Nem jelentős összegű hiba könyvelése

Kérdés: X kft. rendszeresen végzett cégünknél karbantartási tevékenységet. Belső ellenőrzésünk 2019-ben megállapította, hogy a k ft. 2016-2018. évi számlái – több esetben – el nem végzett munkákat is tartalmaztak. A kft. a túlszámlázásokat elismerte, az érintett számlákat helyesbítette. Hogyan könyveljük az egyik évben sem jelentős összegű helyesbítő számlákat?
Részlet a válaszából: […] ...a mérleg és az eredménykimutatás középső oszlopába bekerülő adatok, illetve– a nem jelentős összegű hiba esetén a társaságiadó-bevallásba bekerülő, adóalapot növelő-csökkentő tételekfőkönyvi számlákkal (esetleg külön főkönyvi kivonattal)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 10.

Megszűnő cégből ingatlanrész

Kérdés: Egyszerűsített végelszámolással megszűnő cégben maradt ingatlan-résztulajdon. A tagok kivehetik-e ezt a jegyzett tőke részeként? (Az ingatlan-résztulajdon követelésből származik, amely követelés eredetileg pénzben lett volna esedékes, de a cég nem tudta visszafizetni a kölcsönt, felszámolás alá került, a felszámoló elismerte a tartozást, de csak kis hányadban tudta ezzel az ingatlan-résztulajdonnal a követelést teljesíteni.) A végelszámolás alatt lévő cégnél eredménytartalék nincs, a jegyzett tőkének is csak a töredékét tudja visszaadni. Kell-e valamilyen adót fizetni ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...a végelszámolás kezdő időpontját követő 30 napon belül a tevékenységet lezáró beszámolót kell készítenie, kapcsolódó adóbevallásokat kell benyújtania, a beszámolót e 30 napon belül el kell fogadtatni, letétbe kell helyezni, közzé kell tenni;– le kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 17.

Cél szerinti tevékenység ráfordítása

Kérdés: A Számviteli Levelek 248. számában az 5093. kérdésre adott válaszukhoz kapcsolódóan lenne két kiegészítő kérdésünk. A válaszban említett eset egy vadásztársaságra is vonatkozik. Kérdéseink: Abban nem vagyunk biztosak, hogy az áfa hiánya és annak következményeként felmerült késedelmi pótlék és bírság összege 100%-ban könyvelhető-e az alaptevékenység, illetve a cél szerinti tevékenység ráfordításaként? A vadásztársaság alapszabályában nevesítette a bérvadásztatás bevételét a cél szerinti tevékenységei között. (Bérvadásztatás TEÁOR 92.62, Tao-tv. 6. számú melléklete A/1. pont.) Az áfa hiánya a bérvadásztatással függött össze. A tárgyévre vonatkozó társaságiadó-bevallásban pedig a társasági adó alapjának növelését, a megfelelő soron 100%-ban kell figyelembe venni? [A 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet 2. számú melléklete.]
Részlet a válaszából: […]  A válasz előtt néhány megjegyzés. A sport- és szabad­idősvadászattal kapcsolatos kiegészítő tevékenységet a TEÁOR 2008-tól a 93.19 Egyébtevékenységhez sorolja, így a kérdésben szereplő TEÁOR 92.62 a 2008 előttinekmegfelelő. A 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet 10....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 3.

Magyarországi kft. németországi fióktelepe

Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett kft. Németországban fióktelepet létesített. Számlázhat-e a magyar kft. a fióktelepnek, illetve hogyan kell a fióktelep bizonylatait szerepeltetni a kft. nyilvántartásában? A fióktelep Németországban leadózott eredményét hogyan kell figyelembe venni a kft. társaságiadó-bevallásában (a fióktelep bevételeit, adóalapot csökkentő, az adót és a költségeket, adóalapot növelő tételként)?
Részlet a válaszából: […] ...ki lehet, sőt célszerű kimutatni a fiókteleptevékenységéből származó bevételt és az ehhez felmerült költséget). Atársaságiadó-bevallás elkészítésekor ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy atelephelynek betudható jövedelem után Németországban kell adót fizetni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 11.