Bérleti díj számlázási kötelezettsége

Kérdés: Ha a lakásomban van a bt. irodája, köteles vagyok-e bérleti díjat számlázni a bt.-nek, ha nem, akkor keletkezik-e adófizetési kötelezettsége a bt.-nek az "ingyenesen juttatott szolgáltatás" miatt? Ha kamatmentesen nyújtom a tagi kölcsönt, annak van-e valami adófizetési vonzata (esetleg piaci kamat után mint kvázi bevétel), hiszen tulajdonképpen ez is ingyenes juttatás a bt. felé, mert ha banktól venné fel, kamatot fizetne érte? Mi a helyzet ezekkel az ingyenes juttatásokkal társasági adó, illetve az Eva-tv. hatálya alatt?
Részlet a válaszából: […] ...Eva-tv. hatálya alatt bevételnek számít az Szt. hatályaalá nem tartozó adóalany által vállalkozási (gazdasági) tevékenységévelösszefüggésben, vagy arra tekintettel bármely jogcímen és bármely formábanmástól megszerzett vagyoni érték, beleértve az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 23.

Elszámolás a betéti társaságból kilépő taggal

Kérdés: A betéti társaság mindkét tagja kilépett a társaságból, amelyről 2006. május 29-én kelt taggyűlési határozattal döntöttek, így az üzletrészüket értékesítették. Az adásvételi szerződés szerint a tagi betéten felül a vételárat piaci értéken állapították meg, amely lényegesen magasabb, mint az elszámolás alapjául elfogadott beszámolóban kimutatott jegyzett tőkén felüli vagyon. A betéti társaság kilépő beltagja főfoglalkozású társas vállalkozó, a kilépő kültag kiegészítő tevékenységű, személyesen közreműködő társas vállalkozó. Személyes közreműködésük ellenértékeként havonta rendszeres díjazásban részesültek, a belépéskor szolgáltatott tagi betéten kívül a bt. részére apportot nem szolgáltattak. A bt. törzstőkéje a kilépő tagok belépése óta nem változott, saját vagyona azonban növekedett. A kilépő bel-, ill. kültaggal a betéti társaság külön-külön megállapodásban rögzített feltételek szerint számol el. A kilépő beltag, ill. kültag törzstőkéjének részesedési aránya 50-50 százalék, ilyen arányban részesednek a társaság vagyonából, illetve a megállapodás szerinti összegből. A társaság törzstőkéje 50 E Ft, a mérleg szerinti vagyon értéke (jegyzett tőkén felüli saját tőke összege a tulajdoni rész arányában): 35 000 E Ft, az üzletrész értékesítésének vételára (piaci értéken): 75 000 E Ft. A fentieken túl a kilépő tagokkal való elszámolás részét képezi még a 2006. évben a tagoknak kamatmentesen nyújtott kölcsön is. Kinek kell elszámolni a kilépő tagokkal? A fentiek szerint kifizetett összegek milyen jogcímen kerülnek elszámolásra a társaságnál? A kilépő tagoknak milyen jogcímen keletkezik jövedelme, azokat milyen adó-, járuléklevonási kötelezettség terheli? A kifizetőnek milyen jogcímen keletkezik fizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...aszemélyi jellegű egyéb kifizetések miatti esetleges tárgyévi veszteséget,továbbá a kifizetőt terhelő adó- és járuléklevonási, bevallási és befizetésikötelezettséget).A tagoknak kamatmentesen nyújtott kölcsönt a tagoknak kell atársaság részére visszafizetni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 9.

Ingatlan-bérbeadás utáni kötelezettségek

Kérdés: Egyik ügyfelünk az ingatlan-bérbeadásból származó bevételét az Szja-tv. 74. §-ának (7) bekezdése szerint szeretné bevallani. Alkalmazhatja-e a 10%-os szabályt a jövedelem meghatározásánál? Az adóalapot terheli-e a 11%-os eho?
Részlet a válaszából: […] ...részeként az adótábla szerint kell adózni, és a kifizetők által levont(vagy a bérbeadó által megfizetett) adót az adóbevallásban adóelőlegként kellfigyelembe venni.A választást elegendő az eltelt adóévről szólóadóbevallásban jelezni. Ez a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 25.

