4 cikk rendezése:
1. cikk / 4 Behajthatatlan követelés áfája
Kérdés: Olvastam, hogy 2020. január 1-jétől a behajthatatlan követelések áfája visszatéríthető lesz, meghatározott feltételek teljesülése esetén. Hogyan érinti ez az eladót, a szolgáltatás nyújtóját? Az Szt. szerinti, illetve az Áfa-tv. szerinti behajthatatlansági tényezők között van-e eltérés? Mire indokolt figyelemmel lenni?
2. cikk / 4 Operatív lízing lejárata után felszámított összeg
Kérdés: Társaságunk operatív lízing keretében személygépkocsit bérelt. A lízingszerződés lejárta után a személygépkocsit visszaadtuk a lízingbe adónak. A lízingbe adó a személygépkocsit értékesítette, és elkészítette az elszámolást: operatívlízingdíj-korrekció címén egy nagyobb összeget. A szerződésben szerepel, hogy amennyiben a tényleges érték a futamidő végén kisebb, mint a kalkulált érték, akkor a különbözet a lízingbe vevőt terhelő fizetési kötelezettség. Hogyan kell ezt az értéket elszámolni?
3. cikk / 4 Betöréses kár kártérítésének elszámolása
Kérdés: A vendéglátóegységnél betörés történt. Az italkészletet elvitték, amelynek a beszerzését lekönyvelték, az áfabevallásban is szerepelt. A biztosító kártérítést fizetett. Ez a bevétel áfaköteles? A vállalkozó bevételét képezi? És így az adóalap része?
4. cikk / 4 Garanciális visszatartás kettős könyvvitelre való áttéréskor
Kérdés: Egy építőipari bt. 2003 végéig egyszeres könyvvitelt vezetett. Eddig az időpontig a számlázott szolgáltatási díj kiegyenlítésekor a megrendelő ún. garanciális igény érvényesítése címén 5 százalékot visszatartott. A 2003. évi egyszerűsített beszámolóban, annak eredménylevezetésében a ténylegesen kiegyenlített 95 százalékot számoltuk el, mint nettó árbevételt. A fennmaradó 5 százalékot a mérlegben a vevőkövetelések, illetve a tartalék soron szerepeltettük. A kibocsátott számla teljes áfatartalmát beállítottuk a 2003. évi adóbevallásba. A követelések között több ilyen, évek óta húzódó követelésünk van. 2004. január 1-jétől át kellett térni a kettős könyvvitelre. Van-e arra lehetőség, hogy a követelések vevő által visszatartott öszszege ne 2004-ben képezzen társaságiadó-alapot?