Elhunyt munkavállaló hiteltartozása

Kérdés: Munkavállalónk elhunyt. Az árván maradt gyerekek részére a temetési segélyen túl a munkavállalónk által felvett hiteltartozás törlesztéséhez a munkáltató cég is hozzájárult. Ez utóbbi támogatás is kifizethető temetési segélyként? Elszámolható a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségként? Számvitelileg a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell kimutatni?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettség, a közeli hozzátartozót 15 százalékos személyi jövedelemadó terheli, amelyet a társaságnak (a kifizetőnek) kell bevallania, levonnia és befizetnie, amely bevételt a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell elszámolni.A Tao-tv. 3....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 26.

Sajátos személyi jellegű egyéb kifizetések

Kérdés: Az eredeti kérdést a Számviteli Levelek 409. számában a 7987. kérdés tartalmazza, emiatt itt azt nem ismételjük meg. Az eredeti kérdésre itt csak a jóléti és kulturális költségekre, az egyéb személyi jellegű kifizetésekre vonatkozik a válasz.
Részlet a válaszából: […] ...a 15 forintot meghaladja, a meghaladó rész után= a magánszemély által fizetendő személyi jövedelemadó és járulékok levonása és bevallása: T 4798 – K 462, 463-1;= a munkáltató által fizetendő szociális hozzájárulási adó: T 5611 – K 463-8;= a munkába...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 12.

Adómentes személyi jellegű egyéb kifizetések

Kérdés: Az eredeti kérdést a Számviteli Levelek 409. számában a 7987. kérdés tartalmazza, emiatt azt itt nem ismételjük meg. Az alábbi válasz csak az adómentes személyi jellegű egyéb kifizetésekre vonatkozik.
Részlet a válaszából: […] ...ideértve, ha az – megjelenési formájától függetlenül – árura vagy szolgáltatásra váltható érték (csak akkor könyvelendő, ha beváltják, ha érvényesítik: T 553 – K 261, saját előállítású termék, nyújtott szolgáltatás esetében az áruvá, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 29.

Könyvelés a lengyel telephelyen

Kérdés: Egyik projektünk kapcsán telephelyet kellett alapítanunk Lengyelországban. A lengyel telephely fogja számlázni a teljesítést áfásan. A szerződés egy ipari berendezés tervezését, gyártását és beüzemelését foglalja magában. A munkálatok egy részét lengyel alvállalkozók végzik, lengyel áfával számlázzák telephelyünk nevére, címére és adószámára. A lengyel telephelyen bejelentett munkavállalónk nincs, csak az alvállalkozók számláit fogadja, és számlázza a projekt teljes árbevételét. A közvetlen költségek másik részét a magyar vállalkozásban felmerült bér, anyag, igénybe vett szolgáltatás adják. A magyar cégnél történik a tervezés egy része és a berendezések gyártása is. A magyar cég mindkét hely felmerült költségeit könyveli, és a telephely költségeit és bevételeit elkülönítetten gyűjti. Milyen módon biztosítható, hogy a lengyel telephely adózásához a projekthez kapcsolódó közvetlen és közvetett költségek bekerüljenek a lengyel könyvelésbe? Elegendő egy belső számlázás, vagy a kapcsolódó összes magyar számlát is könyvelni kell? A bérek és a közvetett költségek hogyan fognak megjelenni? Milyen értéken kell a lengyel telephelynél a projekttel kapcsolatos költségeket érvényesíteni? Különös tekintettel a magyar-lengyel egyezmény szerinti telephely nyereségére. A lengyel telephely csak közvetíti a tevékenységünket, amelynek a nyereségtartalma eltér a jelen projekt tényleges nyereségétől. Milyen költséget kell alkalmazni a lengyel és a magyar társaságiadó-bevallás vonatkozásában? Hogyan kell könyvelni azt, ha a magyar vállalat átvezet egy bizonyos összeget a lengyel telephely bankszámlájára a szállítói tartozások kifizetésére? Milyen feltételei vannak?
Részlet a válaszából: […] ...kell alátámasztani. A magyarországi könyvelést jellemzően a külföldön (esetleg a telephely nevére) előállított bizonylatok, bevallások hitelesített másolatai alapján kell elvégezni.A lengyel telephely könyvviteli nyilvántartásait tehát a magyar...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 11.

