Behajthatatlan követelés dokumentálása

Kérdés: Az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 10. pontja a behajthatatlan követelések minősített eseteit sorolja fel. A behajthatatlanság törvényben előírt dokumentumai mellett mire kell tekintettel lenni, milyen egyéb bizonylatokkal kell a behajthatatlanná minősítést alátámasztani? Milyen időpontig kell a dokumentumoknak rendelkezésre állniuk?
Részlet a válaszából: […] ...– vélelmezhető.Behajthatatlan követelés az a követelés az egyezségi megállapodás alapján, amelyet a hitelező a csődeljárás, a felszámolási eljárás, az önkormányzatok adósságrendezési eljárása során az egyezségi megállapodás keretében elengedett, mert...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 7.

Értékvesztés visszaírása

Kérdés: A társaságiadó-alap megállapításakor adóalap-csökkentő jogcímként szerepel a követelésre az adóévben visszaírt értékvesztés. Cégünk a felszámolás során megszüntetett gazdálkodó szervezetekkel szemben fennálló vevőkövetelését – a határozat jogerőre emelkedését követően – kivezette, az adott követelésre elszámolt értékvesztés összegében a vevői értékvesztés számlával szemben (T 312 – K 311). Ezt az elszámolást a könyvvizsgáló nem minősítette hibásnak. Bennem felmerült a kérdés, ezzel az elszámolási gyakorlattal nem esünk-e el a Tao-tv. szerinti adóalap-korrekció lehetőségétől, hiszen így nem teljesül a szó szerinti év végi értékvesztés egyéb bevétellel szembeni visszaírása?
Részlet a válaszából: […] ...alapján dönteni azértékvesztés elszámolásáról és annak mértékéről. És ez igaz a korábbiértékvesztés visszaírásakor is.A felszámolási eljárás során megszüntetett gazdálkodószervezetektől valószínű, hogy a cég kevesebbet kap, mint a velük...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 28.

Értékvesztés mértéke a követelések mérleg-fordulónapi értékelésekor

Kérdés: Az adós minősítése alapján a követelés után elszámolásra kerülő (elszámolandó) értékvesztés mértékét (nagyságát) befolyásolja-e az, hogy az adott társaság tett-e, illetve milyen jogi lépéseket tett követeléseinek a behajtása (megtérülése) érdekében?
Részlet a válaszából: […] ...– az okozott kár teljes megtéríttetése is lehetséges.A fenti esetekben különös jelentőséggel bír a csődeljárásrólés a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Csőd-tv.) 40. §-a(1) bekezdésének azon rendelkezése, amely lehetővé...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 26.

Követelésre elszámolt értékvesztés visszaírása

Kérdés: Lehetséges-e értékvesztés-visszaírás, ha a követelés behajthatatlanná válik? Ha nem lehet visszaírni az értékvesztést, az hogyan tűnik el a könyvekből? Jó-e az a gyakorlat, ha a behajthatatlanná válás miatti leírás előtt, a követelés értékéig visszaírjuk az értékvesztést, és majd a teljes összeget számoljuk el behajthatatlan követelésként?
Részlet a válaszából: […] ...ha egy 1000 forint értékű követelésre 600 forintnyi értékvesztést számolt el az adózó, és a teljes összeg behajthatatlanná válik a felszámolás befejezésekor, akkor hitelezési veszteségként 400 számolható el, amely növeli az adóalapot, és egyben csökkenti az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 27.