Kezelt vagyon felhalmozott tartalékának osztalékkénti kifizetése

Kérdés: Egy több éve, 3-4 fő alkalmazottal működő gazdasági társaság 2022-ben létrejött Bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján vagyonkezelővé vált, korábbi tevékenysége megtartása mellett. Bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján, a jelenleg hatályos jogszabályok figyelembevételével, amennyiben a keletkezett hozam/felhalmozott tartalék terhére kifizetés történik a kedvezményezett részére, akkor osztalékjövedelemként felmerül az szja-, illetve (felső korlátos) szocho-kötelezettség. Ezt (jelenlegi információnk alapján) a vagyonkezelő társaság tudja csak a 08-as bevallásába beállítani. Jól tudjuk? Tehát a gyakorlatban a vagyonkezelő társaság adószámláján megjelenik a saját tevékenységéhez kapcsolódó, illetve a vagyontömeg elkülönült könyvelésével kapcsolatos kötelezettség (illetve annak pénzügyi teljesítése). Hogyan, milyen bizonylat alapján kerül ez a vagyontömeg elkülönült számviteli nyilvántartásában könyvelésre?
Részlet a válaszából: […] ...saját nevében, a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyontömeg adószámának feltüntetésével teljesíti, és mint kifizető tudja azt a 08-as bevallásába beállítani. Véleményünk szerint a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyontömeg adószámláján jelenik meg a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 21.

Üzletrész visszavásárlásának, térítés nélküli átadásának adóterhei

Kérdés: A kft. egyik tulajdonosa 2004-ben eladta a 60 000 forint névértékű üzletrészét a kft.-nek 5 millió forintért. Ugyanezen tulajdonos 2005-ben eladta 10 millió forintért a névértéken 120 ezer forintos üzletrészét is. 2006-ban a névértéken 180 ezer forintos üzletrészt a kft. térítésmentesen felosztotta a tagok között. Milyen adófizetési kötelezettsége van a kft.-nek a magánszemélytől történő üzletrész-visszavásárlásakor? És milyen adófizetési kötelezettsége van az üzletrészt eladó magánszemélynek? A visszavásárolt üzletrészek térítés nélküli átadását milyen adófizetési kötelezettség terheli a kft.-nél, illetve a magánszemélyeknél?
Részlet a válaszából: […] ...szerint a kifizetőnek(az adott esetben a kft.-nek) az árfolyamnyereség adóját a kifizetésidőpontjában meg kellett állapítania, levonnia, bevallania és befizetnie. Akérdés erről nem szól, feltételezzük, hogy a kft. e szerint járt el. (Azárfolyamnyereségből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 28.

Elszámolás kilépő taggal

Kérdés: A kft. tagjai egyben alkalmazottak is. Az egyik tag ki akar lépni a kft.-ből. A kilépő tag 970 ezer forintos névértékű üzletrészét 6 millió forintért kívánja a kft.-nek visszaadni. A saját tőke rá jutó része kb. 3 millió forint. Hogyan kell ezt a kft.-nél könyvelni, milyen adófizetési kötelezettséggel jár? Mi a helyzet akkor, ha a társaság tagjai veszik meg ugyanilyen összegben?
Részlet a válaszából: […] ...kft.-nek) az adót a kifizetés időpontjában kell megállapítania, a kifizetendő összegből levonnia, és az Art.-ban meghatározottak szerint bevallania és befizetnie a költségvetésbe. További adó- vagy járulékfizetés nincs!Meg kell azonban jegyezni, amennyiben a kft. az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 22.

Magánszemély osztalékjövedelme utáni adó

Kérdés: A betéti társaság cégvezetője tulajdonosi osztalékot szeretne felvenni a tárgyévi eredményből. Be kell-e állítani a mérlegbe az osztalékfizetést? Mikor és milyen összegű adót kell fizetni az osztalék után? Része-e az adó az osztaléknak? Fel lehet-e osztalékot venni a korábban képződött nyereségből is, ha igen, milyen mértékkel adózik? Mennyi adót kell fizetni, ha a cégvezető a felvett osztalékot tőkeemelésre fordítja?
Részlet a válaszából: […] ...az osztalék kifizetésekor kell adót fizetnie. Az adót a kifizetőnek (a konkrét esetben a bt.-nek) kell az osztalék összegéből levonni, bevallani, befizetni. Az adó tehát az osztalék egy része,vagyis a magánszemély az adóval csökkentett összeget kapja meg. Az adó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 19.