Bérelt üdülő felújítása, berendezése

Kérdés: A kft. üdülőt bérel, alkalmazottak üdültetésére és tréning helyszínéül. Az üdülőt felújította, műszaki cikkeket, kondigépeket, matracokat stb. vett bele. Az önkormányzatnál egyéb szálláshely címén jelentkezett be. Elszámolhatók-e költségként a felsorolt beruházások, tárgyi eszközök, levonható-e az áfa, illetve béren kívüli juttatásként hogyan számoljam el?
Részlet a válaszából: […] ...alapjának tekinteni. A közterheket – általában – a juttatás (az igénybevétel) hónapjában kell kötelezettségként előírni, bevallani.A Tao-tv. 3. számú mellékletének B/3. pontja alapján nem az alkalmazottak (a kívülállók) részére biztosított üdülési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 29.

Saját vállalkozásban megvalósított beruházás

Kérdés: A következőkben felsoroltak közül melyik minősül saját vállalkozásban megvalósított beruházásnak? A társaság üzemcsarnok komplex felépítésére egy vállalkozót bíz meg; több vállalkozót bíz meg, kivitelezési folyamatot saját műszaki igazgatója felügyeli, koordinálja. A társaság az üzemcsarnok felépítésére egy vállalkozót bíz meg. Az építkezéshez szükséges anyagot a társaság szerzi be, a vállalkozó kizárólag a kivitelezési szolgáltatást nyújtja a társaság által átadott anyagok felhasználásával. A társaság az üzemcsarnok felépítését részben saját szakemberekkel, részben vállalkozó partnerek bevonásával végzi. A beruházáshoz szükséges anyagot a saját szakemberek által végzett munkálatokhoz a vállalkozás szerzi be. Az előbbi azzal, hogy a saját téglaüzemében készített téglát is felhasználja. Kérem továbbá tájékoztatásukat, hogy a 1065-ös bevallás 10., 70., valamint 75. sorában a fenti kérdéshez kapcsolható megfogalmazások között mi a különbség?
Részlet a válaszából: […] ...mit is kell érteni "az adóalany vállalkozásán belül végzett sajátberuházása" megfogalmazás alatt. De nem ad erre választ a 1065-ös bevalláskitöltési utasítása sem, ahol pluszként még adatokat kérnek a sajátvállalkozásban megvalósuló, de még nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 23.

Egyéni vállalkozó egyénicég-alapítása

Kérdés: Az egyéni vállalkozó egyéni céggé "alakulásával" kapcsolatban kérdezem. 1. Előadáson hallottam, hogy az elhatárolt veszteséget továbbviheti az egyéni cég, de erre sehol nem találtam törvényhelyet. Sem a továbbvitelre, sem ennek módjára, mértékére. Ha ez lehetséges, hogyan, mikor kell ezt dokumentálni? 2. A követelések leltározásáról szó van, de a kötelezettségekről szintén nem találtam semmit. Mi történik az egyéni vállalkozó megszűnés utáni kifizetetlen kötelezettségeivel (szállítók, adótartozások)? Ezeket, ha később kifizeti, hogyan kerülnek a költségei közé? 3. Problémám van a meglévő tárgyi eszközökkel, amiket esetleg nem apportál az egyéni cégbe: a) ha nulla értéken van, vonatkozik-e rá a megszűnésre vonatkozó Szja-tv. 10. mellékletének II. pontja, miszerint bevételként kell elszámolni, b) Szja-tv. 49/A. § szerinti nettó értéken kell számba venni, c) vonatkozik-e erre a megszűnésre az Áfa-tv. 11. §-a (2) bekezdésének d) pontja, a megszűnt egyéni vállalkozónál is maradnak eszközök, illetve továbbviszi, de apport után nem fizet áfát?
Részlet a válaszából: […] ...szerint– Ha a kötelezettség teljesítése a magánszemély általmegtörtént az egyéni vállalkozóként azon adóévről beadott adóbevallásáig, amelyévben az egyéni céget alapította, akkor – az Szja-tv. 49/A. §-ának (4)bekezdése és a 49/B. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 7.

Üdülési csekk elszámolása

Kérdés: Hogyan kell elszámolni az adott és a kapott üdülési csekket?
Részlet a válaszából: […] ...csekket a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban kell nyilvántartásba venni.Az üdülési csekkek értékesítésének, illetve beváltásának elszámolási technikáját abból kell levezetni, hogy az üdülési csekk ellenében meghatározott helyen (üdülőben) és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 22.