8 cikk rendezése:
1. cikk / 8 Tárgyi eszközök értékesítésekor az értékcsökkenés bevallása
Kérdés:
A társaságiadó-bevalláshoz kapcsolódik a kérdésem. A tárgyi eszközök értékesítésének elszámolása 2021-től megváltozott. Eddig az időpontig amennyiben az immateriális jószág vagy tárgyi eszköz bármilyen oknál fogva kikerült a könyvekből, akkor a kikerülés időpontja szerinti könyv szerinti értékét az egyéb ráfordítások között kellett kivezetni, és az így kivezetett könyv szerinti értékkel növelni kellett a társasági adó alapját. 2021-től a tárgyieszköz-értékesítést nettó módon kell elszámolni a korábbi bruttó módon történő elszámolás helyett. Korábban egy értékesítéskor a tárgyi eszköz könyv szerinti értéke egyéb ráfordításra került, a kapott ellenérték pedig egyéb bevételre. 2021-től viszont csak egyéb bevételen vagy csak egyéb ráfordításon kerül kimutatásra az ügyletből származó eredmény. 30 E Ft+áfa értékesítésű tárgyi eszközzel van-e teendőm a 2229-03-01 lap 04. sorában, illetve a 2229-04-01 lap 02. sorában, mivel értékesítéskor a könyv szerinti értéket nem könyveltem ráfordításként? Selejtezés esetén mi a szabály?
2. cikk / 8 "Vagyonban fel nem lelhető" bútorokban keletkezett kár
Kérdés: 1. Áfakörös egyéni vállalkozó 10 évvel ezelőtt bútorlapot vásárolt, melyből polcokat készített. A vásárolt anyagot egy összegben kiadásként könyvelte (Szja-tv. 11. számú melléklet I. 1.), nem saját vállalkozásban megvalósuló beruházásként, így az nem került be a tárgyi eszközök közé [Szt. 26. §-a (1) bek.]. Tűz miatt a "vagyonban fel nem lelhető", így nem is selejtezett bútorokat kárként a károkozóval szemben meg kívánja téríteni. Van-e erre lehetősége, ha igen, az Szja-tv. mely rendelkezése szerint és milyen értéken érvényesítheti igényét? 2. Áfakörös egyéni vállalkozó készlete egy tűz során év közben korommal szennyezetté vált, ezért azt év végi leltárban már nem is szerepeltette, annak ellenére, hogy selejtezési jegyzőkönyvet nem készített. Ahhoz, hogy a készletet kivezesse a könyvelésből "egyéb ráfordításként", milyen dokumentumok meglétére van szükség, és ez hol van szabályozva? Az egyéb ráfordítást hol kell feltüntetnie a nyilvántartásában, adóbevallásában?
3. cikk / 8 Tárgyi eszközök adója megszűnéskor (kata)
Kérdés: A katás bt. 2014. október 1-jével a végelszámolásról döntene. A 2013. 01. 01-i bejelentkezéskor az osztalék utáni adót kiváltó adó alapját csökkentette a tárgyi eszközök nettó értékével. A tárgyi eszközök egy részét 2013-ban értékesítette, egy részét 2014. év elején selejtezte. Hogyan kell a kata hatálya alatt a megszűnéskor a tárgyi eszközök miatt fizetendő adót megállapítani? Az értékesítés milyen hatással van az adózatlan eredménytartalékra? Amennyiben a végelszámoláskor rendelkezik a tárgyi eszközökkel, hogyan kell azokkal zárni?
4. cikk / 8 Végelszámolásnál a tevékenységet záró mérleg
Kérdés: Betéti társaság (alakult 1993-ban, 2004-től evás) végelszámolást kezdene. A leltár szerint: bankszámla: 6600 Ft, követelése (IPA) 1100 Ft, jegyzett tőke 1 000 000 Ft, kötelezettsége (kamarai regisztrációs díj) 5000 Ft. (A tárgyi eszközeit már leselejtezte.) Ezekből az adatokból hogyan készíthető el a tevékenységet záró mérleg?
5. cikk / 8 Selejtezett eszközökből tárgyi eszköz
Kérdés: Cégünknél tárgyi eszközt állítanának elő (tárolószekrényt), amelyhez olyan alkatrészeket használnának fel, amelyeket leselejtezett eszközökből szereltek le (ajtók, lábak, fémkeret). Munkatársunk készítené ezt a szekrényt, amelyhez felhasználna még most és korábban vásárolt eszközöket. A korábban vásárolt eszközöket az előző években költségként számolták el. Ez esetben mi a tárgyi eszköz bekerülési értéke? Hogyan lehet meghatározni a leselejtezett eszköz alkatrészeinek az értékét? A költségként könyvelt tételeket számításba lehet-e venni?
6. cikk / 8 Felújítás vagy karbantartás
Kérdés: A társaságunkhoz apportként került ingatlanok központi fűtését a városi távhőszolgáltató biztosítja a saját hőközpontunkon keresztül. Erről a rendszerről az egyik ingatlan leválik, és gázfűtésre tér át. A korábbi fűtés elemei – a radiátorok – maradnak, csak a gázra történő átállás miatt kerül a rendszer átalakításra. Az ingatlannál gázkazánt, a kazánhoz réz fűtőcsöveket szerelnek be, gáztartályt állítanak fel, a gáztartálynak alapot készítenek. A felmerült díjak felújításként vagy karbantartásként számolandók el? Ha felújítás, akkor az ingatlan értékéből – mivel nem ismert a régi fűtési rendszer értéke – kell-e részleges selejtezést végezni, és ennek értéke hogyan állapítható meg?
7. cikk / 8 A le nem vonható áfa utólagos módosítása
Kérdés: Az Áfa-tv. 39. §-ának (1) bekezdése alapján a levonható és a le nem vonható előzetesen felszámított adó összegét utólag módosítani kell, amennyiben a rendeltetésszerű használatbavétel évére vonatkozó végleges felhasználási arányhoz képest a tárgyi eszköz adólevonásra jogosító és adólevonásra nem jogosító termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz történő felhasználásának aránya a tárgyévben 10 százalékpontot meghaladóan változik. Hogyan kell ezt az előírást értelmezni? Milyen módon kell az utólagos módosítást elvégezni? Tárgyidőszaki eredmény-e az utólagos módosítás? Miben tér el ez az egyszeres könyvvitelt vezetőknél?
8. cikk / 8 Áfamentes, áfaköteles tevékenység, bevallások gyakorisága
Kérdés: Kizárólag tárgyi adómentes tevékenységet végző kft. meglévő tárgyi eszközeit értékesíti. Hogyan kell az általános forgalmi adót elszámolnia? Ugyanezen cég a jövőben áfaköteles szolgáltatást közvetít egy tárgyi adómentes tevékenységet folytató társaságnak. Az áfa szempontjából hogyan kell eljárnia, be kell-e jelentkeznie, milyen bevalló lesz a cég (havi, negyedéves, éves)?
