Magánszemélynek bérleti díj euróban

Kérdés: A bérleti szerződés alapján a bérleti díjat a magánszemély euróban kéri. Az Szja-tv. 6. § (4) bekezdésének a) pontja alapján a teljesítést megelőző hónap 15-én érvényes MNB-árfolyamot alapul véve számolom ki a bérleti díjat és a személyi jövedelemadót, aminek a nettó összege a 471. főkönyvi számlán van. A nettó bérleti díjat az eurószámláról utaljuk. Ennek a könyvelése átlagárfolyamon történik, amelyet a 471. főkönyvre könyvelünk. A két összeg között biztosan lesz árfolyam-különbözet (a 471. főkönyv egyenlege). Ennek a különbözetnek mi lesz a sorsa?
Részlet a válaszából: […] ...forintra átszámított összege: T 522 – K 521;– a forintra átszámított összeg alapján euróban meghatározott adók forintösszegének bevallása: T 454 – K 462, 463;– a ténylegesen kifizetett euró-átlagárfolyamon számított forintértéke: T 454 – K 386;– amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 25.

Kriptovalutákkal, "stabilcoinok"-kal kapcsolatos tájékoztatás

Kérdés: A "stabilcoinok" számviteli kezelésével és adózásával kapcsolatban kérném tájékoztatásukat. A stabilcoin a kriptovaluták egy típusa, mely valamelyik fiatvalutához (pl. euróhoz) kapcsolódik. Egy kft. egy ilyen stabilcoint, konkrétan tether eurót vásárolna, és ezzel egyenlítené ki egyes szállítói számláit, illetve fogadná el vevőitől termékei ellenértékeként. Az ilyen stabilcoinokat hogyan kell nyilvántartani a könyvekben, hogyan kell elszámolni az egyes ügyleteken keletkező nyereséget-veszteséget, év végén szükséges-e átértékelni, és milyen adófizetési kötelezettséget von maga után?
Részlet a válaszából: […] ...magánszemélyek esetében. Aszabályozás foglalkozik az ilyen ügyletekből származó jövedelem megállapításával, a jövedelem bevallásával. A magánszemély a kriptoeszközökkel végrehajtott ügyletekből származó jövedelem után 15 százalék személyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 10.

