Külföldi magánszemély osztalékjövedelme utáni adó

Kérdés: Kizárólag német illetőségű magánszemélyekből álló magyarországi kft. 2000. november-december hónapban az eredménytartalék terhére jegyzett tőkeemelést hajtott végre oly módon, hogy a tőkeemelésnek megfelelő összeget átutalta a tulajdonos magánszemélyek konvertibilis forintszámlájára, majd a magánszemélyek ezt visszautalták – tőkeemelés címen – a kft. számlájára. Az eredménytartalék az 1997-1998. évek eredményéből keletkezett. A kft. a jövedelemből osztalékadót, szja-előleget nem vont le, igazolást nem adott. A tagok tulajdoni részaránya 33-67 százalék. A 67 százalék tulajdoni részesedéssel rendelkező tag a társaság ügyvezetője, a másik tag nem vesz részt a kft. munkájában. A tagok illetőségigazolással rendelkeznek, viszont a kft. nem rendelkezik az egyezmény szerinti adómértékek alkalmazására jogosító adóhatósági engedéllyel. A magánszemélyek jövedelmet nem vallottak be, adót nem fizettek. Helyesen járt-e el a kft.? Milyen bevallási és befizetési kötelezettség terheli ebben az esetben a magánszemélyeket?
Részlet a válaszából: […] ...le nem vont (a juttatást követően meg nem fizetett) adót a kifizetőnek az adóév december hónapját érintő kötelezettségként kellett bevallania és megfizetnie, majd a bemutatott illetőségigazolás alapján a kifizető az elévülési időn belül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 6.

Osztalék utáni adókötelezettség

Kérdés: A bt. tagjai részére osztalékot akar fizetni. A fizetendő osztalékból a Tao-tv. 27. §-ának (1) bekezdése szerint 20 százalék mértékű osztalékadót kell levonni, vagy az Szja-tv. 66. §-ának (2) bekezdése szerint kell a személyi jövedelemadót megállapítani?
Részlet a válaszából: […] ...vagy nem a jogosult számlájára történik az átutalás. (Az előzőek miatt levont osztalékadót a belföldi az adóévi társaságiadó-bevallásában majd visszaigényelheti.)Abban az esetben, ha a nem magánszemély tag külföldi illetőségű, akkor le kell vonni a 20...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. július 4.

Ingatlan bérbeadása: közüzemi díjak elszámolása

Kérdés: Ingatlan bérbeadása esetén, ha a számla a közüzemi díjakról nem a bérbevevő nevére szól, a szerződés alapján elszámolhatja-e költségként, illetve helyes-e, ha a bérleti díj esetében a 20 százalék személyi jövedelemadó-elszámolást, a közüzemi díjak esetében pedig a tételes költségelszámolást alkalmazza a bérbeadó a személyi jövedelemadóban?
Részlet a válaszából: […] ...adóalap részeként az adótábla szerint kell adózni, és a kifizető által levont (vagy a bérbeadó által megfizetett) adót az adóbevallásban adóelőlegként kell figyelembe venni.A választást elegendő az eltelt adóévről szóló adóbevallásban jelezni. Ez a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. július 4.

Értékpapír-elidegenítés

Kérdés: Az rt. 1999-ben részleges átalakulással jött létre. Az rt.-ben beindult a részvényértékesítés. Hogyan számolja el a magánszemély a részvényértékesítésből származó szja-t? Ha lehet, példa bemutatásával válaszoljanak! Van-e az rt.-nek jelentéstételi kötelezettsége a részvényértékesítéssel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...illetve be kell vallania a levonást követő hónapban, negyedévben, évben attól függően, hogy milyen gyakorisággal kell az adókról bevallást adnia. Például: a részvény névértéke 1000; a szerzési érték 800; a szokásos piaci ár 1200. Az árfolyamnyereség 1200-800...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 20.

Német állampolgárok munkavállalása: tb és szja

Kérdés: Német állampolgárok magyarországi munkavállalásának milyen tb- és szja-feltételei vannak?
Részlet a válaszából: […] ...adóztatható jövedelem esetén az egyezmény alkalmazásához nincs szükség adóhatósági engedélyre. (Természetesen ekkor nincs levonási, bevallási és megfizetési kötelezettség sem.)A külföldi illetőség igazolására a külföldi adóhatóság által kiállított okirat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 6.