41 cikk rendezése:
21. cikk / 41 Egyéni cég alapítása
Kérdés: Egyéni cég 2015. január 1-jével történő létrehozásával kapcsolatosan kérdésként merült fel, hogyan szerepeltesse az egyéni vállalkozó bevallásaiban az addig ki nem fizetett vevői számlák nettó értékét és áfáját? Továbbá az addig ki nem fizetett szállítói számlák nettó értékét és áfáját, a december 31-i leltárban szereplő vásárolt készletek nettó értékét és áfáját. Hogyan szerepeltesse a 2014. december hónapra járó, de még ki nem fizetett, majd 2015 januárjában kifizetett munkabért, az ezek utáni adókat és járulékokat, ha az egyéni vállalkozásában lévő minden eszközét beviszi az egyéni cégbe, és az apport megegyezik a könyv szerinti értékkel? Vagy az Szt. 163. §-a alapján a kettős könyvviteli nyitás utáni tételként a vevők, a szállítók nettó összegének és a munkabér járulékainak könyvelése már a társasági adó alapját módosítja? Egyéni cég egyszemélyes kft.-vé alakulását milyen esetben kötelező könyvvizsgálóval ellenőriztetni? Az egyéni cég nyitó mérlegének forrásoldalát – a jegyzett tőkén és a kötelezettségen kívül – hogyan kell összeállítani, ha az egyéni vállalkozó nem kívánja a teljes összeget a jegyzett tőkébe helyezni? Előfordulhat, hogy a saját tőke nem éri el a jegyzett tőke összegét?
22. cikk / 41 Lakás üdülés céljára
Kérdés: Cégünk vásárolt egy lakásként bejegyzett ingatlant a Balaton partján. Az ingatlan 48 m2, összesen másfél szoba. Az ingatlant üdülőként szeretnénk használni, de – szerintünk – nem felel meg a 173/2003. Korm. rendeletben foglaltaknak. Hogyan kell az üdültetés és üzemeltetés költségeit elszámolni? Kinek kell adóznia és mennyit, illetve milyen jogcímen? Az ingatlanba vásárolt eszközök, anyagok áfáját nem igényeltük vissza.
23. cikk / 41 Ingatlanértékesítés, elállási jog érvényesítésével
Kérdés: A társaság 2009. évben értékesített egy felépítménnyel rendelkező ingatlant. Az értékesítés – az Áfa-tv. előírásai alapján – fordított áfával adózott. A vevő foglalót fizetett, a fennmaradó vételárhátralékra 8 évig tartó, havonta esedékes részletfizetésben állapodtak meg. A foglaló megfizetését követően az eladó hozzájárult, hogy az ingatlan-nyilvántartásba a vevő tulajdonjoga adásvétel jogcímén bejegyzésre kerüljön (még 2009-ben). Az adásvételi szerződésben kikötötték, hogy az eladónak elállási joga van, ha a vevő a havi részletek fizetése során 30 napon túli késedelembe esik. Sajnos, a vevő késedelembe esett, az eladó élt az elállás lehetőségével. A földhivatal törölte a vevő tulajdonjogát, és az eredeti állapot helyreállítása jogcímen bejegyezte az eladó tulajdonjogát. A felek az elállás esetére kikötötték, hogy a vevő által megfizetett részletek egy része meghiúsulási kötbér, a további részleteket használati díjként számolják el az eladó által kiállított számla alapján, mely számlában a törlesztések összege nettó használati díjnak felel meg, amelyet a mindenkori törvényes mértékű áfa terhel (ezt a vevő köteles a számlán feltüntetett esedékesség szerint megfizetni). Az eladó társaságnál hogyan kell helyesen eljárni a számlák kiállítása és a számviteli elszámolás tekintetében? Milyen tartalmú, milyen teljesítési dátumú számlákat kell kiállítani?
24. cikk / 41 Visszlízing könyvelése
Kérdés: 2013-ban teherautó-pótkocsit vásároltunk Közösségen belül, euróban. Az így megvásárolt eszközt eladtuk egy magyar lízingcégnek euróért, amelytől azt euróban visszalízingeljük. A fizetendő és visszaigényelhető áfa az áfabevallásban miként jelenik meg? Ha az eszközt még nem használtuk rendeltetésszerűen, hogyan alakul a folyamat számviteli elszámolása?
