Átlagbéralapú támogatás továbbadása

Kérdés: Az alapítvány fenntartója az Alapfokú Művészeti Iskolának. Az átlagbéralapú támogatást a fenntartó igényli meg, amit tovább utalási céllal kap meg, és utal tovább az iskola számára. Ezenfelül az alapítvány maga is támogatja az iskolát, hol pénzeszközzel, hol könyvtári könyvekkel vagy jelmezekkel, amelyeket magánszemélytől vásárol meg, hogy továbbadhassa támogatásként az iskolának. Szeretnék egy levezetést kérni, könyvelési tételekkel az átlagbéralapú támogatás igénylésének és továbbutalásának, valamint az év végi kimutatásának, valamint az egyéb támogatások helyes könyveléséről az alapítvány beszerzéseire és az iskolának történő átadására. Kérem a fenti átlagbéralapú és egyéb támogatás könyvelési tételeit és az év végi zárásban történő kimutatását az iskola oldaláról is!
Részlet a válaszából: […] ...szerint: Ha az alapítvány véglegesen pénzeszközt ad át az iskolának,- a költségek (ráfordítások) ellentételezésére: T 8634 - K 384;- fejlesztési célra: T 8646 - K 384.Ha az alapítvány az iskola részére eszközöket szerez be (ideértve a könyvtári könyveket, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 23.

Pénzeszköz-hozzájárulás elszámolása

Kérdés: A helyi önkormányzat a gyárunk környékén meg akarja oldani a csapadékvíz elvezetését. Ez a mi érdekünk is. A teljes beruházás ránk eső részét pénzeszköz-hozzájárulás formájában adnánk át az önkormányzatnak. Hogyan kell helyesen kezelni ezt a hozzájárulást? A csatornaelvezető rendszer nem a mi területünkön fog menni, nem is a mi tulajdonunk. Mi a helyes számviteli elszámolás?
Részlet a válaszából: […] ...nem minősülő, véglegesen átadott pénzeszközök összegét. A kérdező cég valójában a pénzeszköz-hozzájárulást az önkormányzatnak fejlesztési célból adja át, az átadást a pénzmozgással egyidejűleg kell könyvelni, könyvelése T 8646 – K 384.A Tao-tv. 3....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 28.

Iskolafenntartó által átadott pénz elszámolása

Kérdés: Iskolánk – nem állami, nem önkormányzati fenntartású – alapfokú művészetoktatási tevékenységet végez. Bevétele állami normatív támogatásból (amit a fenntartó kft. kap, majd átutal) és a tanulók által fizetendő térítési díjból áll. A bevételek nem fedezik a költségeket, a fenntartó biztosítja a működéshez szükséges összeget. A fenntartó által átadott pénzeszközöket hogyan kell könyvelni a kft.-nél és az iskolánál? Mindkét szervezet kettős könyvvitelt vezet, vállalkozási tevékenységet nem végez. (Az iskola egyéb jogi személyiség nélküli nonprofit szervezet, a fenntartó közhasznú nonprofit kft.)
Részlet a válaszából: […] ...ha a fenntartónemcsak a működési költségek fedezetére ad át pénzeszközt, hanem az iskolaeszközeinek a bővítésére is, azt fejlesztési célból átadott pénzeszközként arendkívüli ráfordítások között kell elszámolni (T 8894 – K 384).]A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 12.

Természetben adott adomány

Kérdés: Kiemelten közhasznú alapítvány adományokat gyűjt. Sok cég nem pénzben, hanem természetben szeretne részükre adományozni (pl. építőanyag-kereskedő faanyagot adna, asztalos a munkaerejét, nyomdaipari cég kiadványt készítene térítésmentesen). A részükre adott termék és/vagy szolgáltatás piaci értékének megfelelő összegről adható-e igazolás, amely alapján az egyéb feltételek megléte esetén az adományozó adókedvezményt vehet igénybe? Hogyan kell ezen tételeket az alapítvány könyveiben szerepeltetni, hiszen pénzmozgás nem történik? Az alapítvány jogosult-e áfa levonására, visszaigénylésére?
Részlet a válaszából: […] ...kiadásként kell elszámolni. E támogatások továbbutalása, átadásanem minősül az Szt. szerinti költségek ellentételezésére, illetve fejlesztésicélra adott támogatásnak, továbbá véglegesen átadott pénzeszköznek. A (6)bekezdés szerinti, továbbutalási céllal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 20.

K+F és a támogatások elszámolása

Kérdés: Egy kutatás-fejlesztéssel foglalkozó kft. egy 78 millió Ft összköltségvetésű projekten dolgozik (műszerfejlesztés). Ehhez a 2006. évben aláírt szerződésük alapján mintegy 42 millió Ft értékben vissza nem térítendő GVOP-támogatásban részesülnek. A támogatás "minőségének" egy része K+F, másik része de minimis jellegű. Az eddigi előlegfolyósítás 13 millió Ft volt (2006-ban). Kérdéseink: a) A szerződés aláírásának napja a mérvadó a tekintetben, hogy a társaságiadó-alapot csökkenteni lehessen a támogatás összegével? b) Milyen jogszabályok (törvények, kormányrendeletek) vonatkoznak a kapott támogatások számviteli elszámolásaira? c) Van-e jelentősége a számviteli és adójogi elszámolásban annak, hogy mi a forrása egy támogatásnak (pl. GVOP vagy különböző Alapok)? d) Mi a pontos könyvelés (kontírozás) a projekttel kapcsolatos költségekről, kiadásokról és a kapott előlegekről, támogatásról? Hogyan kell az elhatárolást és annak megszüntetését könyvelni? Milyen kimutatást(okat) kell készíteni a támogatás de minimis részéről?
Részlet a válaszából: […] ...pénzügyileg rendezett támogatás,juttatás összegével csökkentett összegét vonja le az adóalapból, vagy – ha a költséget kísérleti fejlesztés aktivált értékeként(szellemi termékként) állományba veszi, és a felmerüléskor nem élt a csökkentéslehetőségével,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 30.

Támogatások számviteli elszámolása

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a kettős könyvvitelben a különböző típusú kapott támogatásokat?
Részlet a válaszából: […] ...visszatérítendő, illetve vissza nem térítendő támogatás, másrészt ez utóbbiakat aszerint is, hogy milyen célra adta azt a támogató (fejlesztési célra, illetve a költségek ellentételezésére).Visszatérítendő támogatásA visszatérítendő támogatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 14.