Kriptovalutákkal, "stabilcoinok"-kal kapcsolatos tájékoztatás

Kérdés: A "stabilcoinok" számviteli kezelésével és adózásával kapcsolatban kérném tájékoztatásukat. A stabilcoin a kriptovaluták egy típusa, mely valamelyik fiatvalutához (pl. euróhoz) kapcsolódik. Egy kft. egy ilyen stabilcoint, konkrétan tether eurót vásárolna, és ezzel egyenlítené ki egyes szállítói számláit, illetve fogadná el vevőitől termékei ellenértékeként. Az ilyen stabilcoinokat hogyan kell nyilvántartani a könyvekben, hogyan kell elszámolni az egyes ügyleteken keletkező nyereséget-veszteséget, év végén szükséges-e átértékelni, és milyen adófizetési kötelezettséget von maga után?
Részlet a válaszából: […] ...Ezen eszköz jellemzően csak elektronikusan létezik. A kriptovaluta nem tekinthető – hagyományos értelemben – fizetőeszköznek, mert fedezetét nem egy nemesfém vagy egy kormány (jogszabály), hanem a piac és a hálózat biztosítja. A kriptovalutának attól van értéke,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 10.

Év végi vevőszámla könyvelése

Kérdés: A vevőszámla kelte 2012. január, teljesítés időpontja 2011. december, fizetési határidő 2012. január. Helyes-e, ha vevőszámlaként 2012-ben könyveljük, és a bevételt aktív időbeli elhatárolásként számoljuk el 2011-re? Szíveskedjenek példán levezetni a vevőkövetelés, a szállítói tartozás könyvelését olyan esetekben, amelyek két évet érintenek, és olyan példát is, amikor folyamatos teljesítésről van szó.
Részlet a válaszából: […] ...szembeni követelésként kell könyvelni. Az aktívidőbeli elhatárolásokkal szemben kell viszont egyéb bevételként elszámolni aköltségek fedezetére járó, elismert támogatás összegét, amennyiben azt amérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezték, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 16.

Lejárt tartozás engedményezése vételi jog érvényesítésével

Kérdés: "X" kft. nem törlesztette a pénzintézettel szembeni tartozását. Ezért a pénzintézet a kölcsönszerződéseket felmondta, és a tartozást egy összegben lejárttá tette. A pénzintézet ezen követelését engedményezési szerződés keretében "Z" kft.-re engedményezte oly módon, hogy "X" kft. – korábbi kölcsönszerződése biztosítékául szolgáló – ingatlanjainak vonatkozásában vételi jogával úgy élt, hogy a vételi jog engedményeseként szintén "Z" kft.-t jelölte meg. A földhivatal a tulajdonosváltozást – "X" kft.-ről "Z" kft.-re – a vételi jog érvényesítése okán, számla kiállítása nélkül – az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezte. A fentiek alapján "X" kft. hiteltartozása megszűnt, "X" kft. eszközeit (ingatlanok, tárgyi eszközök, árukészlet) a könyvekből ki kell vezetni, ezen eszközöket "Z" kft. könyveibe fel kell venni és ki kell mutatni "Z" kft. könyveiben az átvállalt kölcsöntartozást is. Kérdéseim: Helyesen értelmezem-e a fentieket, ha az eszközátadást "X" kft. és "Z" kft. közötti adásvételként, a pénzintézet és "Z" kft. között létrejött hitelszerződést engedményezésként kezelem? Áfa szempontjából az új hitelszerződéssel létrejött tartozásátvállalás minősíthető-e "pénzhelyettesítő eszközzel" történt megfizetésnek? Az eszközök átadását áfaköteles termékértékesítésnek kell tekinteni? A beépített ingatlanokat meg kell-e bontani telek és épület értékére? 10 éven belül szükséges-e a korábban levont áfa arányosítás útján történő visszafizetése? A társasági adó szempontjából "X", illetve "Z" kft.-nél milyen adóalap-módosító tételekkel kell számolni? Milyen könyvelési tételeket kell alkalmazni? Milyen értéken történjen az eszközök kivezetése, illetve nyilvántartásba vétele? És az engedményezett követelés nyilvántartásba vétele?
Részlet a válaszából: […] ...számviteli elszámolásán túlmenően,annak sem az "X" kft.-nél, sem a "Z" kft.-nél sem társaságiadó-, sem áfavonzatanincsen.A tartozások fedezetét (biztosítékát) jelentő eszközökvételi joga is engedményezésre került "Z" kft.-re. "Z" kft. élt a vételijoggal. Ha viszont...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 16.

Megtérített jégkár elszámolása

Kérdés: Szövetkezetünknél a lábon álló repcében és kukoricában jégkár keletkezett. A biztosító a felvett jegyzőkönyv alapján a kárt megtérítette. Hogyan könyveljük a fenti gazdasági eseményt és milyen összeggel? Az önköltségszámításnál hogyan vesszük figyelembe a jégkárt? Az áfát hogyan érinti a keletkezett és megtérített kár összege?
Részlet a válaszából: […] ...könyvelünk: T 592 – K 71 és T 581 – K 592.)A mezőgazdasági termelés – sajnálatos – velejárója a jégkár. A jégkár okozta károk fedezete vagy az árbevételben, vagy valamilyen támogatásban, vagy a biztosító által fizetett kártérítésben térül meg (ha megtérül)....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 2.

Devizakövetelések, devizakötelezettségek árfolyam-különbözete

Kérdés: A szakmai folyóiratokban általában a devizapénztárak könyvelésével foglalkoznak. Kérjük, ismertessék a különböző devizakövetelésekhez és devizakötelezettségekhez kapcsolódó árfolyamkülönbözetek elszámolásának és könyvelésének lehetséges megoldásait!
Részlet a válaszából: […] ...ha a devizakötelezettség üzembe nem helyezett beruházáshoz, vagyoni értékű jog beszerzéséhez kapcsolódik, és a devizaszámlán annak fedezetére devizakészletet nem különítettek el [Szt. 47. §-a (4) bekezdésének c) pontja], akkor a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 30.

Devizaelszámolások

Kérdés: Mi indokolta a devizaelszámolások változását? Hogyan történik a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek bekerülési értékének meghatározása? Mit jelent a szabályozásváltozás a kapcsolódó gazdasági események könyvelésénél, azok eredményre gyakorolt hatásánál?
Részlet a válaszából: […] ...maradt devizának megfelelő valutát felvesszük, és a pénztáron keresztül az egyik dolgozónak hivatalos külföldi utazási költségeinek fedezetére – elszámolási kötelezettséggel – átadjuk még a felvétel napján (2001. március 5-én): a valutapénztárba felvett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. február 8.