Öröklés a gazdasági társaságban

Kérdés: 2016-ban örököltem üzletrészt a kft.-ben. A jövőben nem kívánok a kft. tevékenységében részt venni. Szeretném, ha a kft. kifizetné részemre az örökséget. Hogyan kell helyesen meghatározni az örökség összegét? Az örökséget (az üzletrészt) hogyan lehet hasznosítani? Milyen adó- és illetékfizetési kötelezettség kapcsolódik ehhez? Az örökséggel kapcsolatosan a társaságnak milyen feladatai vannak?
Részlet a válaszából: […] ...kft. a saját üzletrészét a Ptk. 3:174. §-a alapján megszerezheti, ha a visszavásárlás Szt. 39. §-ának (5) bekezdésében előírt fedezete biztosított. A saját üzletrész visszavásárlásának az is feltétele, hogy a visszavásárlásra a legutolsó beszámolóval...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 3.

Osztalékelőleg euróban

Kérdés: Ügyfelem osztalékelőleget vett fel euróbankszámláról készpénzben. Ha a májusi osztalékfizetési döntésnél, forintban határozza meg az osztalékot, árfolyam-differenciával kell számolnom, mivel a könyveit forintban vezeti. Helyesen gondolom?
Részlet a válaszából: […] ...fizetéséről határozhat, ha– közbenső mérleg alapján megállapítható, hogy a társaság rendelkezik osztalék fizetéséhez szükséges fedezettel;– a kifizetés nem haladja meg az utolsó beszámoló szerinti üzleti év könyveinek lezárása óta kimutatott, az előző...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 28.

Betéti társaság megszüntetése

Kérdés: "A" bt.-nek 75%-ban tulajdonosa egy magánszemély, aki a "B" bt.-ben kültagként 10%-os tulajdonrésszel rendelkezik (felesége 90%-kal). "A" bt.-nek többmilliós vesztesége és tagi kölcsöne van. "A" bt. beolvadhat úgy "B" bt.-be, hogy felhasználhassa annak előző évi veszteségeit? Mi a leg­optimálisabb módja "A" bt. megszüntetésének?
Részlet a válaszából: […] ...tőkeemelésre használják fel úgy, hogy annak egy részével a jegyzett tőkét emelik meg, másik részét (a könyvekben kimutatott veszteség fedezetére) a tőketartalékba helyezik. (A tőketartalékba helyezett összegnek az eredménytartalék javára történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 10.

Vevőkövetelés végelszámolásnál

Kérdés: A kiválással létrejött egyszemélyes kft. áfamentesen értékesítette a kiválás során tulajdonába került lakóingatlanokat, amelyeket a jogelőd társaság eredetileg a fejlesztési tartaléka felhasználásával vásárolt meg. A vevő a vételárat 150 hónap alatt részletekben fizeti meg. Néhány hónappal később az eladó elhatározta a végelszámolását. A kft. egyszemélyi tulajdonosa magánszemély. A kft. végelszámolása során, illetve a végelszámolás befejezését követő vagyonfelosztás során milyen szja-kötelezettsége keletkezik a kft. egyszemélyes tulajdonosának a még fennálló vételár-követelés mint kiadott cégvagyon után? Milyen számviteli bizonylatok alapján állapítható meg az szja alapja és összege? Mi lesz az adóköteles bevétel megszerzésének az időpontja?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettségként a személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás összegét és az egyéb adókötelezettségeket, amelyek fedezete= az adóhatósággal szembeni kötelezettség esetében csak pénzeszköz,= a magánszeméllyel szembeni kötelezettségnél a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 29.