25. cikk / 41 Családi gazdálkodó beruházási támogatása
Kérdés: 2013-ban a családi gazdálkodó egy beruházásba kezdett, amely előreláthatólag 2014-ben fog befejeződni, de legkésőbb 2015-ben kell az új épületeket átadnia. A beruházás 100 M Ft értékű, amelyhez az MVH-tól kap 40 M Ft vissza nem térítendő támogatást. Az MVH 12 M Ft támogatási előleget folyósított a családi gazdálkodó bankszámlájára áprilisban. Ezt követően volt egy elszámolás júniusban, ahol az eddigi vásárlásokról kiállított számlákat bemutattuk az MVH-nak. Támogatásként az MVH októberben folyósított 10 M Ft-ot, és ehhez kapcsolódóan kiküldte a határozatot is a támogatás összegéről. Az első épület elkészült, az építési engedélyre 26 M Ft-ot tudunk aktiválni. Helyes-e, ha a 26 M Ft-os üzembe helyezett beruházást egy összegben költségként elszámoljuk, illetve ezzel szemben a 10 M Ft-os támogatást bevételként feltüntetjük? A támogatási előleget hogyan kell figyelembe venni? Fel kell-e tüntetni 2013-ban bevételként? Amennyiben nem kell feltüntetni, hogyan kell kezelni? Az szja-bevallásban hová kell feltüntetni? A 12 M Ft támogatási előleg elszámolásáról csak 2014-ben fognak kifizetési kérelmet benyújtani, és utána készül arról határozat. A támogatási előlegből olyan számlák lettek kifizetve, amelyek a beruházás számlán vannak könyvelve, és majd csak 2014-ben lesznek üzembe helyezve. Az MVH határozata csak a támogatási előleg folyósításáról szól. Ha a 12 M Ft-ot nem kell bevételként feltüntetni 2013-ban, akkor a könyvelésben hogyan kell helyesen szerepeltetni?
26. cikk / 41 Adásvételi szerződés felbontása
Kérdés: Társaságunk 2012-ben értékesítette ingatlanát. A szerződés alapján a vevő birtokba vette, a földhivatali bejegyzés megtörtént. A megkötött szerződés alapján a vételár következő részletét 2013-ban kellett volna a vevőnek kiegyenlítenie. Az adásvételi szerződés szerint, ha ez nem történik meg, akkor az eredeti állapot helyreállításával érvénytelenítik az ügyletet. A szerződést 2013 novemberében felbontottuk, az érvénytelenítő számlát kiállítottuk. Helyesen jártunk el? Szükséges-e a társaságiadó-bevallást és a beszámolót korrigálni? Vagy a meghiúsulás tisztán a 2013. évet érintő gazdasági esemény lesz?
27. cikk / 41 Szoftver a számítógéppel együtt vagy külön
Kérdés: A szállító a szoftvert a számítógéppel együtt, annak az árába beépítve számlázta. A számlából arra lehetett következtetni, hogy OEM szoftver beszerzése valósult meg. Informatikai szakemberek szerint az OEM szoftverlicence ahhoz a számítógéphez van véglegesen hozzárendelve, amelyre a szoftver telepítették. Ez esetben mi a helyes számviteli elszámolás? A szoftver használati jogát a tárgyi eszköz értékében kell számításba venni? Vagy az immateriális javak között vagyoni értékű jogként? Ez utóbbi esetben a szoftver, a számítógép bekerülési értékét a társaság szakemberei a szokásos piaci ár alapján meghatározhatják?
28. cikk / 41 Munkavállalók részére biztosított szolgáltatások, eszközök áfája
Kérdés: A Számviteli Levelek 283. számában az 5822. kérdéshez kapcsolódóan kérdezem. A szolgáltatások esetén könyvelésileg ez azt jelenti, hogy a költségek elszámolásakor (T 529, 4661 – K 454) kapcsolódó tételeként könyvelem a T 55 – K 467-et, és az áfabevallásban is szerepeltetem? Az eszközök beszerzésekor bruttó módon könyvelek (T 161 – K 454), nem vonok le áfát, az értékcsökkenés elszámolásakor pedig T 55 – K 571 kapcsolódó tételt könyvelem? Ha magasabb értéken szereztem be az eszközt, mint a támogatás, akkor a különbözetet hogyan könyvelem?
29. cikk / 41 Eszközök nyilvántartása garanciabeváltás esetén
Kérdés: Cégünk által vásárolt műszaki gépekre a szállítócég garanciális kötelezettséget vállalt. A garancia érvényesítése során a folyamat kétirányú lehet. Egyik esetben az eszközt elszállítják, megjavítják, visszahozzák. Milyen bizonylatok alapján van könyvviteli, nyilvántartási kötelezettség? Másik eset az, ha az eszköz nem javítható, ezért helyette másik (új vagy használt) eszközt kapunk. Ez esetben mi a teendő a régi és új eszközzel? Milyen értéken kell kivezetni, illetve az újat nyilvántartásba venni? Mit kell könyvelni, milyen bizonylat alapján?
30. cikk / 41 Evás kft. végelszámolása
Kérdés: Az evás kft. végelszámolással való megszüntetéséről döntöttek 2011. 12. 01. kezdő időponttal. A kft. tulajdonában van egy személygépkocsi 2 millió Ft bruttó nyilvántartási értékkel, eladását decemberre tervezik. A gondot az értékcsökkenés szakszerű elszámolása jelenti. A társasági adós időszakban elszámoltak 438 521 Ft-ot, az evás időszakban 767 000 Ft-ot értékcsökkenésként kivezettek, de nem számolták el. A tevékenységet lezáró beszámolóban ezt az eredménytartalékkal szemben kell könyvelni? A fennmaradó 794 479 forintot az eladáskor kell kivezetni? Magánszemélynek történő értékesítéskor az áfát a számlában fel kell számítani? Kell-e nyitómérleghez könyvvizsgáló? Sem követelés, sem kötelezettség nincs. A piaci értéken való számítás csak a gépkocsira vonatkozhat.
