Önkormányzati támogatásból óvodafűtés korszerűsítése

Kérdés: Társaságunk 100%-os önkormányzati tulajdonban lévő nonprofit gazdasági társaság. Önkormányzati támogatásból elvégeztük a helyi óvoda fűtés-korszerűsítését. Milyen számviteli elszámolás mellett tudom ezt az önkormányzat részére átadni?
Részlet a válaszából: […] ...készletként készletre kellett venni (T 251 – K 581).Az önkormányzattól kapott támogatás kétféle módon mutatható ki: egyrészt nem fejlesztési célra véglegesen kapott pénzeszköz (T 384 – K 9645), amelyet időbelileg el kellett határolni (T 9645 – K 4832), másrészt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 11.

Kormányrendelet szerint jogok és kötelezettségek átadása-átvétele

Kérdés:

A Korm. rendelet értelmében az egyik állami tulajdonban lévő nonprofit társaság, mint "jogelőd", átadja a másik állami tulajdonban lévő nonprofit társaságnak, mint "jogutódnak" a vagyoni jogait és kötelezettségeit, az átvett feladatok ellátásához szükséges ingó eszközállományát, a feladatok ellátásával kapcsolatban kötött szerződésekből eredő jogokat és kötelezettségeket, a munkavállalók feletti munkáltatói jogok gyakorlását és kötelezettségeket. A "jogelőd" és "jogutód" tekintetében miként kell könyvelni az eszköz számlaosztályokat és a forrásoldalt (saját tőke, szállítók, kötelezettségek) helyesen, mivel nem minősíthető beolvadásnak, a "jogelőd" feladatai, követelései és kötelezettségei átadása után a kormányrendelet értelmében végelszámolással megszűnik? A jogelőd folyamatban lévő pályázatelszámolásait miként kell kivezetni a "jogelődnél" és nyilvántartani a "jogutódnál" a könyvekben, különös tekintettel a pályázatokon elnyert támogatói okiratok szerint utalt előlegek és a még el nem számolt vagy még el nem fogadott pályázati támogatásból finanszírozott, adott évben aktív/passzív időbeli elhatároláson szereplő költségek/fejlesztési támogatások ellentételezésére elhatárolt tételeket? A "jogelőd" saját tőkéjével ki felé kell elszámolnia a végelszámolónak?

Részlet a válaszából: […] ..."jogelődnél" eljárni, a "jog­utódnál" pedig a folyamatban lévőket (a lezárásra nem kerülőket) átvenni (a már felmerült költségeket, fejlesztéseket az időbeli elhatárolásokkal szemben, az elő­legként kapott összeget a pénzátadással egy­idejűleg), illetve átadni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 14.

Kényszertörlési eljárás, a cég törlése nélkül

Kérdés: Patikát üzemeltető bt. egy elhúzódó hagyatéki eljárás miatt néhány napot késett a társasági szerződés módosításának beadásával. Fellebbezések elutasítása után 2014. május 20. napjával a cégbíróság kényszertörlésről hozott határozatot, amelyről a cég úgy értesült, hogy az online-kassza nyugtáján megjelent a "KT" felirat. A határozatot jóval később kapták meg. Ezek után a cég beadta a helyzetnek megfelelő bevallásokat, arra való hivatkozással, hogy "közfeladatokat ellátó gyógyszertárról" van szó, a cég a mai napig működik. Vásárolnak, eladnak, használják az online-kasszát, folyamatosan adják be az áfabevallásokat, dolgozókat léptetnek ki és be. A NAV reakciója csak annyi, hogy a társaságiadó-előleg bevallását nem írták elő. Ennek alapján 2014. 12. 31-i beszámoló sem lett közzétéve, társaságiadó-bevallás sem, mivel a cég kikerült a számviteli törvény hatálya alól. A cég minden lehetséges fórumon kérvényezte a kényszertörlés visszavonását, de semminemű továbblépés, tájékoztatás nem történt. A könyvelő mit tehet ilyenkor? Milyen jogszabályok alapján kell könyvelnie?
Részlet a válaszából: […] ...(2014. május 19-i fordulónappal) – ugyancsak 30 napon belül – azzal, hogy a Tao-tv.-ben meghatározott kedvezmények nem vehetők igénybe, fejlesztési tartalék nem képezhető, a megelőző üzleti év végéig fel nem használt fejlesztési tartalék társasági adóját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 29.

K+F és a támogatások elszámolása

Kérdés: Egy kutatás-fejlesztéssel foglalkozó kft. egy 78 millió Ft összköltségvetésű projekten dolgozik (műszerfejlesztés). Ehhez a 2006. évben aláírt szerződésük alapján mintegy 42 millió Ft értékben vissza nem térítendő GVOP-támogatásban részesülnek. A támogatás "minőségének" egy része K+F, másik része de minimis jellegű. Az eddigi előlegfolyósítás 13 millió Ft volt (2006-ban). Kérdéseink: a) A szerződés aláírásának napja a mérvadó a tekintetben, hogy a társaságiadó-alapot csökkenteni lehessen a támogatás összegével? b) Milyen jogszabályok (törvények, kormányrendeletek) vonatkoznak a kapott támogatások számviteli elszámolásaira? c) Van-e jelentősége a számviteli és adójogi elszámolásban annak, hogy mi a forrása egy támogatásnak (pl. GVOP vagy különböző Alapok)? d) Mi a pontos könyvelés (kontírozás) a projekttel kapcsolatos költségekről, kiadásokról és a kapott előlegekről, támogatásról? Hogyan kell az elhatárolást és annak megszüntetését könyvelni? Milyen kimutatást(okat) kell készíteni a támogatás de minimis részéről?
Részlet a válaszából: […] ...pénzügyileg rendezett támogatás,juttatás összegével csökkentett összegét vonja le az adóalapból, vagy – ha a költséget kísérleti fejlesztés aktivált értékeként(szellemi termékként) állományba veszi, és a felmerüléskor nem élt a csökkentéslehetőségével,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 30.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettség nélkül kapott támogatásösszegét, ha az nem minősül a költségek (a ráfordítások) ellentételezésére,illetve fejlesztési célra kapott támogatásnak, továbbá a véglegesen átvettpénzeszközök összegét,– valamint a térítés nélkül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

Külföldi megrendelésre előállított termék

Kérdés: A kft. külföldi partnerétől előleget kapott devizában egy gyártógép elkészítésére. Az elkészült gépet a külföldi partner nem viszi ki az országból. Lehet-e export, mivel csak a géppel előállított termék megy ki az országból, amelyet a kft. külön számláz és a külföldi partner külön is fizet ki. Mi lesz a devizaelőleggel, ha a gép nem lesz a magyar kft. tulajdona?
Részlet a válaszából: […] ...kell – elszámolni értékcsökkenési leírásként, illetve anyagköltségként. Mivel a devizában kapott előleget nem kell visszafizetni, azt fejlesztési célra véglegesen kapott pénzeszköznek kell tekinteni, és az erre vonatkozó előírások szerint rendkívüli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 31.