Raktárépület felújítása támogatásból

Kérdés: A társaság már meglévő (2018-ban beszerzett) raktárépület felújítására nyert fejlesztési támogatást 2021-ben, amelyet meg is valósított 2022-ben, az üzembe helyezés 2022. 09. 30-án megtörtént. A támogatás összegét 100%-ban megkapta, amit előlegként tart nyilván, az elszámolásról még nem kapott értesítést. A felújítás révén nem változott meg a várható használati idő (2068.), a leírási kulcs (2%) és a maradványérték sem. A raktár 2018-as bekerülési értéke 20 millió Ft, az akkor megállapított maradványérték 5 millió Ft. A felújítás összege 50 millió Ft, a támogatási arány 50%. Ha 2023-ban (mérlegkészítés időszaka után) megtörténik az elszámolás, mekkora időszakra kell felosztani a támogatás összegét, illetve a maradványértékre fog-e jutni a támogatási összegből? A helyzetet bonyolítja, hogy a felújítás üzembe helyezése időpontjában a támogatott beruházáson felül további beruházási érték is aktiválva lett. Mennyiben módosítja ez a támogatási arányt, illetve a jövőbeli várható további beruházások mennyire befolyásolják azt, hogy az eszköz értékcsökkenésének mekkora hányadát számolja el egyéb bevételként a halasztott bevételek között nyilvántartott támogatásból?
Részlet a válaszából: […] ...felújítási tevékenység csak a raktárépületet érintette, vagy egyéb eszközbeszerzést is magában foglalt, az sem tűnik ki, hogy a fejlesztési támogatást konkrétan mire kapták. Így a megkeresésben megfogalmazott kérdésekre egyértelmű választ nem lehet adni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 27.

Bérlő által igényelt fejlesztés áthárítása

Kérdés: Az ingatlant bérbe adó társaság a bérlő kérésére, a bérlő igényeinek megfelelően áramkapacitás-növelést hajt végre, és fizeti a közüzemi szolgáltatónak a fejlesztés díját, amely díjat a bérlő megtérít a bérbeadónak. Mi az ügylet helyes elszámolása? A bérleti díjba beépítheti-e a fejlesztés költségeit a bérbeadó a határozott ideig tartó bérleti időszakban? Ez okozhat-e későbbi problémát, mivel a fejlesztés hatása a bérleti időszakon túl is érvényesül? Az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok között állományba vett eszköz amortizációját hogyan lehet helyesen megállapítani? Van-e jogi lehetősége a fejlesztés továbbszámlázásának? Ehhez a szolgáltató hozzájárulása szükséges? Lehet közvetített szolgáltatás?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben is rengeteg a kérdőjel. Egy lényeges dologról nem szól a kérdező: mit jelent az áramkapacitás-bővítés, mi indokolja a közműfejlesztésnek minősített munkákat? A bérlő bérbe vette az ingatlant, ami lehet épület, de lehet telek is vagy épület telekkel....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 31.

Internetes vásárlás

Kérdés: Weblapok karbantartásával, fejlesztésével, készítésével foglalkozó cég az internetről vásárolja a tevékenysége végzéséhez szükséges programokat. A programok eladói általában külföldi magánszemélyek. A beszerzésről számlát nem állítanak ki, a fizetés bankkártyával történik. Milyen adó-, járulékfizetési kötelezettség terheli a beszerző céget?
Részlet a válaszából: […]  Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatásokról a 2001. éviCVIII. törvény rendelkezik. A törvény alkalmazásában elektronikus kereskedelmiszolgáltatás olyan információs társadalommal összefüggő szolgáltatás, amelynekcélja valamely birtokba vehető forgalomképes ingó dolog...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 6.

