...nem terheli szja, mivel majd a tárgyévi adózott eredmény terhére fizetendő osztalék után sem kell szja-t fizetni.Más a helyzet az eredménytartalékból számításba vett összeggel. Az Eva-tv. 18. §-ának (7) bekezdése alapján a juttatás jogcímének megfelelően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 4.

Átalakuláshoz kapcsolódó osztalékfizetés

Kérdés: A betéti társaság átalakul kft.-vé úgy, hogy az egyik tag készpénzbefizetésével ezen tag tulajdoni hányada 50 százalékról 90 százalékra nő. El kell-e számolni azzal a taggal, amelyiknek a tulajdoni hányada lecsökken 50-ről 10 százalékra? Mi legyen az eddig megszavazott, de még ki nem fizetett osztalék 50 százalékával, az eredménytartalék felével és a közbenső mérleg szerinti nyereség 50 százalékával?
Részlet a válaszából: […] ...is a már jóváhagyott, de ki nem fizetett osztalékot a tulajdonosokkal szembeni kötelezettségek között kell kimutatni); mi legyen az eredménytartalékkal (marad továbbra is eredménytartalék, amelynek a kifizetéséről később döntenek, vagy ha az az Szt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 29.

Visszavásárolt üzletrész térítésmentes átadása

Kérdés: A kft. két tagjától az 500-500 ezer forint névértékű üzletrészt visszavásárolta 500, illetve 800 ezer forint ellenében, a törzstőkén felüli vagyonából. A visszavásárolt üzletrészek nem kerülhetnek bevonásra, mivel a kft. törzstőkéje nem csökkenhet a 3 millió forint érték alá. Két hónap után úgy döntenek, hogy a visszavásárolt 2 üzletrészt a tagok között egyenlő arányban megosztják, és a tagok részére térítésmentesen átadják. Hogyan kell ezeket a gazdasági eseményeket könyvelni? Kell-e adózni?
Részlet a válaszából: […] ...a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege. Másként fogalmazva, a szabad rendelkezésű eredménytartalék (beleértve a mérleg szerinti eredményt is) és a tőketartalék összevont pozitív egyenlege egyenlő a törzstőkén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 29.

Külföldi magánszemély osztalékjövedelme utáni adó

Kérdés: Kizárólag német illetőségű magánszemélyekből álló magyarországi kft. 2000. november-december hónapban az eredménytartalék terhére jegyzett tőkeemelést hajtott végre oly módon, hogy a tőkeemelésnek megfelelő összeget átutalta a tulajdonos magánszemélyek konvertibilis forintszámlájára, majd a magánszemélyek ezt visszautalták – tőkeemelés címen – a kft. számlájára. Az eredménytartalék az 1997-1998. évek eredményéből keletkezett. A kft. a jövedelemből osztalékadót, szja-előleget nem vont le, igazolást nem adott. A tagok tulajdoni részaránya 33-67 százalék. A 67 százalék tulajdoni részesedéssel rendelkező tag a társaság ügyvezetője, a másik tag nem vesz részt a kft. munkájában. A tagok illetőségigazolással rendelkeznek, viszont a kft. nem rendelkezik az egyezmény szerinti adómértékek alkalmazására jogosító adóhatósági engedéllyel. A magánszemélyek jövedelmet nem vallottak be, adót nem fizettek. Helyesen járt-e el a kft.? Milyen bevallási és befizetési kötelezettség terheli ebben az esetben a magánszemélyeket?
Részlet a válaszából: […] ...adója után.)Meg kell jegyezni, hogy a kft. valójában azt nem tehette, illetve nem azt tette, ami a kérdésben szerepel. A tőkeemelést nem az eredménytartalékból hajtotta végre, hanem a tulajdonosok befizetéséből. Az eredménytartalék terhére a tulajdonosok részére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 6.

Egyéni cég átalakulása kft.-vé

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalóan tájékoztatást adni az egyéni cég egyszemélyes kft.-vé történő átalakulása során elvégzendő számviteli feladatokról, adózási kérdésekről, bevallási határidőkről és nyomtatványokról.
Részlet a válaszából: […] ...saját tőke összetételének meghatározása csak sajátosan történhet, mivel az egyéni cég sem a Gt.-nek, sem az Szt.-nek nem alanya. Az eredménytartalék, a mérleg szerinti eredmény és a tőketartalék az Szja-tv. szerinti nyilvántartás alapján nem értelmezhető,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 5.
1
3
4