15 cikk rendezése:
1. cikk / 15 Számlakiállítási díj feltüntetése a számlán
Kérdés: Cégünk a számítógépeit egy informatikai társaságtól bérli bérleti szerződés alapján. A használati idő lejárata után cégünk dolgozóinak lehetősége lenne megvenni a számítógépet, azonban ezt nem közvetlenül az informatikai cégtől. A társaság adná el a dolgozónak, tehát cégünk csak "közvetítő" szerepet töltene be. Természetesen mindkét féllel szerződést kötnénk. A dolgozó számára kiállított számlán feltüntethetjük-e a számlakiállítási díjat (nekünk külső szolgáltató végzi a számlakiállítást, több ezer forintért), és ha igen, akkor ezt külön sorban, vagy a számítógép eladási árát megnövelve tehetjük meg? Ez a számlakiállítási díj milyen bevételt jelent cégünknek?
2. cikk / 15 Változások a juttatások adóztatásában
Kérdés: A 2018. évi XLI. törvény 2019. január 1-jétől jelentősen korlátozza a béren kívüli juttatásokat is, az egyes meghatározott juttatásokat is. A jogszabály előkészítői részéről a sajtóban elhangzottak szerint a megszűnt juttatásokat bér formájában indokolt a munkavállalók részére biztosítani. Az Önök véleménye szerint hogyan történhet ez? Cégünk 2018-ban a munkavállalóinak béren kívüli juttatásként havi 8 ezer forint pénzösszeget juttatott a napközbeni étkezés támogatására. Ezenkívül fizette a munkavállalók helyi utazására szolgáló bérletet, a munkáltató nevére szóló számla alapján, havi 10.000 forint összegben, amelyet egyes meghatározott juttatásként számolt el. 2019-ben ezeket sem béren kívüli juttatásként, sem az egyes meghatározott juttatások között nem lehet elszámolni. Milyen módon számolhatjuk el ezeket a juttatásokat jövőre, ha cégünk munkavállalóink részére 2019-ben is biztosítani kívánja?
3. cikk / 15 Saját üdülőnél az üdülési hozzájárulás elszámolása
Kérdés: Hogyan kell elszámolni és könyvelni a saját üdülőben üdültetett munkavállalók üdülési hozzájárulását?
4. cikk / 15 Saját konyhánál az étkezési hozzájárulás elszámolása
Kérdés: Hogyan kell elszámolni és könyvelni az étkezési hozzájárulást, ha a cégnél üzemi konyha van?
5. cikk / 15 Skontó, visszatartás, levonás bizonylatolása
Kérdés: A betéti társaság mint alvállalkozó 3 százalékot enged a számla végösszegéből (skontó), ha a fővállalkozó időben fizet. Ezenkívül kompenzál is, mivel az alvállalkozó szerszámainak is helyet biztosít. Kompenzálási jegyzőkönyvet nem készít. A garanciális visszatartás 5 százalék, amit minden számlából visszatart. Ezt egy év után fizeti vissza. A fővállalkozó a kifizetéskor közli a bankkal, hogy mit von le a számlából, a kompenzálást nem jelöli meg. Ráadásul az alvállalkozó 2013-2014-ben pénzforgalmi áfás volt. A garanciális visszatartások kifizetése összevontan, egy összegben történik. Milyen információkat köteles adni a fővállalkozó az alvállalkozó részére havonta a könyveléshez? A fővállalkozónak – megállapodás szerint – X nappal előbb kell megkapnia az alvállalkozói számlákat a kifizetési határidő előtt ahhoz, hogy érvényesíteni lehessen a skontót. A számla átadásáról azonban nincs információ. Így lehetetlen az áfabevallások pontos és precíz elkészítése.
6. cikk / 15 Közúti tömegközlekedés árbevétele
Kérdés: A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 5. §-ának c) pontja úgy rendelkezik, hogy mentes a belföldi gépjárművek adója alól "az autóbusz, ha az adóalany a tárgyévet megelőző évben elért számviteli törvény szerinti nettó árbevételének legalább 75%-a a helyi és helyközi menetrend szerinti közúti tömegközlekedés folytatásából származott. A feltétel teljesüléséről az adóalanynak nyilatkoznia kell". Az értékesítés nettó árbevételén belül mit nevezünk a helyi és helyközi menetrend szerinti közúti tömegközlekedés folytatásából származó bevételnek?
7. cikk / 15 Rendezvényszervező által adott ajándék
Kérdés: A rendezvényszervező cég a megbízó által megrendelt rendezvényen különböző kisebb ajándékokat (toll, sál stb., amelyek a megbízó nevével vannak ellátva) ad a résztvevőknek, vetélkedőn a résztvevőket díjazásban részesíti. A rendezvényszervező cég a rendezvény teljes körű megszervezését, lebonyolítását számlázza a megrendelő felé, annak tételes kibontása nélkül. A részletes feladatokat szerződésben rögzítik. Minek minősül ebben az esetben a vetélkedő, illetve a résztvevők díjazása, vannak-e adó- és közterhei, és azok kit terhelnek? Hogyan kell könyvelnie, adóznia, bizonylatolnia a vállalkozásnak ebben az esetben? A résztvevőknek adott ajándék anyagköltségként elszámolható? Ezek után milyen adó-, járulékfizetési kötelezettség keletkezik?
8. cikk / 15 Bérelt üdülő felújítása, berendezése
Kérdés: A kft. üdülőt bérel, alkalmazottak üdültetésére és tréning helyszínéül. Az üdülőt felújította, műszaki cikkeket, kondigépeket, matracokat stb. vett bele. Az önkormányzatnál egyéb szálláshely címén jelentkezett be. Elszámolhatók-e költségként a felsorolt beruházások, tárgyi eszközök, levonható-e az áfa, illetve béren kívüli juttatásként hogyan számoljam el?
9. cikk / 15 Lakás üdülés céljára
Kérdés: Cégünk vásárolt egy lakásként bejegyzett ingatlant a Balaton partján. Az ingatlan 48 m2, összesen másfél szoba. Az ingatlant üdülőként szeretnénk használni, de – szerintünk – nem felel meg a 173/2003. Korm. rendeletben foglaltaknak. Hogyan kell az üdültetés és üzemeltetés költségeit elszámolni? Kinek kell adóznia és mennyit, illetve milyen jogcímen? Az ingatlanba vásárolt eszközök, anyagok áfáját nem igényeltük vissza.
10. cikk / 15 Látványcsapatsport támogatottjának elszámolása
Kérdés: A látványcsapatsport támogatottjaként kérdezem, hogy a támogató részéről a nemzeti szövetségek bankszámlájára utalt beruházási célú pénzeszközöket a támogatott szervezetnél hol kell kimutatni év közben, illetve év végén. Esetleg a kiegészítő mellékletben kell bemutatni ezen összegeket? Az elvégzett beruházás (rész) számláinak alaki követelményeinél van-e valami specifikum? Hogyan zajlik technikailag a pénzügyi teljesítés abban az esetben, ha az önerős hányadot tudja a támogatott, mint a számlán feltüntetett vevő kiegyenlíteni, egyébként az országos szövetség a részteljesítő? Hogyan történik az áfa elszámolása?