Kísérleti kutatás költségeinek aktiválása

Kérdés: Vállalatunk festékgyártással foglalkozik. Egy új festékanyag előállítására alkalmas technológia kifejlesztésére indított projektünket EU-s támogatás bevonásával valósítjuk meg. A projekt "futamideje" két év. Bár a projekt során alapkutatást is végzünk, a pályázati szerződésben "kísérleti kutatás"-ként lett a projektbeli tevékenység megjelölve. A projekt "költségei" 30%-ban eszközbeszerzésre fordított kiadásból, a fennmaradó rész pedig a kutatásban részt vevők munkabérének és egyéb személyi juttatásának költségeiből állnak. A projekt 2018 elején indult. A fentiek ismeretében a projektben részt vevők személyi ráfordításait kötelező-e kísérleti fejlesztésként aktiválnunk, vagy az aktiválás csak egy lehetőség? Esetleg a költségek maradhatnak a tárgyévi ráfordítások között, a pályázatban már elszámolt, jóváhagyott támogatási bevételek pedig az egyéb bevételek között? A pályázati kiírásban nem szerepel, hogy aktiválni kellene a kutatás költségeit, csupán elkülönítetten kell kimutatni a számviteli nyilvántartásainkban.
Részlet a válaszából: […] ...fejlesztés ténylegesen felmerült közvetlen költségeivel arányban van. Ha pl. az EU-s támogatás a projekt költségeinek 50%-ára nyújt fedezetet, és a megkapott, elszámolt támogatás 60 egység, az alapkutatás, a kísérleti fejlesztés közvetlen költsége összesen 100...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 11.

Közösen finanszírozott gépbeszerzés

Kérdés: Négy társaság közösen vásárol egy munkagépet, amihez vissza nem térítendő támogatást is kapnak. Nyilvánvaló, hogy a munkagépet csak az egyik társaság aktiválhatja, számolhatja el a költségeit, de a másik három társaság is használni fogja. A leírtak elszámolására milyen könyvviteli megoldás alkalmazható? Az Szt. szerinti közös üzemeltetésnek mik a feltételei?
Részlet a válaszából: […] ...társaság részére bérleti díj ellenében biztosítja a munkagép használatát (külön szabályozandó, hogy a bérleti díj mire nyújt fedezetet, különösen akkor, ha az üzemanyagot a használó társaság szerzi be). A bérbeadás útján történő hasznosítás esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 31.

Mezőgazdasági út átadása az önkormányzatnak

Kérdés: Az önkormányzati tulajdonban lévő földút egy mezőgazdasági zrt. területén helyezkedik el. Az MVH közleménye 75%-os támogatást biztosít mezőgazdasági utak fejlesztésére. Az önkormányzatnak nincs forrása a beruházás finanszírozására, így a támogatási kérelmet a zrt. nevében adja be. A teljes beruházást a zrt. bonyolítja le, majd átadja az önkormányzatnak, és bérleti szerződést köt az út használatára. Hogyan kell a gazdasági eseményeket könyvelni? A tervezett útépítés nem építési­engedély-köteles, az önkormányzat nem tudja visszaigényelni az áfát.
Részlet a válaszából: […] ...időbelileg halasztott bevételként nem kell elhatárolni. A leírtakból következően a beruházás bekerülési értékének atámogatással nem fedezett része, továbbá az önkormányzat által meg nem fizetettés ezért elengedett fizetendő áfa rendkívüli ráfordításként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 5.

Földalapú támogatás elszámolása

Kérdés: Társaságunk tavaly termőföldet vásárolt. 2009. évre földalapú támogatást igényeltünk, amelyet júliusban kifizetett a minisztérium. Kell-e valamilyen adót fizetni a támogatások után? Az összes bevétel csökkenthető-e a támogatás összegével? Kell-e külön nyilvántartani a földalapú támogatást?
Részlet a válaszából: […] ...A támogatásról szóló okiratban rögzíteni kell, hogy a földalapú(helyesen: területalapú) támogatást milyen feltételekkel, milyen munkákfedezetére (költségek, ráfordítások fedezetére vagy konkrét beruházásmegvalósítására) adja a támogató. Ezekre a kérdésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 7.

