12 cikk rendezése:
1. cikk / 12 Induló tőke emelése alapítványnál
Kérdés: Az alapítvány alapítója alapításkor, illetve alapítás után is kifejezett alapítói szándékként, az alapítói okiratban is rögzítetten az alapítvány céljaihoz rendelt vagyonként definiáltan rendelkezik vagyonjuttatásról. A bíróság ezt a szándékát tudomásul veszi, végzésével kvázi "bejegyzi a felemelt induló tőkét". A számviteli törvény és a vonatkozó kormányrendelet nem tartalmaz az alapítvány céljaihoz rendelt vagyon jegyzett tőkébe könyvelésére szabályt. Az alapító jogi érvelése szerint a Ptk. 3:382. §-a megengedi az alapítónak, hogy az alapítvány működésének megkezdéséhez szükséges vagyont a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig teljesítse, majd az alapítónak a szándéka szerinti teljes juttatott vagyont legkésőbb az alapítvány nyilvántartásba vételétől számított egy éven belül az alapítványra még átruházzon. A Civil-törvény szerint induló tőke a civil szervezet létrehozásakor az alapítók által a civil szervezet rendelkezésére bocsátott vagyon. Elfogadható-e az alapítvány érvelése, miszerint az alapítói szándékkal összhangban, a Ptk. rendelkezései által megengedően, az alapítói vagyonrendelést, annak növelését a számviteli beszámoló jegyzett tőke során szerepeltessük? Ha a Civil-törvény szabályai miatt nem lehetséges, közvetlenül a tőkeváltozásba könyvelhetjük-e a bírói bejegyzéssel egy időben az alapítói tőkeemelést? A szervezet könyvvizsgálója az Szt. 4. §-ának (4)-(5) bekezdése alapján egyetért akár a jegyzett tőke, akár a tőkeváltozással szembeni könyveléssel. Ha az alapító által az alapítvány rendelkezésére bocsátott vagyon számviteli bevételkénti elszámolása indokolt, akkor ez az elszámolás jelentősen torzítja az alapítvány jövedelmi helyzetének megítélését.
2. cikk / 12 Kényszertörlési eljárás, a cég törlése nélkül
Kérdés: Patikát üzemeltető bt. egy elhúzódó hagyatéki eljárás miatt néhány napot késett a társasági szerződés módosításának beadásával. Fellebbezések elutasítása után 2014. május 20. napjával a cégbíróság kényszertörlésről hozott határozatot, amelyről a cég úgy értesült, hogy az online-kassza nyugtáján megjelent a "KT" felirat. A határozatot jóval később kapták meg. Ezek után a cég beadta a helyzetnek megfelelő bevallásokat, arra való hivatkozással, hogy "közfeladatokat ellátó gyógyszertárról" van szó, a cég a mai napig működik. Vásárolnak, eladnak, használják az online-kasszát, folyamatosan adják be az áfabevallásokat, dolgozókat léptetnek ki és be. A NAV reakciója csak annyi, hogy a társaságiadó-előleg bevallását nem írták elő. Ennek alapján 2014. 12. 31-i beszámoló sem lett közzétéve, társaságiadó-bevallás sem, mivel a cég kikerült a számviteli törvény hatálya alól. A cég minden lehetséges fórumon kérvényezte a kényszertörlés visszavonását, de semminemű továbblépés, tájékoztatás nem történt. A könyvelő mit tehet ilyenkor? Milyen jogszabályok alapján kell könyvelnie?
3. cikk / 12 Könyvelés hibás főkönyvi kivonat alapján
Kérdés: 2013. évre elvállaltam egy bt. könyvelését. A bt. 2012. 12. 31-ével kilépett az evából. Az előző könyvelő tájékoztatása szerint a bt. kettős könyvvitelt vezetett. Megkaptam a záró főkönyvi kivonatot, annak alapján megnyitottam a 2013. évet. Később kiderült, hogy 2007 decemberében a bt. valóban az evát választotta, de bevételi nyilvántartás vezetésével, ezért a beszámolókat nem kellett volna letétbe helyezni. Több hibát is találtam a beszámolókban, a 2012. évi záró főkönyvi kivonat adatai is hibásak. Mikor járok el helyesen? Ha elfogadom a 2012. évi záró főkönyvi kivonat adatait, vagy ha az analitikák alapján új főkönyvi kivonatot készítek, amelyet könyvvizsgálóval felülvizsgáltatok?
