Üzletrész visszavásárlása és újbóli eladása

Kérdés: A kft. egyik kilépő tagjától visszavásárolta üzletrészét a névérték kétszereséért (a különbözet adóját a vásárláskor levonta, bevallotta, megfizette). A megvásárolt üzletrészt egy éven belül szeretnék eladni, amelyet a bent maradó tagok vásárolnának meg – a terv szerint – névértéken. A társaság saját tőkéje jelenleg a jegyzett tőke háromszorosa. Az üzletrész fenti értékek melletti eladása a vevőknél milyen adóköteles jövedelmet keletkeztet, és azt milyen adó- és járulékkötelezettségek terhelik? Az eladáskor szükséges-e közbenső mérleget készíteni? Az eladás következtében keletkezett veszteség a társaságiadó-alap tekintetében miként viselkedik?
Részlet a válaszából: […] ...a magánszemélyt terhelő személyi jövedelemadót és egészségügyi hozzájárulást megállapítani, a fizetendő ellenértékből levonni, bevallani és megfizetni.A visszavásárolt üzletrésznek a kft.-ben benn maradó tagok részére történő átadásakor az Szja-tv. 77/A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 13.

Eva-tv. hatálya alól visszatért bt. eszközének értékelése

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető bt. 2007-ben 8 050 000 forint értékű autót vásárolt részletre, euróalapú lízingszerződéssel. 2008. 01. 01. hatállyal az evaadózást választotta bevételi nyilvántartás vezetésével 2011. 12. 31-ig. Az autó 1 048 000 forint maradványértéken szerepel a nyilvántartásban, piaci értéke is ennyi. A bank megküldte a tartozás értékesítését, mely szerint a hátralévő tőketörlesztés összege 4 510 000 forint, az árfolyamveszteség összege: 3 165 000 forint. A nyitó mérlegben szerepeltetni kell az árfolyamveszteséget? Ha igen, akkor hogyan kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...Eva-tv. hatálya alól az Szt. hatálya alá visszakerült bt.-nek – az Szt. 2/A. §-ának (4) bekezdése szerint – tételes leltározással alátámasztott leltár alapján nyitó mérleget kell készítenie. A nyitó mérlegbe az eszközöket piaci értéken, a kötelezettségeket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 9.

Alaptőke leszállítása

Kérdés: A zrt. magánszemély tulajdonosai az alaptőkét 50 százalékban leszállítják. A cég pozitív eredménytartaléka ötszöröse az alaptőkének. A saját tőke tartalmaz még értékelési és fejlesztési tartalékot is, amelyek az alaptőke hatszorosát teszik ki. Igaz-e, hogy a tőke leszállításakor az alaptőkén felüli vagyonból kivont összeg nem az osztalékfizetés szabályai szerint adózik? A vonatkozó adókat a cégbírósági bejegyzés napjával vagy a tényleges kifizetés napjával kell bevallani és befizetni? A döntéshez szükség van-e könyvvizsgálóval auditált közbenső mérlegre, vagy felhasználható a 2007. 12. 31-i auditált éves beszámoló? Az adózásban milyen eltérést okoz, ha a cég a részvényeket visszavásárolja, majd utána vonja be, vagy a magánszemély tulajdonosok részvényei közvetlenül kerülnek bevonásra?
Részlet a válaszából: […] ...Eho-tv. is.) Így a személyi jövedelemadót, az egészségügyi hozzájárulást atényleges kifizetés napján kell megállapítani, levonni, bevallani ésmegfizetni.A Gt. az alaptőkén felüli vagyon terhére történőalaptőke-emelésnél (a 259. §-ban) írja elő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 20.

Tőkeemelés a jegyzett tőkén felüli vagyonból a befektetőnél

Kérdés: Jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történt a tőkeemelés. Felvehető-e a részesedésnövekedés a befektető könyveibe?
Részlet a válaszából: […] ...határozat kézhezvételekor állományba veszi a befektetés növekedését a T 171 – K 9891 könyvelési tétellel. A társaságiadó-bevallásba pedig adóalap-csökkentésként kell a tulajdonosnál a tőkeemelés összegét beállítani. Nem kell a passzív...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 27.