Negatív eszköz- és forrásadatok a beszámolóban

Kérdés: A betéti társaság beltagja 2021. január 21-én elhunyt. A társaság vezetését az elhunyt gyermeke mint kültag vette át, 2021. január 1-jével. 2020. évi tervezett mérlegadatok szerint, a saját tőke összege: -11.209 E Ft, az adózott eredmény: -15.698 EFt, a pénzeszközök összege: -12.857 E Ft, a mérlegfőösszegek: -7780 E Ft. A felsorolt számszaki adatok szerint a társaságnak – a keletkezett veszteségek miatt – olyan mértékben negatívak a mérlegadatai, ami jogszabályellenes, ezért nem tudjuk eldönteni, hogy mitévők legyünk a jövőt illetően. A társasággal szemben hitelezői igények is felmerültek. A gyermek, mint a társaság egyedüli tagjává vált kültagja, a Ptk. 3:158. §-a szerint vezető tisztségviselőnek minősül, amelyet a Cégbíróság a cégjegyzékbe be is vezetett. A vezető tisztségviselőnek minősülő kültag a társaság fizetésképtelenségének megállapítása és felszámolásának elrendelése iránt kérelmet kíván előterjeszteni. A felszámolás elrendelését követően a Csődtv. 31. § (1) bekezdésében rögzített kötelezettség teljesítéseként a felszámolóval szemben fennálló kötelezettség teljesítéseként: elfogadható-e a felsorolt adatok szerint a 2020. évi beszámoló? Lehet-e ilyen adatok mellett záróleltárt, zárómérleget, záróbevallást készíteni? A vezető tisztségviselőnek minősülő kültag kötelezettségei miként határozhatók meg?
Részlet a válaszából: […] ...hogy csak a könyvelés rendbetétele, a szabályszerű éves beszámoló és az azt alátámasztó leltár elkészítése után érdemes a felszámolási eljárást kezdeményezni. Ez esetben tud a betéti társaság vezető tisztségviselője a Csődtörvény 31....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 25.

Kényszertörlési eljárás, a cég törlése nélkül

Kérdés: Patikát üzemeltető bt. egy elhúzódó hagyatéki eljárás miatt néhány napot késett a társasági szerződés módosításának beadásával. Fellebbezések elutasítása után 2014. május 20. napjával a cégbíróság kényszertörlésről hozott határozatot, amelyről a cég úgy értesült, hogy az online-kassza nyugtáján megjelent a "KT" felirat. A határozatot jóval később kapták meg. Ezek után a cég beadta a helyzetnek megfelelő bevallásokat, arra való hivatkozással, hogy "közfeladatokat ellátó gyógyszertárról" van szó, a cég a mai napig működik. Vásárolnak, eladnak, használják az online-kasszát, folyamatosan adják be az áfabevallásokat, dolgozókat léptetnek ki és be. A NAV reakciója csak annyi, hogy a társaságiadó-előleg bevallását nem írták elő. Ennek alapján 2014. 12. 31-i beszámoló sem lett közzétéve, társaságiadó-bevallás sem, mivel a cég kikerült a számviteli törvény hatálya alól. A cég minden lehetséges fórumon kérvényezte a kényszertörlés visszavonását, de semminemű továbblépés, tájékoztatás nem történt. A könyvelő mit tehet ilyenkor? Milyen jogszabályok alapján kell könyvelnie?
Részlet a válaszából: […] ...helyzet felmérése alapján a cégbíróság dönt a társaság cégjegyzékből való törléséről, vagy kezdeményezi a társasággal szembeni felszámolás eljárás megindítását. A cég törlésére vonatkozó végzést a cégbíróság a Cégközlönyben közzéteszi, amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 29.

Visszatérés számviteli feladatai (eva)

Kérdés: Nem az Szt. hatálya alá tartozó, evát választó bt. már 2003-ban kénytelen megszüntetni tevékenységét, egyszerűsített végelszámolással. Hogyan kell ez esetben az Szt. hatálya alá való visszatérés szabályait alkalmazni? Hogyan kell a végelszámolást számviteli és adózási szempontból lebonyolítani? Kell-e könyvvizsgálóval értékeltetni az eszközöket?
Részlet a válaszából: […] ...adóalanyiság az ezt megelőző nappal szűnik meg.Az adózó az Eva-tv. rendelkezései szerint az egyszerűsített vállalkozói adó alanyaként felszámolás hatálya alatt sem állhat. Ennek következtében a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 22.