4. cikk / 12 Külföldi vállalkozó magyarországi telephelye
Kérdés: Az Art. 44. §-ának (3) bekezdése alapján a külföldi vállalkozó magyarországi telephelye – bár közvetlenül nem tartozik az Szt. hatálya alá – a könyveit, nyilvántartásait a számviteli törvény előírásai szerint, a kettős könyvvitelt vezető vállalkozóra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával teljesíti. Alkalmazhat-e a telephely euróban történő könyvelést, figyelembe véve, hogy az eurós könyvelés számviteli törvényben rögzített előfeltételei ebben az esetben – véleményünk szerint – nem értelmezhetők?
5. cikk / 12 Áfa ellenőrzése (eva)
Kérdés: A betéti társaság 2008-ban tárgyi mentesen számlázta ki szolgáltatását, amelyről most megállapítást nyert, hogy áfaköteles. A társaság akkor a társasági adó és az áfa alanya volt, 2009. évtől eva hatálya alá tartozik. A kiállított számlákat most önellenőrizzük, amelynek kapcsán 675 E Ft fizetendő áfa és 110 E Ft önellenőrzési pótlék keletkezik. (A fenti összeget a bt. nem kapja meg a vevőtől, mert az eredeti számlán szereplő végösszeggel kell a helyes számlát kiállítani.) Kérdésem, a jelenleg bevételi nyilvántartást vezető társaság ráfordításait tekintve "elbukja-e" az áfát, vagy önellenőrizheti a 871-es evabevallását? Ha ez utóbbi, akkor a könyvelést és a mérleget hogyan és mely évben befolyásolja a tétel? (A hiba összege a mérlegfőösszeg 5%-a.)
6. cikk / 12 Tárgyi eszköz kivezetése a nyilvántartásból
Kérdés: Az Eva-tv. hatálya alá tartozó kft. több éven át lízingelt tárgyi eszközt, amelyet nyilvántartásba is vett, utána az értékcsökkenési leírást évenként elszámolta, de az előírásoknak megfelelően nem könyvelte. Az utolsó lízingdíjat követően a kft. nem élt a tulajdonszerzés jogával, ezért a lízingbe adó visszavette tőle a tárgyi eszközt. Hogyan lehet ezt az eszközt a nyilvántartásból kivezetni úgy, hogy az evaalapot ez a kivezetés ne befolyásolja?
7. cikk / 12 Eva választása az Szt. vagy az Eva-tv. hatálya alatt
Kérdés: Az Szt. hatálya alá tartozó gazdasági társaság 2008-tól az evát választja. Ha nem kíván az Szt. hatálya alá tartozni, akkor nem szükséges kettős könyvvitelt alkalmaznia? Nem köteles napi pénztárjelentést sem vezetni? Mi az eltérés, hogy az evás gazdasági társaság az Eva-tv. vagy az Szt. hatálya alá tartozzon?
8. cikk / 12 Iparűzési adó könyvelése
Kérdés: Az iparűzésiadó-előleg önkormányzati határozattal kerül a tárgyévre kivetésre, ez alapján kerül előírásra és utalásra évi két részletben (+ az év végi esetleges feltöltés). A tárgyévet követő V. hó 31-ig kerül sor a bevallásra, és a különbözet pénzügyi rendezésére. Így a különbözetet csak a következő évben lehet könyvelni, mivel már nem a mérlegkészítési időszakban van. Ha negatív (túlfizetés esetén) és nagyobb, mint a tárgyévi iparűzésiadó-előleg kivetett összege, a 867. számla (az önkormányzati adók) mutathat-e negatív egyenleget az eredménykimutatásban?
9. cikk / 12 Járulékbevallás önellenőrzésének könyvelése
Kérdés: Ha egy társaságnál 2007. 05. hónapban járulék-önellenőrzést kell végrehajtani 2007. 01-02. hónapokra vonatkozóan, akkor a társaságnál mikor, milyen időszakra kell könyvelni az önellenőrzést? A nyilvántartásba vételkor? Vagy vissza kell könyvelni? Az általunk használt könyvelőprogram megengedi az évközi javítást, a visszakönyvelést. Mi a helyzet akkor, ha havonta van zárás? Mikor kell könyvelni az áfa-önellenőrzést?
10. cikk / 12 Könyvelőiroda januári számlája (eva)
Kérdés: Evakörbe tartozó könyvelőiroda az ügyfelek decemberi bizonylatait januárban tudja könyvelni és kiszámlázni. A könyvelőiroda kettős könyvvitelt vezet. A januárban teljesített könyvelés kiszámlázott összegét decemberben vagy januárban kell adózni, a feltöltésnél 2006 decemberében figyelembe kell-e venni? A könyvelőiroda az elmúlt években decemberben vette figyelembe a fenti árbevételt. Ha nem helyes a gyakorlat, kell-e önellenőrzést végrehajtani?
