Véglegesen átadott pénzeszközök

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalni, hogy 2012. évben a véglegesen átadott pénzeszközök számviteli elszámolásánál és társasági adózásánál mi a helyes eljárás! Ha lehet, példán keresztül bemutatva.
Részlet a válaszából: […] ...azt is, hogy pénzeszközök véglegesen, visszafizetési kötelezettség nélkül átadhatók vállalkozók egymás közötti kapcsolatában– fejlesztési célra,– költségek, ráfordítások ellentételezésére,– egyéb címen, nem fejlesztési célra.A véglegesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 4.

Adománygyűjtés rendezvényen

Kérdés: Érdekvédelmi szervezet egyik rendezvényén adományokat kíván gyűjteni elhunyt tagjuk családjának megsegítésére (adományláda formájában). Kérjük segítségüket, hogy a befolyt összeget hogyan kell lekönyvelni? Kell-e társasági adót fizetnie utána az érdekvédelmi szervezetnek? Valamint az adomány átadása az Szja-tv. szerint tekinthető-e adómentesnek az adományozónál és az adományt elfogadó családtagnál? Vagy az érdekvédelmi szervezet csak az Szja-tv. 1. számú melléklet 3.3 pontjában meghatározott mértékig adhat pénzben támogatást?
Részlet a válaszából: […] ...érdek-képviseleti szervezetnek legyen közhasznúminősítése.Az adományként befolyt összeget, mint véglegesen átvett(kapott) nem fejlesztési célú pénzeszközt elsődlegesen rendkívüli bevételkéntkell elszámolni (T 381 – K 9895), majd az elhunyt tag...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 20.

Horgászegyesület vállalkozási tevékenysége

Kérdés: Társaságiadó-alapba beszámító bevételnek minősül a horgászegyesület tagdíjbevétele és a horgászengedély ellenértéke?
Részlet a válaszából: […] ...ismerete alapján dönthető el.Mindenképpen cél szerinti tevékenység például a tagok horgászérdekeinekképviselete, a horgászsport fejlesztése, népszerűsítése, horgászversenyekrendezése, ifjúságnevelés. Vállalkozási tevékenység viszont például...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 18.

Közhasznú társaság társaságiadó-fizetése

Kérdés: Közhasznú társaságunk főtevékenysége kutatás-fejlesztés, és vállalatokkal kötött kutatási együttműködések alapján végzünk kutatási-fejlesztési feladatokat. A társaságnak szinte kizárólag (98%) a cél szerinti közhasznú (73.10) kutatási-fejlesztési tevékenység ellenértékeként származik bevétele. A kht. nyereséget nem termel, minden forrását a társasági szerződésben foglalt cél szerinti közhasznú tevékenységére fordítja. Társaságunk alvállalkozót, illetve közvetített szolgáltatást nem vesz a K+F tevékenységhez igénybe. Az általunk végzett munka ellenértékével a cégek csökkenthetik a befizetendő innovációs járulék összegét [2003. évi XC. törvény 4. §-ának (3) bekezdése]. Kérdés, hogy a K+F tevékenység bevételei, illetve bármilyen más forrásból származó, cél szerinti közhasznú tevékenység bevételei alapján a kht.-nak lehet-e társaságiadó-kötelezettsége, figyelemmel arra is, hogy a K+F tevékenységet folytató költségvetési gazdálkodási rendszerben működő szervezet, illetve az alapítványi formában működő K+F szervezetek cél szerinti tevékenységükhöz kapcsolódóan mentesek a társaságiadó-kötelezettség alól?
Részlet a válaszából: […] A konkrét válasz előtt szükségesnek tartjuk megjegyezni,hogy a költségvetési szervekkel történő összehasonlítás azért nem szerencsés,mert a költségvetési szervek nem alanyai a társasági adónak. Nem hasonlítható aközhasznú társaság adózása az alapítványokéhoz sem,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 29.

Kht. önkormányzati támogatása

Kérdés: Önkormányzat által alapított közhasznú társaság alapító okiratában meghatározott tevékenységéhez az önkormányzat által, rendeletben foglaltak szerint adott pénzeszköz ellenértéknek minősül-e, és adóalapot képez-e?
Részlet a válaszából: […] ...pénzügyi rendezésnél időbeli elhatárolással).d) Ha az önkormányzattól kapott támogatást – visszafizetési kötelezettség nélkül – fejlesztési célra adták, akkor azt az Szt. 86. §-a (4) bekezdésének b) pontja szerint, a pénzügyi rendezéssel egyidejűleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 3.