Kutatás-fejlesztés költségeinek, támogatásainak elszámolása

Kérdés: A kft. 78 millió forint összköltségű projekten (műszerfejlesztés) dolgozik. Ehhez 42 millió Ft értékben vissza nem térítendő GVOP-támogatásban részesül. Eddig 13 millió Ft előlegfolyósítás volt. Hogyan kell könyvelni a projekttel kapcsolatos költségeket, támogatásokat, a kapott előleget? Van-e év végén rendezendő tétel? Hogyan kell elhatárolni, majd az elhatárolást megszüntetni?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés arra utal, hogy a kérdező cég nem ismeri akutatás-fejlesztés költségei, bevételei elszámolásának legfontosabb szabályait,azok alapvető összefüggéseit. Ezért a kérdésben megfogalmazottakra – viszonylagröviden – igyekszünk választ adni. A kérdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 15.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettség nélkül kapott támogatásösszegét, ha az nem minősül a költségek (a ráfordítások) ellentételezésére,illetve fejlesztési célra kapott támogatásnak, továbbá a véglegesen átvettpénzeszközök összegét,– valamint a térítés nélkül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

Megbízás alapján erdőtelepítés

Kérdés: Társaságunk erdőtelepítéssel kíván foglalkozni. A betelepítendő földterület magánszemélyek tulajdona. Regisztrált erdőgazdálkodónak társaságunk jelentkezett be, így a pályázat alapján elnyerhető támogatást cégünk részére folyósították. Ehhez a magánszemélyek a támogatás átengedéséről nyilatkoztak. A telepítés várható befejezése 6-8 év, az első körben ekkor válik befejezett beruházássá, ezután visszakerül a magánszemélyek kezelésébe. Az erdőbirtokossági társaság a jövőben valószínűleg csak gondozni fogja az erdőt. Hogyan történik a telepített erdő, illetve az állami támogatás elszámolása? A telepítés befejezése után az átadás elszámolása? Milyen társaságiadó-, szja- és áfavonzata van?
Részlet a válaszából: […] ...A pályázat útján ehhez elnyert támogatás, a 290/2002. Korm. rendelet 2. §-a (1) bekezdésének f) pontja, 6. melléklete szerint fejlesztési célú támogatás, amit – ha visszafizetési kötelezettség nélkül adtak – a tőketartalékba kell helyezni.Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 29.

Adott-kapott támogatás társaságiadó-jogi megítélése

Kérdés: A kérdések a társasági adó alapjának módosító tételeként figyelembe veendő adott-kapott támogatások fogalmának tisztázására irányulnak, konkrétan a következők szerint: A szerződés szerint az áruértékesítés érdekében felmerülő szolgáltatás, hozzájárulás, amelyet jellemzően az értékesítés százalékában határoznak meg, amelyet vagy számláznak, vagy nem számláznak, a pénzügyi rendezés helyett a számlából levonják, kompenzálják. Helyes-e ezeket utólagos engedménynek kezelni? A fix összegben vagy az éves értékesítés százalékában meghatározott áruháznyitási hozzájárulások adóalapot növelő tételek-e? Az egyéb címen történő hozzájárulások (például akcióban való részvétel, polchozzájárulás, másodlagos kihelyezés) növelik-e az adóalapot? A külföldi szállítók a garanciális csere miatt kiselejtezett és megsemmisített termékekről mínusz előjellel számlát állítanak ki, és az egész összeget vagy annak egy részét megtérítik. Tekinthető-e ez visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatásnak, és ennek alapján csökkenthető-e az adóalap?
Részlet a válaszából: […] ...között kell elszámolni, de halasztott bevételként időbelileg el kell határolni az Szt. 86. §-a (4) bekezdésének b) pontja szerint a fejlesztési célra – visszafizetési kötelezettség nélkül – kapott, pénzügyileg rendezett támogatás és a véglegesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 3.

Erdőtelepítési támogatás áfája

Kérdés: Kell-e az erdőtelepítési támogatás összege után áfát fizetni? Beletartozik-e az áfa alapjába az erdőtelepítési támogatás?
Részlet a válaszából: […] ...támogatást pedig a rendkívüli bevételek között kell a támogatás folyósításával egyidejűleg elszámolni, majd – mint fejlesztési pénzeszközt – halasztott bevételként időbelileg el kell határolni, az általános szabályok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 20.