Elhatárolt árfolyamveszteség forintról euróra való áttérésnél

Kérdés:

A gazdasági társaság forintban vezeti a könyveit, az MNB által hivatalosan közzétett árfolyamot alkalmazza. A társaság korábban 10 éves lejáratra kapott forgóeszközeinek finanszírozása céljából kölcsönt a cégcsoporthoz tartozó társaságtól. A szerződés GBP-ben került aláírásra. A forint árfolyamának 2022. évi gyengülése miatt jelentős nem realizált árfolyamvesztesége volt a társaságnak. A cég döntése alapján az árfolyamnyereséggel nem fedezett árfolyamveszteséget elhatárolta. 2024. január 1-jétől a társaság eurós könyvvezetésre tér át. A kapott kölcsön továbbra is a GBP-ben marad. A könyvvezetés euróra történő váltásánál hogyan kell kezelni a mérlegátváltás során az elhatárolt árfolyamveszteséget?

Részlet a válaszából: […] A forintról devizára való áttérés szabályait az Szt. 146. §-a tartalmazza. Az (1) bekezdés szerint a forintban elkészített éves beszámoló mérlegének valamennyi tételét az áttérés napján érvényes, az MNB által közzétett, hivatalos devizaárfolyam reciprok értékén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 9.

Közbenső mérleg készítésének kötelezettsége

Kérdés: A számviteli törvény milyen esetekben írja elő a közbenső mérleg készítésének a kötelezettségét?
Részlet a válaszából: […] ...határozhat, ha közbenső mérleg alapján megállapítható, hogy a társaság rendelkezik osztalék fizetéséhez szükséges fedezettel, továbbá ha a kifizetés nem haladja meg a közbenső mérlegben kimutatott adózott eredménnyel kiegészített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 20.

Tőkeemelés után negatív eredménytartalék

Kérdés: A kft.-nek meg kellett emelnie a jegyzett tőkéjét 1 millió forintról 3 millió forintra. A tőkeemelés az eredménytartalék terhére történt, illetve a hiányzó összeget a tagok fizették be. Az eredménytartalék terhére történő jegyzett-tőke-emelés után negatív lett az eredménytartalék az ezerforintos kerekítés miatt. A tőkeemelést a Cégbíróság bejegyezte. Mi a teendő a negatív eredmény­tartalékkal? Kerekítési különbözetként lehet könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...stb. figyelembe nem vett – adózott eredmény (mérleg szerinti eredmény), szabad tőketartalék, szabad eredménytartalék arra fedezetet nyújt, és a tőkeemelést követően a jegyzett tőke összege nem haladja meg a lekötött tartalékkal, továbbá az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 15.

Közbenső mérleg készítésének kötelezettsége

Kérdés: A számviteli törvény milyen esetekben írja elő a közbensőmérleg-készítési kötelezettséget?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a társaság rendelkezik az osztalék fizetéséhez szükséges -az Szt. 39. §-ának (4) bekezdésében meghatározott – fedezettel. (Hasonlóanfogalmaz a Gt. 221. §-a a részvénytársaságok esetében.)A saját részvény, a saját üzletrész...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 5.

Alaptőke leszállítása

Kérdés: A zrt. magánszemély tulajdonosai az alaptőkét 50 százalékban leszállítják. A cég pozitív eredménytartaléka ötszöröse az alaptőkének. A saját tőke tartalmaz még értékelési és fejlesztési tartalékot is, amelyek az alaptőke hatszorosát teszik ki. Igaz-e, hogy a tőke leszállításakor az alaptőkén felüli vagyonból kivont összeg nem az osztalékfizetés szabályai szerint adózik? A vonatkozó adókat a cégbírósági bejegyzés napjával vagy a tényleges kifizetés napjával kell bevallani és befizetni? A döntéshez szükség van-e könyvvizsgálóval auditált közbenső mérlegre, vagy felhasználható a 2007. 12. 31-i auditált éves beszámoló? Az adózásban milyen eltérést okoz, ha a cég a részvényeket visszavásárolja, majd utána vonja be, vagy a magánszemély tulajdonosok részvényei közvetlenül kerülnek bevonásra?
Részlet a válaszából: […] ...felüli vagyon terhére történőalaptőke-emelésnél (a 259. §-ban) írja elő követelményként azt, hogy azalaptőkén felüli vagyon fedezetének fennállását az Szt. szerinti beszámoló vagyközbenső mérleg a mérleg fordulónapját követő hat hónapon belül igazolja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 20.

A számviteli törvény változásai 2004-től

Kérdés: Év közben jelentősen módosult a Gt. Mivel a számviteli előírások szorosan összefüggnek a Gt. előírásaival, változik-e, és ha igen, hogyan az Szt.?
Részlet a válaszából: […] ...el vagy a kifizetés következtében nem érné el az rt. alaptőkéjét.Itt kell utalni a Gt. azon előírására is, mely szerint a saját tőke fedezetének vizsgálatánál, meglétének ellenőrzése kapcsán az éves beszámolóban és a közbenső mérlegben foglaltakat a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 8.

A számviteli törvény változásai

Kérdés: Melyek a 2003. január 1-jével hatályba lépő legfontosabb számviteli változások?
Részlet a válaszából: […] ...szembeni kötelezettségnél is lehet árfolyam-különbözet (ezért fogalmaz úgy az Szt., hogy a devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett devizakötelezettségnek az eszköz üzembehelyezéséig terjedő időszakra elszámolt árfolyam-különbözete),...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 19.

Egyéni cég átalakulása kft.-vé

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalóan tájékoztatást adni az egyéni cég egyszemélyes kft.-vé történő átalakulása során elvégzendő számviteli feladatokról, adózási kérdésekről, bevallási határidőkről és nyomtatványokról.
Részlet a válaszából: […] ...értéke, csökkentve a végleges vagyonmérleg-készítésig várhatóan felmerülő veszteség összegével; a lekötött tartalékban kell fedezetet képezni az átalakulással közvetlen összefüggésben keletkező adófizetési kötelezettségekre.A jogutód...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 5.

Tőkeemelés a jegyzett tőkén felüli vagyonból a befektetőnél

Kérdés: Jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történt a tőkeemelés. Felvehető-e a részesedésnövekedés a befektető könyveibe?
Részlet a válaszából: […] ...értékesíti, vagy a társaság megszűnik, és amennyiben az ellenérték, illetve a társaságtól kapott vagyontárgyak értéke arra fedezetet nyújt.2. Olvasói észrevétel(megjelent a Számviteli Levelek 35. számában – 2002. 05. 23.):Hasonló álláspontra jutott az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 27.