Elszámolási kötelezettség az elszámolásra kiadott pénzeszközökkel

Kérdés: A kft. alkalmazottai (akik a kft. tulajdonosai is) rendszeresen vesznek fel a cég pénztárából 1-5 millió Ft-os összegeket elszámolásra. Bizonyos idő múlva ezt ugyan visszavételezik, de az alkalmazottak a felvett öszszegnél kisebb összegű vásárlásokat produkálnak. Így az elszámolásra kiadott összeg folyamatosan nő. Az elszámolásra kiadott összegek nagyságát a cég nem szabályozta. Jó ez így? Vagy a leírt gyakorlat a tulajdonosoknak adott kölcsönt leplez? Vagy netán a házipénztár hiányát akarják ezzel eltüntetni?
Részlet a válaszából: […] ...az adóév utolsó napjára – ha a követelés az adóévbenmegszűnt, akkor a megszűnés napjára – kell megállapítani, megfizetni,bevallani. Amennyiben a kft. e kötelezettségének nem tett eleget, a késedelmesbevallás és befizetés terheivel is számolnia kell.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 29.

Visszatérés az Szt. hatálya alá (eva)

Kérdés: Bevételi nyilvántartást vezető bt. evaalanyisága megszűnésekor visszatér az Szt. hatálya alá. Nyitómérlegébe milyen kötelezettségeket vehet fel? Felveheti-e kötelezettségei közé az evás időszak alatt megtermelt jövedelem osztalékkifizetési kötelezettségét? Felvehet-e a taggal szembeni kötelezettséget tagi kölcsönből?
Részlet a válaszából: […] ...Szt. 2/A. §-ának (3)–(4) bekezdése alapján adható válasz a feltett kérdésekre.Az Eva-tv. hatálya alól az Szt. hatálya alá átkerült (visszakerült) jogi személyiség nélküli gazdasági társaságra (kht., bt.) a jogelőd nélkül alapított vállalkozókra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 16.

Az ellenőrzés megállapításainak könyvelése

Kérdés: APEH-ellenőrzési jegyzőkönyvek, határozatok adóhiány-megállapításait, valamint az ezekhez kapcsolódó önellenőrzési tételeket hogyan helyes könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolatot nem érint, így az adózás rendjére vonatkozó előírások szerint nem hiba. Ugyanakkor például az áfa éven belüli késedelmes bevallásánál érvényesülnek az adózás rendjére vonatkozó előírások, de ezek általában számviteli szempontból nem tekinthetők...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 25.

Német állampolgárok munkavállalása: tb és szja

Kérdés: Német állampolgárok magyarországi munkavállalásának milyen tb- és szja-feltételei vannak?
Részlet a válaszából: […] ...adóztatható jövedelem esetén az egyezmény alkalmazásához nincs szükség adóhatósági engedélyre. (Természetesen ekkor nincs levonási, bevallási és megfizetési kötelezettség sem.)A külföldi illetőség igazolására a külföldi adóhatóság által kiállított okirat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 6.

Támogatások számviteli elszámolása

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a kettős könyvvitelben a különböző típusú kapott támogatásokat?
Részlet a válaszából: […] ...ha adóhatóságtól= a mérleg fordulónapjáig igényelték és az üzleti évben megkapták az üzleti évhez kapcsolódó támogatást, akkor a bevallás (igénylés) alapján kell egyéb bevételként elszámolni (T 362 – K 9634 és T 384 – K 363);= a mérleg fordulónapjáig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 14.

A kettős könyvvitelre való áttérés szabályai

Kérdés: Melyek az egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre való áttérés számviteli szabályai az új Szt. hatálya alá tartozó vállalkozásoknál?
Részlet a válaszából: […] ...az eredménytartalékkal szemben (T 54, 55, 56 – K 413); a költségvetéssel, a helyi önkormányzatokkal az üzleti évre elszámolt (bevallott), de pénzügyileg a mérlegfordulónapig még nem rendezett adókötelezettségek összege, amellyel azonos összeget általában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 17.
1
2
3