Magánpénzből felújított pince, présház értékesítése

Kérdés: Egy áfakörös társas vállalkozás fő tevékenységéül egy hobbi borászati tevékenységet jelölt meg, amelynek kialakításához ingatlant vásárolt. A vásárolt ingatlan egy használaton kívüli borospincét és egy omladozó présházat tartalmazott. A társaság nyilvántartásában a magánszemélytől vásárolt ingatlan a tárgyi eszközök között áfamentes nyilvántartással szerepel, a felépítmények állapotuk miatt érték nélküliek voltak. A társaság tulajdonosai közül két személy 2012-2015 között elhalálozott, a megmaradt egyén pedig ügyvezető igazgatóként tovább irányította a társaság ügyeit. Az örökösödési eljárások befejezése után az elhunyt alapítók feleségei örököltek és tulajdonosok lettek. A társaság aktív működéssel lezárt utolsó időszaka a 2012. év volt. Az ezt követő időszakban a társaság már nem számolt el költségeket, nem is végzett gazdasági tevékenységet, változatlan tartalommal készítette el a beszámolóit egészen a 2020. év végéig. A társaság képviseletét ellátó ügyvezető saját pénzeszközeit felhasználva fizette a bankszámlavezetési díjat, egyéb kötelezettségeket, adókat, illetékeket, azonban ezek feltüntetésére a társaság költségei között nem került sor, és így tagi hitelként történő elszámolásuk sem történt meg. Az ügyvezető építési engedélyt kért az ingatlanon található érték nélküli eszközök felújítására, saját erőből és vagyona fedezetével felújította a pincét, és felépítette a présházat is. Az építmény elkészült, és a kizárólag az ügyvezető saját erős hozzájárulásával kialakított létesítmény lakóházként – a kérelmező társaság nevére szóló – végleges használatbavételi engedélyt kapott. Az építkezés, a hatósági eljárások és a közműbekötések díjai nem kerültek a társaság költségei között elszámolásra, a saját hozzájárulással készült építési munkák, anyagbeszerzések számlái nem állnak már teljes mértékben rendelkezésre, azok nem a társaság nevére kerültek kiállításra. Az éves beszámolók adatai nem tartalmazzák ezeket a költségeket. Magánszemély érdeklődők jelezték vételi szándékukat, a kialkudott vételár összegét ügyvédi letétbe helyezték. Atársaság gazdálkodásának vitelében közreműködést nem tanúsító tagok javasolták a társaság tevékenységének végelszámolással történő megszüntetését. Hogyan számolhatók el a kvázi tagi hitellel finanszírozott és igazolt ráfordítások, banki, ügyviteli, hatósági eljárások költségei? A tárgyi eszközök nyilvántartásban nem szereplő és tagi hitelből megvalósuló épület értékesítése áfásan vagy áfamentesen történhet? Hogyan állapítható meg a több év alatt saját erőből létrehozott épület bekerülési értéke a számlák és dokumentumok nélkül? Mi lehet a tagi hozzájárulások visszatérítésének útja, amelyről nincs névre szóló nyilvántartás? Szükséges-e módosítani az utolsó beszámolót, vagy elegendő csak az egyszerűsített végelszámoláshoz készített beszámoló adatainak aktualizálása? Alkalmazható-e a saját erőből létrehozott építmények értékének meghatározására az ingatlan értékesítési árának az ingatlanbeszerzési árral csökkentett mértékének 75%-kal történő elszámolása? Egyszerűsített végelszámolást megelőzően az igazolt tagi hiteleket el kell számolni a vételárral szemben, vagy a végelszámolási eljárás során kell hitelezői igényként bejelenteni?
Részlet a válaszából: […] ...felépítését értékesíti a társaság felé, a társaságnál pedig beruházásként számolják el. [Az ügyvezető a személyijövedelemadó-bevallásában a bevallott bevételt az adóalap megállapítása során csökkentheti a felé számlázott, dokumentált költségekkel, díjakkal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 23.

Euróban meghatározott munkabér és adóinak könyvelése

Kérdés: A Számviteli Levelek 434. számában a 8355. kérdésre adott válaszban foglalkoztak az euróban meghatározott munkabér adóival, kitérve arra is, hogy mely esetekben keletkezhet árfolyam-különbözet. A kérdező arra is választ várt, hogy van-e eltérés, ha a kifizetés a forintban vezetett bankszámláról, illetve az euróban vezetett bankszámláról történik. A válasz nehezen értelmezhető konkrét értékek (összegek), illetve számlaösszefüggések hiányában. Szíveskedjenek az árfolyam-különbözetek keletkezését külön-külön bemutatni, egyrészt a forintbankszámláról, illetve az euróbankszámláról történő kifizetéshez kapcsolódóan, másrészt azt is, ha a társaság a könyveit euróban, illetve forintban vezeti.
Részlet a válaszából: […] ...259 E Ft, személyi jövedelemadó forintösszege: 210 E Ft. Ezen forintösszegek kerülnek a munkavállaló tárgyhónapi adó- és járulékbevallásába, de ezen forintösszegeket nem kell könyvelni.Könyvelni akkor kell, amikor a forintban megállapított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 12.

Biztosítási díj, munkabér vagy valami más?

