Munkáltatói hozzájárulás önkéntes nyugdíjpénztári befizetéshez

Kérdés: Társaságunk az alkalmazottaknak a bruttó bér 7 százalékának megfelelő összeget juttat önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulásként, amelyből a munkavállalót terhelő adók levonása után fennmaradó nettó összeget utal az önkéntes nyugdíjpénztárba. Társaságunk a kiva szerint adózik. A fenti gazdasági eseménnyel kapcsolatosan szabályzatot készítettünk, amelyet a munkavállalókkal is elfogadtattunk. Társaságunk nem szeretné a munkaszerződést módosítani, és az alapbér részévé tenni ezt az elemet. Helyesen gondolkodunk? Az önkéntes nyugdíjpénztárba átutalt összeg kezelhető-e személyi jellegű egyéb kifizetésként?
Részlet a válaszából: […] ...és bevallása– a nettó összeg átutalása: T 471 – K 384 (13.965 Ft)– a teljes összeget terhelő kata: T 892 – K 4612 (2730 Ft).Összefoglalóan is hangsúlyozni kell, a leírt elszámolási mód a szakmai vélemények alapján készült, azt konkrét és egyértelmű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 21.

Magánszemély fürdőszobájának felújítása

Kérdés: A kft. 50 százalékban tulajdonosa egy budapesti lakásnak. A másik tulajdonos a kft. ügyvezetőjének az édesanyja, aki életvitelszerűen a lakásban lakik. A kft. felújíttatta a lakás fürdőszobáját bruttó 2 millió forintért, amelynek teljes összegét a kft. bankszámlájáról fizették ki. A vállalkozó a számlát a könyvelésre benyújtotta. Az áfa és a tao szempontjából hogyan kell eljárni? A felmerült költségeket hogyan kell elszámolni? Számvitelileg mi a teendő?
Részlet a válaszából: […] ...a kft. a magánszemély lakót egyéb meghatározott juttatásban részesíti, és ekkor a vállalkozó által számlázott, áfát is magában foglaló összeg 50 százalékát a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell a kft.-nél elszámolni, az így elszámolt összeg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 15.

Lakás üdülés céljára

Kérdés: Cégünk vásárolt egy lakásként bejegyzett ingatlant a Balaton partján. Az ingatlan 48 m2, összesen másfél szoba. Az ingatlant üdülőként szeretnénk használni, de – szerintünk – nem felel meg a 173/2003. Korm. rendeletben foglaltaknak. Hogyan kell az üdültetés és üzemeltetés költségeit elszámolni? Kinek kell adóznia és mennyit, illetve milyen jogcímen? Az ingatlanba vásárolt eszközök, anyagok áfáját nem igényeltük vissza.
Részlet a válaszából: […] ...beszélni, a közvetlenül és közvetetten felmerült költségeit elkülönítetten kezelni. Ezen időpontig felmerült – áfát is magában foglaló – költségeket is elkülönítetten gyűjteni kell, azokat nem lehet a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülteknek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 19.

Üzleti ajándéknak nem minősülő ajándék

Kérdés: A társasági adó alanyai vagyunk. Cégünk gyakran ad üzleti ajándékot partnereinek. Úgy hallottam, hogy 2011-től a 19 500 Ft-ot (a minimálbér 25%-át) meghaladó ajándéknál a partner adózik, cégünknek pedig a 27% egészségügyi hozzájárulást kell megfizetnie, míg a 19 500 Ft alatt a társaságiadó-alapot kell növelnünk, és nincs további adóvonzata. Kérdésem, hogy a 19 500 Ft feletti ajándéknál is meg kell növelni a társasági­adó-alapot? Mi a könyvelési tétel mindkét esetben?
Részlet a válaszából: […] ...megfelelő egyedi értéket meg nemhaladó ajándék. Ebből az előírásból egyértelműen következik, ha az ajándékpiaci (áfát is magában foglaló) értéke meghaladja a minimálbér 25 százalékát,jelenleg a 19 500 Ft-ot, akkor az már nem minősül üzleti ajándéknak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 24.

Ajándékutalvány elszámolása

Kérdés: Saját boltunkban saját termelésű terméket és vásárolt terméket is értékesítünk. Üzleti ajándékként partnerünknek 10 ezer forintos vásárlási utalványt adunk, amelyet boltunkban vásárolhat le. Hogyan történik a vásárlási utalvány könyvelése, amikor a partnernek átadjuk, és amikor azt az üzletünkben beváltja?
Részlet a válaszából: […] ...hogy az ügyfél nem biztosított – 11százalékos egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az ajándékutalvány – áfátis magában foglaló – értékének megfelelő összeget a személyi jellegű egyébkifizetések között kell elszámolni (T 551 – K 311) a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 28.

Törzstőkeleszállítása tőkekivonással

Kérdés: Törzstőke-leszállítás esetén a kft.-ben a leszállított összeg kivonása mellett döntött a társaság. A társaság rendelkezik eredménytartalékkal is, de a tulajdonosok úgy döntöttek, hogy csak a jegyzett tőke összegét kérik kifizetni, nem tartanak igényt a felhalmozott vagyon kiadására, hiszen az a működőképességet kedvezőtlenül érintené. Hozható-e ilyen döntés? Mert a Gt. úgy szabályoz, hogy a felhalmozott vagyont is ki kell adni. Ha a döntés szabályos, hogyan kell azt helyesen könyvelni? Van-e a döntésnek adófizetési következménye a magánszemélyek esetében?
Részlet a válaszából: […] ...a törzstőke tőkekivonással történő leszállításakor atulajdonosokat megillető, a törzstőkén felüli vagyon arányos részét is magábanfoglaló összeg jellemzően magasabb, mint a bevont üzletrészek, illetve atörzstőke leszállításával arányosan csökkentett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 21.