Elengedett osztalék

Kérdés: Magyar kft. 100 százalékban magyar magánszemély tulajdonosai 2008. évre 100 M Ft osztalékot határoztak el. Az osztalék nem került kifizetésre, a könyvelésben a rövid lejáratú kötelezettségek között szerepel. 2010-ben a tulajdonosok (a veszteséges gazdálkodásra, a válságra, a rossz pénzügyi helyzetre tekintettel, a hitelfelvétel esélyei javítása céljából) kénytelenek elengedni az elhatározott osztalékkövetelésüket, nincs esély a kifizetésre. Az elengedés növeli az adózás előtti eredményt és a hitelfelvételi esélyeket. A magánszemélyek az elhatározott 100 M Ft osztalékot illetékmentesen engedhetik el? A ki nem vett osztaléknak nem kell először megfizetni az adóit, járulékait? Van-e az elengedésnek illeték vonzata?
Részlet a válaszából: […] ...teljesülése mellettis – a számviteli beszámoló elfogadásakor csak akkor döntsenek, ha biztosítottaz osztalékkifizetés pénzügyi fedezete, azaz az osztalék – a személyijövedelemadó, az egészségügyi hozzájárulás levonása után – ténylegesenkifizethető. Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 1.

Üzletrész-visszavásárlás, -bevonás adója

Kérdés: A kft. 2004 májusában a 10 000 ezer forint jegyzett tőkéből 3000 ezer forint értékű üzletrészt visszavásárolt a törzstőkén felüli vagyonából. A vételárat 3 év alatt fizeti ki a kft., és arra szerződés szerint kamatot fizet. A vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősül-e a kamat? A kft. a visszavásárolt üzletrészt a törzstőke-leszállítás szabályai szerint bevonja, majd eredménytartalékából a jegyzett tőkét ismét felemeli. Terheli-e az üzletrész bevonása miatt valamilyen adó a társaságot, a belföldi magánszemély tagokat, a belga illetőségű társaságot, a belga illetőségű magánszemélyt?
Részlet a válaszából: […] ...mérleggel), hogy az adózott eredmény, illetve a szabaderedménytartalékkal kiegészített adózott eredmény a visszavásárlási értékrefedezetet biztosít úgy, hogy a szabad rendelkezésű saját tőke összege – avisszavásárlási érték figyelembevétele után – nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 11.

Egyéni cég átalakulása kft.-vé

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalóan tájékoztatást adni az egyéni cég egyszemélyes kft.-vé történő átalakulása során elvégzendő számviteli feladatokról, adózási kérdésekről, bevallási határidőkről és nyomtatványokról.
Részlet a válaszából: […] ...értéke, csökkentve a végleges vagyonmérleg-készítésig várhatóan felmerülő veszteség összegével; a lekötött tartalékban kell fedezetet képezni az átalakulással közvetlen összefüggésben keletkező adófizetési kötelezettségekre.A jogutód...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 5.

Nonprofit szövetkezet eredményének visszaosztása

Kérdés: Alakult egy új típusú, nonprofit mezőgazdasági szövetkezet, mely a tagok által megtermelt szőlőt felvásárolja, feldolgozza és értékesíti. A gazdálkodási évben keletkezett eredményt felvásárlási jegyen mint felárat juttatja vissza a tagoknak. A 2000. év végén keletkezett adózatlan eredmény visszaosztásával nem volt gondunk, mert 2001 januárjában volt pénze a szövetkezetnek. Kiállította a felvásárlási jegyeket, amelyekből a felárat 2000. évre – időbeli elhatárolásként –, az áfát 2001. január havi visszaigényelendő tételként könyveltük le. Most viszont az a probléma, hogy nem lesz pénze a 2002. év első felében, nem tud felvásárlási jegyet kiállítani a mérleg leadásának határidejéig. Nem tudjuk, milyen formában van lehetősége a 2001. évben keletkezett eredmény visszaosztására a tagoknak a felvásárlási jegy helyett.
Részlet a válaszából: […] ...hogy a felárat milyen feltétel alapján adja, nyilvánvalóan belső szabályzat vagy szerződés dönti el, de valószínűleg nem az, hogy van-e fedezet annak kifizetésére. Természetesen, ha kiállította a felvásárlási jegyet, de nem fizette ki, azt kötelezettségként kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.