26 cikk rendezése:
11. cikk / 26 Egyéni vállalkozó egyénicég-alapítása
Kérdés: Az egyéni vállalkozó egyéni céggé "alakulásával" kapcsolatban kérdezem. 1. Előadáson hallottam, hogy az elhatárolt veszteséget továbbviheti az egyéni cég, de erre sehol nem találtam törvényhelyet. Sem a továbbvitelre, sem ennek módjára, mértékére. Ha ez lehetséges, hogyan, mikor kell ezt dokumentálni? 2. A követelések leltározásáról szó van, de a kötelezettségekről szintén nem találtam semmit. Mi történik az egyéni vállalkozó megszűnés utáni kifizetetlen kötelezettségeivel (szállítók, adótartozások)? Ezeket, ha később kifizeti, hogyan kerülnek a költségei közé? 3. Problémám van a meglévő tárgyi eszközökkel, amiket esetleg nem apportál az egyéni cégbe: a) ha nulla értéken van, vonatkozik-e rá a megszűnésre vonatkozó Szja-tv. 10. mellékletének II. pontja, miszerint bevételként kell elszámolni, b) Szja-tv. 49/A. § szerinti nettó értéken kell számba venni, c) vonatkozik-e erre a megszűnésre az Áfa-tv. 11. §-a (2) bekezdésének d) pontja, a megszűnt egyéni vállalkozónál is maradnak eszközök, illetve továbbviszi, de apport után nem fizet áfát?
12. cikk / 26 Egyéni vállalkozó átalakulása
Kérdés: Egyéni vállalkozó átalakul egyszemélyes kft.-vé. 2005-ben igénybe vett kisvállalkozói kedvezmény miatt növelnünk kell-e átalakuláskor az egyéni vállalkozó 0771 bevallásában az adóalapot? (A bevallás kitöltési útmutatója alapján úgy látjuk, hogy nem.) A 2002/60. adózási kérdésre adott állásfoglalásuk szerint, amelyet az AEÉ 2002. évi 7. szám 59. pontja tartalmaz, egyéni cég átalakulása esetén az egyéni vállalkozóként igénybe vett kedvezményt nem kell visszafizetni az egyéni vállalkozó átalakulása esetén. 2007-ben is helytálló ez az értelmezés? Bizonytalanságunkat növeli az a tény, hogy a PM honlapján az Szja-tv. módosításai között az egyéni cég megszüntetésével kapcsolatos előírások is változnak. Egyértelmű, hogy most lett az Szja-tv.-ben is szabályozva, hogy a kisvállalkozói kedvezmény igénybevétele miatt nem kell az adóalapot növelni, mert az egyéni cég átalakulása nem számít megszűnésnek.
13. cikk / 26 Családi gazdálkodás, közös őstermelés
Kérdés: Mezőgazdasági tevékenységet végző egyéni vállalkozó (állattenyésztés) bejelentkezett, hogy tevékenységét családi vállalkozás keretében végzi. Oka, hogy így a beruházási támogatás mértéke 2002-2003. évben 10 százalékkal több. A férj, aki a családi gazdaság tagja, munkaviszonyban dolgozik a gazdaságban. A vállalkozás adójogi szempontból vállalkozói adózás alapján adózik. Értékesítés csak és kizárólag a családi gazdálkodó nevében történik, egyéni vállalkozói adószám feltüntetésével. Jól járunk-e el, mert alaphelyzetben a családi gazdaságot a közös őstermelőkre vonatkozó szabályok szerint kell adójogi szempontból elszámolni, a jövedelmeket a tagok által eltöltött idő arányában kell felosztani, és külön-külön bevallani?
14. cikk / 26 Egyéni vállalkozó termőföldjének bérbeadása
Kérdés: Mezőgazdasági egyéni vállalkozó termőfölddel rendelkezik, tulajdonjogilag mint magánszemély. Ezen földterületek egy részét bérbe adja bérleti díj ellenében. Másik részét az egyéni vállalkozása rendelkezésére bocsátja. Az egyéni vállalkozó a rendelkezésére bocsátott földterület után számolhat-e el bérleti díjat, mint magánszemély kaphat-e bérleti díjat az egyéni vállalkozástól?
15. cikk / 26 Vállalkozói tevékenység megszüntetése vagy jogutódlása
Kérdés: Egy házaspár mindkét tagja, mint egyéni vállalkozó vezet egy-egy vállalkozást. A feleség vállalkozását a férj átveszi, és a kettőt összevonva ő üzemelteti tovább, a feleség a vállalkozói igazolványát visszaadja. Ebben az esetben a vállalkozás jogutódlásnak, vagy megszüntetésnek számít-e? Mi a teendő az egyik, illetve a másik esetben a feleség, illetve férj részéről?
16. cikk / 26 Szellemi foglalkozású magánszemélyek jövedelmének adókötelezettsége
Kérdés: Cégünk mérnöki szolgáltatásokat nyújt, és a tervezési munkákhoz tervező mérnökök és szakértők munkáját is igénybe veszi. Ezen szakértők adószámosan (7-es számmal kezdődő adószámú, ún. szellemi szabadfoglalkozású magánszemélyek), akik tevékenységük teljesítésével számlát bocsátanak ki. A magánszemélyek lehetnek saját jogú nyugdíjasok, ill. 36 órás munkaviszony mellett munkát vállalók is. A kifizetőnek a vállalkozási díjból 10 százalékos költséghányad figyelembevételével milyen levonási kötelezettségei vannak? A díj számvitelileg hová könyvelendő? A szerződés ebben az esetben megbízási vagy vállalkozási szerződés legyen?
17. cikk / 26 Rokkantnyugdíjas ingatlanközvetítésének áfakötelezettsége
Kérdés: Rokkantnyugdíjas ingatlanközvetítői tevékenységet végez egyéni vállalkozóként. Mikor és milyen számlázási kötelezettsége van, választhatja-e az alanyi adómentességet?
18. cikk / 26 Készlet értékesítése (eva)
Kérdés: Kérem, döntsék el, az alábbi három megoldás közül melyik a helyes!- Ha az evás időszak alatt értékesítem a készletet, akkor azt le kell-e adózni 15 százalékkal, mint evás bevételt, és megszűnés esetén, illetve a vállalkozói jövedelemadózás alá történő visszatéréskor már nincs készletem?- Nem evaalap a bevétel, és a megszűnés esetén, illetve a vállalkozói jövedelemadózás alá történő visszatéréskor veszem bevételként figyelembe?- Evaalap a bevétel, mert eladtam, és megszűnés esetén, illetve a vállalkozói jövedelemadózás alá történő visszatéréskor az Eva-tv. 8. §-ának (4) bekezdése alapján járok el, függetlenül attól, hogy eladtam?
19. cikk / 26 Egyéni vállalkozó adózása a belépéskor (eva)
Kérdés: Milyen elszámolásokat von maga után az egyéni vállalkozó "átállása" az evára?
20. cikk / 26 Üzleti ajándék
Kérdés: Ha a nagyvevőinknek belépőjegyet vásárolunk valamilyen jelentős eseményre, ez személyes reprezentációnak minősül-e, ami után a 44 százalék szja-t és a 11 százalék eho-t kell fizetni?
