4 cikk rendezése:
1. cikk / 4 Fióktelepnek nyújtott eurós kölcsön átértékelése
Kérdés: Van egy magyar cég, amelynek van egy szlovákiai fióktelepe. A fióktelep kölcsönt kapott a magyar cégtől euróban, amelyet euróban is fog visszafizetni. A fióktelepen történik a tényleges munkavégzés, a bevétele euróban van, a magyar cégnél bevételszerző tevékenység nincs. Ebben az esetben a magyar cégnél át kell-e értékelni az adott kölcsönt, vagy mivel a szlovák fióktelep intézi ezt a bevételéből a magyar céggel, nem kell az árfolyam-különbözettel foglalkoznunk? Sajnos, ha átértékelem, akkor a cég nagyon veszteséges lesz, ami pályázat miatt nem szerencsés. Kötelező-e elszámolni ebben az esetben az árfolyam-különbözetet vagy sem?
2. cikk / 4 Külföldi kiküldetéssel kapcsolatos elszámolások
Kérdés: A munkavállaló napidíjelőleget kap euróban a valutapénztárból, illetve – ha szükséges – külön ellátmányt a költségei fedezetére. Hazaérkezéskor a kiadott teljes előleget visszavételezzük, és a tényleges napidíjat számfejtjük, elszámoljuk a számlákat. Ezeket milyen árfolyamon kell elszámolni? Pénztárunkban a kiadásokat átlagárfolyamon könyveljük, a bevételeket az MNB-árfolyamon, illetve a kiküldetés napidíját az előző hónap 15-i árfolyamával.
3. cikk / 4 Devizás számlák áfája
Kérdés: Belföldi árubeszerzést is, az értékesítést is euróban számlázzuk, természetesen áfásan. A számviteli politika szerinti árfolyam a teljesítésnapi MNB-árfolyam. Az áfaalap és az áfa "forintosításához" is használható-e a teljesítésnapi MNB-árfolyam?
4. cikk / 4 Devizaalapú ügyletek
Kérdés: Az utóbbi időben egyre gyakrabban kötnek devizabelföldi jogi személyek egymással devizaalapú, de forintfizetésű ügyleteket. Ezen ügyleteknél a szerződés összege devizában van meghatározva, ugyanakkor a számlázás – meghatározott árfolyam alapján – forintban történik. Az ügylethez gyakran kapcsolódik előleg is. Az időbeli eltérésekből adódó árfolyam-különbözeteket hogyan kell kezelni a számviteli, illetve az áfaelszámolásokban?