Vitorlás kishajó beszerzése, üzemeltetése

Kérdés: Társaságunk vitorlás kishajó beszerzése mellett döntött. A beszerzés célja a partnerekkel, illetve a munkavállalókkal történő megbeszélések helyszínének biztosítása, valamint a munkavállalók, tulajdonosok üdültetéséhez való felhasználása. Társaságunk valamennyi felmerülő adót és járulékot meg kíván fizetni. A vitorlás beszerzésekor felmerülő áfa a beszerzés, így az aktivált összeg részét képezi, azaz nem helyezhető levonásba? A kishajó beszerzési értékét terheli-e más adó? (Itt az egyes meghatározott juttatásokat terhelő adókra gondolok.) A kishajó használata során mikor és milyen költségeket terhel szja + szocho?
Részlet a válaszából: […] ...Az így elszámolt összeg után kell a személyi jövedelemadót és a szociális hozzájárulási adót a tárgynegyedévet követő hónapban bevallani és megfizetni.A kérdésekre a rövid válaszok:– a beszerzés áfája nem vonható le;– a beszerzéshez kapcsolódhat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 18.

Helyi iparűzési adó eltérő mértékkel

Kérdés: Az önkormányzati helyiadó-rendelet szerint az egyik településen van adómérték (2%), a másikon nincs (0%). A társaságnak az egyik településen van a telephelye, a másikon a székhelye. Ad-e a törvény lehetőséget arra, hogy 0%-kal lehessen a helyi iparűzési adót megállapítani? Vagy ilyen esetben az adószázalékkal rendelkező település számára kell megfizetni és bevallani a helyi iparűzési adót? A teljes adóalap után, vagy a megosztás utáni adóalap után? Mi a helyes megosztási eljárás ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) 40. §-ának (1) bekezdése az állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó évi mértékének felső határát határozza meg. Ebből az következik, hogy annál kisebb mértékű (akár nulla százalék) is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 20.

Magyarországi cég által foglalkoztatott német állampolgár

Kérdés: Német állampolgár a német testvérvállalat alkalmazottjaként a cégcsoport magyarországi leányvállalatánál dolgozik. Munkabérét, valamint az azt terhelő járulékokat, adókat a német leányvállalat a magyar leányvállalatra átterheli számlában. A német leányvállalat bérel lakást az alkalmazott számára Magyarországon, és a bérleti díjat is továbbszámlázza a magyar leányvállalatnak. Mi a teendője a magyar vállalatnak a német vállalat által kiállított számlán feltüntetett munkabérrel, valamint a bérterhekkel áfa szempontjából? Mi a teendője a magyar társaságnak a német vállalat által kiállított számlán feltüntetett bérleti díj áfájával? A német alkalmazott köteles Magyarországon személyijövedelemadó-bevallást benyújtani, mivel 183 napnál többet tartózkodik Magyarországon? A magyar leányvállalat által viselt lakásbérleti díjat hogyan kell kezelni a személyi jövedelemadó szempontjából?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtakból az következik, hogy a német vállalatfizeti ki a német állampolgár részére járó munkabért, az azt terhelőjárulékokat, adókat, bár a német állampolgárt a magyar leányvállalatnálfoglalkoztatják. Ez valójában munkaerő-kölcsönzés, amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 6.