Lízing miatti tartozás kiváltása

Kérdés:

Társaságunk EUR-alapú lízingügylet keretében ingatlanberuházást valósított meg 2011. évben. A nem realizált árfolyamveszteséget halasztott ráfordításként tartotta nyilván a futamidő alatt, melyre céltartalékot és lekötött tartalékot képezett a számviteli törvénynek megfelelően. 2022. 12. 31. dátummal az alábbi egyenlegekkel rendelkezik a társaság:
Halasztott ráfordítás: 2 026 019 143 Ft (393 számla).
Lekötött tartalék: 1 056 188 066 Ft (414200 számla).
Céltartalék: 969 831 077 Ft (423100 számla).
A lízingügylet 2023. 01. 09. napon egy másik pénzintézet által, szintén EUR-alapú beruházási hitellel kiváltásra került, a lízingügylet megszűnt, az ingatlan és a kapcsolódó eszközök a társaság tulajdonába kerültek. A halasztott ráfordításként elhatárolt nem realizált árfolyamveszteséget el kell számolni ez esetben pénzügyi műveletek ráfordításaként? Megfelelőek-e az ezzel kapcsolatos, illetve a céltartalék, lekötött tartalék alábbi könyvelési tételei?
Elhatárolt nem realizált árfolyamveszteség pénzügyi ráfordításként elszámolása: T 878 – K 393: 2 026 019 143 Ft. Lekötött tartalék visszavezetése eredménytartalékba: T 414200 – K 413: 1 056 188 066 Ft. Céltartalék visszavezetése eredménytartalékba: T 423100 – K 413: 969 831 077 Ft.
A másik kérdésem: A lízingügyletben a kiváltás előtt a lízingcég volt az ingatlan és a kapcsolódó eszközök tulajdonosa, míg a beruházási hitellel történő kiváltás után a társaság lett a tulajdonos. Jól gondoljuk-e, hogy ez a kiváltás nem érinti az 1-es számlaosztályt (bruttó érték, elszámolt értékcsökkenés, nettó érték), hiszen a lízingelt eszközök birtokbaadása a lízingügylet kezdetekor társaságunk felé megtörtént, azóta az eszközök könyveinkben szerepelnek, értékcsökkenést eddig is a társaság számolt el rájuk?

Részlet a válaszából: […] ...elhatárolásának megszüntetésével egyidejűleg meg kell szüntetni az árfolyamveszteség elhatárolása miatt lekötött tartalékot is (az eredménytartalékba történő visszafizetéssel), a képzett céltartalékot is, de a céltartalék megszüntetését nem az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 27.

Számviteli változások 2017-től

Kérdés: Jövőre változnak-e a számviteli előírások?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározott határidőig a kft. ki nem fizetett nyeresége (adózott eredménye) terhére töltik fel. Mivel az adózott nyereség (eredménytartalék) megosztása a tagok döntési jogkörébe tartozik, a megosztást szabályozó taggyűlési határozatban rögzíteni kell,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 10.

Eurós kölcsön határidős ügylettel

Kérdés: A társaság 1 millió euró kölcsönt kap a tulajdonosától, ami 2014. június 30-án átutalással megérkezett. Az euró beérkezésének időpontjában az MNB-árfolyam 310 Ft/euró. A kölcsön visszafizetésének határideje 2015. június 30-a. A társaság kifizetéseinek rendezéséhez az eurót forintra váltja át, és felhasználja. A társaság határidős vételi szerződést köt a bankkal, amely alapján 2015. június 30-án 315 Ft/euró árfolyamon vásárolhat a kölcsön visszafizetéséhez 1 millió eurót. Hogyan kell értékelni 2014. december 31-i beszámolóban az 1 millió eurós kötelezettséget 320 Ft/euró árfolyam esetén? A határidős vételi szerződés alapján a kölcsön futamidejére vetítve a határidős szerződésből adódó kötelezettségtöbbletet, esetleg időarányos részét?
Részlet a válaszából: […] ...időbelileg elhatárolják, az Szt. 41. §-ának (4)-(5) bekezdése szerinti céltartalék képzése mellett, és a különbözetnek az eredménytartalékból a lekötött tartalékba történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 15.

Devizaárfolyam-különbözet elhatárolása

Kérdés: Kft.-nél az év végi devizás tételek átértékeléséből adódó árfolyamveszteséget, árfolyamnyereséget el lehet-e határolni? Ha igen, akkor milyen kritériumok alapján? Árfolyamveszteségnél, ha el lehet határolni, milyen feloldási szabályok vannak a társaságiadó-alapot növelő, csökkentő tételeknél?
Részlet a válaszából: […] ...alapján a nem realizált árfolyamveszteség elhatárolt összege és a kapcsolódóan képzett céltartalék közötti különbözet összegét az eredménytartalékból le kell kötni, és a lekötött tartalékba át kell vezetni.A nem realizált árfolyamveszteség Szt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 15.

Közbenső mérleg tőkeleszállításhoz?

Kérdés: A zrt. 2011. 08. 01-jével közbenső mérleget készített a tulajdonos tőkeleszállítási döntéséhez. A tőkeleszállítás tőkekivonással történik, a tulajdonos részesedést fog kapni. A döntés októberben megszületett, a cégbírósági bejegyzés időpontja 2012. február vége. Kell-e újabb közbenső mérleget készíteni a cégbejegyzés napjával?
Részlet a válaszából: […] ...az alaptőkén felüli vagyon összegét is. Az Szt. 35. §-ának (7)bekezdése alapján a jegyzett tőkén (az alaptőkén) felüli vagyonba azeredménytartalék, a tőketartalék tartozik, a tárgyévi adózott eredmény csakakkor, ha azt a törvény ilyennek minősíti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 23.

Devizás beruházási hitel más devizára váltása

Kérdés: Ügyfelünk CHF beruházási bankhitelt vett fel. A devizás tételek év végi átértékelése során keletkező árfolyam-különbözet jelentősnek minősült. A CHF-hitelnél keletkező nem realizált árfolyamveszteséget a társaság halasztott ráfordításként elhatárolta, céltartalékot képezett, lekötött tartalékba helyezett. A következő üzleti évben a bank a hitel pénznemét CHF-ről euróra módosította, a szerződés egyéb feltételei változatlanok maradtak. Pénzmozgás nem történt. Hogyan számoljuk el a fenti gazdasági eseményt? A CHF-hitelre elszámolt halasztott ráfordítást meg kell szüntetni?
Részlet a válaszából: […] ...(4) bekezdése szerint, az elhatárolt árfolyamveszteség és aképzett céltartalék összege különbözetének megfelelő összeget pedig azeredménytartalékból a lekötött tartalékba át kellett vezetni. Feltételezzük, hogy a fentiek figyelembevételével történt abanki hitel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 15.

A számviteli törvény változásai 2004-től

Kérdés: Év közben jelentősen módosult a Gt. Mivel a számviteli előírások szorosan összefüggnek a Gt. előírásaival, változik-e, és ha igen, hogyan az Szt.?
Részlet a válaszából: […] ...esetét kivéve – csak az Szt.-ben meghatározott feltételek teljesülése esetén, a tárgyévi adózott eredményből, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített adózott eredményből teljesíthet. Nem kerülhet sor kifizetésre, ha az rt.-nek az Szt. szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 8.