Kérdés: A társaság a 333 E Ft-os biztosítási díjat elszámolta: T 55 – K 454, majd a munkavállaló nettó bérének védelme érdekében felbruttósította 500 E Ft-ra, amellyel megnövelte a rendszeres bérjövedelmet, és elvégezte a bérszámfejtést. A munkavállaló M-es lapján a 300. sorban a rendszeres munkabért, a 304. sorban a felbruttósított biztosítási díjat írta be, hivatkozva a kitöltési útmutatóra. A járulékok a megfelelő sorokban szerepelnek. A könyvelésre vonatkozó az 541/471-re elő kell írni a rendszeres bért és a felbruttósított biztosítási díjból a felbruttósító összeget? Ugyanis a 333 E Ft már szerepel az 55-ön. Így, ha a 471-ről utalással kifizetésre kerül a rendszeres nettó bér, előírásra kerül a rendszeres bér szja-, eü- és nyugdíjjáruléka (15+7+1,5+10%), és a felbruttósított biztosítási díj miatti szja-, eü- és nyugdíjjárulék 167 E Ft-tal, éppen nullára fut a 471. Helyes ez így? Ezek az adók maradhatnak az 541-en?
Részlet a válaszából: […] ...A 471. számlával szemben kell könyvelni a biztosítási díj átutalását (T 471 – K 384), a személyi jövedelemadó, a járulékok bevallását (T 471 – K 462, 463-1). Ezután lesz a 471. számla egyenlege nulla. És mint látható, a biztosítási díjjal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 5.

Feles bérleti szerződéssel termény átadása

Kérdés: Társaságunk mikrogazdálkodó, áfa- és kivaalany, kettős könyvvitel szerint az 5. számlaosztályban számolja el a költségeit. 2018-ban szántóföld művelésére feles bérleti szerződést kötött több magánszeméllyel. A feles bérleti szerződés alapján a megtermelt termény 20%-át a bérbeadónak kell átadnunk. Milyen számviteli, elszámolási, könyvelési tételeket kell elvégeznünk, illetve milyen adózási (áfa, kiva, szja stb.) szabályokat kell alkalmaznunk?
Részlet a válaszából: […] ...(bérbeadásból) származó bevétele. Ez esetben a magánszemélyt terhelő adót a kifizetőnek (a társaságnak) kell megállapítania, bevallania és megfizetnie a termőföld fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatósághoz.Tekintettel arra, hogy – a kérdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 28.

Sajátos személyi jellegű egyéb kifizetések IV.

Kérdés: A Számviteli Levelek 412. számában a 8018. kérdésre adott válasz folytatása.
Részlet a válaszából: […] ...díj könyvelése, belső bizonylat alapján: T 559 – K 381;– a kifizetett felszolgálói díjat terhelő nyugdíjjárulék elszámolása és bevallása: T 559 – K 463-1.Törzsgárdajutalom– tartalmában mint az előző lapszámban ismertetett jubileumi jutalom...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 24.

Sajátos személyi jellegű egyéb kifizetések II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 411. számában a 8014. kérdésre adott válasz folytatása.
Részlet a válaszából: […] ...3000 forintot meghaladja, a meghaladó rész után= a magánszemély által fizetendő személyi jövedelemadó és a bérjárulékok levonása és bevallása: T 4798 – K 462, 463-1;= a kiemelt napidíjátalány személyi jövedelemadóval és járulékokkal csökkentett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 26.

Elszámolás a feles földbérleti díjjal

Kérdés: Hogyan számoljuk el a feles földbérleti díjat?
Részlet a válaszából: […] ...a magánszemély termőföld bérbeadásából származó bevételének – ha az nem adómentes – egésze külön adózó jövedelem, amelynek bevallására és a jövedelmet terhelő adó megfizetésére az Szja-tv. 73. §-ának rendelkezéseit kell alkalmazni.]A bérbe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 8.

Külföldi kiküldetés napidíja

Kérdés:

Változott-e a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó költségek rendeleti szabályozása? Miben és mennyiben tér el a belföldi kiküldetéshez, illetve a külföldi kiküldetéshez kapcsolódóan fizetendő költségtérítés? Ezen költségtérítések bizonylatolásában van-e érdemi eltérés?

Részlet a válaszából: […] ...meghatározott – összegen felüli részt önálló tevékenységből származó bevételként kezelni (a 2017. évi személyijövedelemadó-bevallás útmutatója is lényegében ezt az álláspontot képviseli). Olvasói észrevétel(megjelent a Számviteli Levelek 395....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 9.
1
2
3