Változások a juttatások adóztatásában

Kérdés: A 2018. évi XLI. törvény 2019. január 1-jétől jelentősen korlátozza a béren kívüli juttatásokat is, az egyes meghatározott juttatásokat is. A jogszabály előkészítői részéről a sajtóban elhangzottak szerint a megszűnt juttatásokat bér formájában indokolt a munkavállalók részére biztosítani. Az Önök véleménye szerint hogyan történhet ez? Cégünk 2018-ban a munkavállalóinak béren kívüli juttatásként havi 8 ezer forint pénzösszeget juttatott a napközbeni étkezés támogatására. Ezenkívül fizette a munkavállalók helyi utazására szolgáló bérletet, a munkáltató nevére szóló számla alapján, havi 10.000 forint összegben, amelyet egyes meghatározott juttatásként számolt el. 2019-ben ezeket sem béren kívüli juttatásként, sem az egyes meghatározott juttatások között nem lehet elszámolni. Milyen módon számolhatjuk el ezeket a juttatásokat jövőre, ha cégünk munkavállalóink részére 2019-ben is biztosítani kívánja?
Részlet a válaszából: […] ...15 százalék személyi jövedelemadót és 18,5 százalék járulékot kell fizetnie, amelyre a munkáltató által adott bruttó bérnek kell fedezetet nyújtania. Így a nettó bér a bruttó bér 66,5 százaléka.Számítása: 96.000:0,665 = 144.361 forint. Ehhez hozzájön 19...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 30.

Tanulmányi költségek átvállalása

Kérdés: Olyan dolgozót szeretnénk alkalmazni, akinek a korábbi munkahelyén tanulmányi szerződés alapján visszafizetési kötelezettsége lenne a tanulmányai miatt (tandíj, utazás, könyvek stb.). Ezeket a költségeket mint leendő munkáltató átvállalnánk. A régi munkáltató leszámlázná cégünknek a költséget, és kifizetnénk. Keletkezik-e a dolgozónak, illetve társaságunknak adó- és járulékfizetési kötelezettsége? Kezelhetjük ezt oktatás költségeként?
Részlet a válaszából: […] ...lehet aszemélyi jellegű egyéb kifizetések között elszámolni, azt az egyéb ráfordításokközött – mint a költségek, ráfordítások fedezetére átadott összeget – kellkimutatni. A könyvelés bizonylata a régi és az új munkáltató közöttimegállapodás, amely alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 14.

Kárenyhítési hozzájárulás és juttatás elszámolása

Kérdés: Mezőgazdasági szövetkezet könyvelőjeként kérdezem: a 32/2009. (III. 31.) FVM rendelet alapján fizetett kárenyhítési hozzájárulást egyéb ráfordításként, vagy az egyéb szolgáltatások költségeként kell-e könyvelni? A kárenyhítő juttatás egyéb bevétel lesz? Kell-e vele szemben a 8. számlaosztályba költséget átvezetni? Ha igen, milyen arányban? Amennyiben a 2009. évi aszálykár miatt kárenyhítési juttatásban részesülünk, és az elbírálás elhúzódása miatt ennek összege a mérlegkészítés időpontja után válik ismertté, illetve kerül folyósításra, mi a helyes eljárás? Elszámolni bevételként 2009. évre vagy 2010-re? Ez utóbbi esetben a terméskiesés értékét elhatároljuk?
Részlet a válaszából: […] ...szövetkezethez ismegérkezik. Csak ezen határozat birtokában lehet a 2009. évi kárenyhítőjuttatást (mint a többletköltségek fedezetére adott támogatást) 2009. évre azegyéb bevételek között elszámolni. A leírtakból következik, ha az MVHhatározata...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 3.

Étkezési hozzájárulás elszámolása a saját konyhánál

Kérdés: Hogyan kell elszámolni és könyvelni az étkezési hozzájárulást, ha az egyházi intézménynek saját konyhája van?
Részlet a válaszából: […] ...fizetnek, de a térítési díj nem fedezi az étkeztetés összes – áfával növelt – közvetlen költségét, a térítési díjjal nem fedezett saját étkeztetési szolgáltatás költségét kell az előbbiek szerint a személyi jellegű egyéb kifizetések között elszámolni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 11.