Vízi- és szennyvízközmű megvalósítása

Kérdés: A víziközmű-társulat 2007-ben alakult, közel 6000 érdekeltségi egységgel. Egy érdekeltségi egységre eső befizetés vízellátásra 350 E Ft, csatornaberuházás esetén 150 E Ft. Ennek a megfizetésére 3 választási lehetőség van: két év alatt készpénzzel, 10 év alatt hitelfelvétel útján, vagy a lakás-takarékpénztárba való belépéssel. Ez utóbbi esetben a társulathoz csak kamatot és működési költséget fizetnek a tagok, 75 hónapon keresztül a lakás-takarékpénztárhoz törlesztést fizetnek, majd a lejáratkor a társulat a hitellel fedezett tőkét egy összegben kapja meg. Társulatunk analitikus nyilvántartást vezet, amelyben a törlesztőrészletek előre feltüntetésre kerültek. A víziközmű-beruházás kivitelezési számlái ISPA/KA támogatás igénybevétele mellett az önkormányzathoz mint beruházóhoz kerülnek. A kifizetéshez a társulat az érdekeltségi hozzájárulást és a felvett hitel összegét az önkormányzathoz utalja át. A társulat csak a működésével kapcsolatos költségeket fizeti ki. A társulat nem bevételszerző tevékenységre alakult. Kérdéseink: a) A kivetett érdekeltségi hozzájárulást teljes összegében nyilván kell-e tartani a főkönyvi könyvelésben, vagy csak a ténylegesen befolyt összeget? b) A hitelkamaton felül felmerült költségeink is beruházási költségnek minősülnek? c) Ha átadjuk a költségeket az önkormányzatnak, azt számlázni kell? d) Ha a működési költségek nem beruházási költségek, akkor rendkívüli bevétel átvezetésével ellentételezhető? e) Ha követelésként kimutatjuk az érdekeltségi hozzájárulást, kell-e értékvesztést elszámolni? f) Az önkormányzathoz át nem utalt, befolyt érdekeltségi hozzájárulást nyereségként kell kimutatni?
Részlet a válaszából: […] ...az önkormányzat fogja visszafizetni, akkor a könyvelés (T 444 – K 384).A kérdés felvezető része nem erre utal, a társulat a hitellel fedezett tőkét alakás-takarékpénztártól egy összegben kapja meg. Ez esetben az önkormányzathozátutalt összeget az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 3.

Minőségbiztosítási rendszer elszámolása

Kérdés: Az ISO 9000 minőségbiztosítási rendszer bevezetésével kapcsolatos díjat átszervezésként aktiválta a társaság. Az ISO bevezetésével kapcsolatos szerződést a társaság 2004-ben kötötte, amelyre 2005-ben támogatást kapott. A kapott támogatás áfaarányosítás alá tartozik-e? Az alapítás-átszervezés öt évre elszámolt értékcsökkenésével arányban kell-e a kapott támogatás elhatárolását elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...költségmár 2005-ben megtérült, így azzal azonos összegű alapítás-átszervezésiköltséget nem lehetett aktiválni. (A költségek fedezetére kapott támogatást nemlehet a fejlesztési célú támogatásokkal azonosan kezelni!)Mivel a 2004-2005-ben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 11.

Háziorvosi szolgálat eszköztámogatása

Kérdés: Háziorvosi szolgálatot ellátó betéti társaság feladatainak jobb ellátása érdekében eszközöket vásárolt, amelynek fedezetére 36 havi időtartamra lízingszerződést kötött pénzintézettel. A szerződésben tőke és kamat került megbontásra és a bank havonta számláz. Ezen eszközvásárlást a szolgáltatót ellátó MEP támogatja. Hogyan kell a havonta folyósított – eszközvásárlás alaptámogatással, hitelintézeti kölcsön, illetve lízingtámogatás – összeget elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A háziorvosok, alapellátási vállalkozások támogatásáról 229/2001. Korm. rendelet intézkedik. A kérdésben leírtak ezzel nincsenek teljesen összhangban.A 229/2001. Korm. rendelet 3. §-ának (5) bekezdése alapján lízingszerződéssel biztosított eszköz lízingdíjfizetéséhez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 10.

Támogatások számviteli elszámolása

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a kettős könyvvitelben a különböző típusú kapott támogatásokat?
Részlet a válaszából: […] ...kapott összeget a tőketartalékból a lekötött tartalékba kell átvezetni (T 412 – K 4141), mint a bizonytalan kötelezettségek fedezetét jelentő tartalékot, és mindaddig ott kell tartani, amíg a feltételek teljesítése mellett azt már – részben vagy egészen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 14.