Sajátos személyi jellegű egyéb kifizetések

Kérdés: Az eredeti kérdést a Számviteli Levelek 409. számában a 7987. kérdés tartalmazza, emiatt itt azt nem ismételjük meg. Az eredeti kérdésre itt csak a jóléti és kulturális költségekre, az egyéb személyi jellegű kifizetésekre vonatkozik a válasz.
Részlet a válaszából: […] ...a 15 forintot meghaladja, a meghaladó rész után= a magánszemély által fizetendő személyi jövedelemadó és járulékok levonása és bevallása: T 4798 – K 462, 463-1;= a munkáltató által fizetendő szociális hozzájárulási adó: T 5611 – K 463-8;= a munkába...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 12.

Eladásiár-különbözet

Kérdés: Társaságunk rendszeresen árut szerez be külföldi, EU-illetőségű kapcsolt vállalkozásaitól. Az áruszállításokkal összhangban, az eladó vállalkozások év közben folyamatosan számlázzák az általuk teljesített ügyleteket, amelyeket vállalatunk az eladott áruk beszerzési értékeként könyvel. A társaság folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartással nem rendelkezik, az év végi készlet megállapítása leltározással történik. A kapcsolt vállalkozások az általuk leszállított árukat a saját beszerzési áraikon adják tovább. Megállapodás, illetve a transzferár-dokumentációban meghatározott nyereséghányad alapján év végén számlázzák az általuk év közben teljesített érték 16 százalékát, mint eladásiár-különbözetet. Hogyan kell ezt könyvelni? Áfa szempontjából termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás? Az áfában melyik időszakot érinti? Figyelembe vehető-e az iparűzési adónál? Figyelembe kell-e venni az év végi árukészlet értékének meghatározása során?
Részlet a válaszából: […] ...beszerzések áfafizetési kötelezettségekeletkezésének időpontjához kell rendelni. Így az évközi beszerzésekhezkapcsolódó áfabevallásokat kell – önellenőrzés keretében – visszamenőlegesenmódosítani a hozzájuk kapcsolódó eladásiár-különbözetre jutó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 4.

K+F és a támogatások elszámolása

Kérdés: Egy kutatás-fejlesztéssel foglalkozó kft. egy 78 millió Ft összköltségvetésű projekten dolgozik (műszerfejlesztés). Ehhez a 2006. évben aláírt szerződésük alapján mintegy 42 millió Ft értékben vissza nem térítendő GVOP-támogatásban részesülnek. A támogatás "minőségének" egy része K+F, másik része de minimis jellegű. Az eddigi előlegfolyósítás 13 millió Ft volt (2006-ban). Kérdéseink: a) A szerződés aláírásának napja a mérvadó a tekintetben, hogy a társaságiadó-alapot csökkenteni lehessen a támogatás összegével? b) Milyen jogszabályok (törvények, kormányrendeletek) vonatkoznak a kapott támogatások számviteli elszámolásaira? c) Van-e jelentősége a számviteli és adójogi elszámolásban annak, hogy mi a forrása egy támogatásnak (pl. GVOP vagy különböző Alapok)? d) Mi a pontos könyvelés (kontírozás) a projekttel kapcsolatos költségekről, kiadásokról és a kapott előlegekről, támogatásról? Hogyan kell az elhatárolást és annak megszüntetését könyvelni? Milyen kimutatást(okat) kell készíteni a támogatás de minimis részéről?
Részlet a válaszából: […] ...nem tiltja a törvény) a kapott támogatástadózás előtti eredmény csökkentéseként. A támogatás de minimis részéről a társaságiadó-bevallásbanadatot kell szolgáltatni annak érdekében, hogy egy vállalkozás 3 egymást követőadóévben összesen ne vehessen igénybe 200...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 30.

Áfamérték-változások 2003. január 1-jétől

Kérdés: Széles ügyfélkörrel rendelkező könyvelőként szeretnénk pontos és teljes körű felvilágosítást kapni a 2003. január 1-jétől életbe lépő áfamérték-változásokról.
Részlet a válaszából: […] ...12 százalékos adózás váltja fel). Természetesen számukra is az általános szabályok szerint nyílik mód az alanyi adómentesség vagy az eva választására, és változatlanul nem minősülnek adóalanynak a munkaviszonyban vagy egyéb, munkavégzésre irányuló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 6.