11 talált cikk a beszámítás , könyv , előleg , teljesítés , foglaló kifejezésre

Kérdés: Mikor számít az előleg számla alapján beérkezett díjbevételnek? Fontos, hogy szolgáltatásról van szó (adat, információ), amelyért "cserébe" előlegek fizetésével kapjuk meg a fizetést a külön-külön teljesítés után. Már az első előlegszámla teljesítése után, a kapott előleg értéke a 91. bevétel alá kerül a végszámla törlesztésére, vagy követelés marad? És amikor minden előleget megkaptunk, és a végszámla kiállításra kerül, akkor lesz bevétel? Ha igen, akkor az összemérés elve, valódiság elve hogyan érvényesül? Ehhez tartozik még, hogyha a következő évben lesz kiállítva a végszámla (de az előlegeket most kapjuk meg, vagy egy előleg átcsúszik a következő évre), mikor lesz bevétel?

Kérdés: Hogyan történik az utalványbeszerzés könyvelése?

Kérdés: Társaságunknál jelentős értékű, több éven át húzódó beruházás van folyamatban, amelynek részeként külföldi és belföldi devizás szállítóktól is történik beszerzés. A devizás tételek kedvező árfolyamon történő kiegyenlítése érdekében devizavásárlások és határidős ügyletkötések történnek. Társaságunk célja, hogy a beruházás értékét a vásárolt deviza árfolyamán lehessen elszámolni. Az Szt. 47. §-a (4) bekezdésének c) pontja azonban előírja, hogy a tárgyi eszköz bekerülési értékeként kell aktiválni az eszközökhöz kapcsolódó devizás kötelezettség – devizaszámlán lévő eszközzel nem fedezett – üzembe helyezésig felmerült árfolyam-különbözetét. Ezzel kapcsolatban kérdezzük:
Milyen esetben beszélhetünk devizaszámlán meglévő devizakészlettel fedezett devizatartozásról? Ha jól értelmezzük, a feltétel megléte esetén nem kell/nem szabad a tárgyi eszköz beszerzési (bekerülési) értékét módosítani?
Devizakészlettel fedezettnek minősül-e a devizatartozás akkor, ha a vállalkozás a számlavezető bankjánál nyit egy elkülönített devizás számlát, és az ezen lévő pénzt saját döntése szerint csak a beruházási szállítók pénzügyi rendezésére használja fel? Ha a társaság csak egy devizaszámlával rendelkezik, megoldható-e a beruházáshoz kapcsolódó deviza elkülönítése a könyvviteli nyilvántartásban egy technikai főkönyvi számla vezetésével?
A fenti törvényi hivatkozás alapján a tárgyi eszközök bekerülési értékét növelik a devizás szállítói tartozások után keletkezett árfolyam-különbözetek is, ha azok még az üzembe helyezést megelőzően kerültek elszámolásra. Belföldi szállító devizában történő számlázása esetén a ráaktiválás során a bruttó (áfás) értékre eső árfolyammal kell a tárgyi eszköz értékét korrigálni, vagy a tárgyi eszköz nettó (áfa nélküli) értékére jutó összeggel? Vagy csak a külföldi szállítók esetében kell a tárgyi eszköz bekerülési értékét módosítani az árfolyammal?
A társaság rendelkezésére áll a beruházáshoz szükséges devizaösszeg nagy része, azonban a kivitelezési munkák áthúzódnak a következő évre. Év végén a beruházáshoz kapcsolódó devizakészlet értékelésre kerül, és az összevont árfolyam-különbözet részeként a tárgyévi eredményben jelenik meg. Az átértékelt összegre a bankanalitikában is rá kell állni, vagy a főkönyvi tételként kell kimutatni a különbözetet? Az év végi (nem realizált) beruházás aktiválandó értékét az eredetileg vásárolt devizaárfolyamon tudjuk kimutatni?
A beruházáshoz kapcsolódóan előleget is fizetünk. A devizában adott előleg forintértékének meghatározására milyen árfolyamot kell alkalmazni? Devizaszámláról történő kifizetés esetén az alkalmazott könyv szerinti átlagáras árfolyamon lehet-e az előleget nyilvántartásba venni? A mérlegfordulónapi értékeléskor keletkezett árfolyam-különbözetek a bekerülési (beszerzési) érték részeként számolhatók el, vagy a pénzügyi műveletek egyéb bevételei, illetve egyéb ráfordításai között? A beruházás bekerülési értékének meghatározása előző évben kifizetett adott előlegrész esetében milyen árfolyamon történik? Utalás átlagárfolyamnál, az utaláskor érvényes választott árfolyamon, december 31-i vagy a szállítói végszámla könyvelésekor alkalmazott árfolyamon?
A beruházási szállítók kifizetése érdekében kötött határidős devizavételi ügyleteket szerepeltetni kell-e, és ha igen, hogyan az év végi beszámolóban? Vannak SWAP-ügyletek, amelyek már a mérlegkészítés időszakában teljesülnek, illetve vannak opciós ügyletek, amelyek feltételek teljesülése esetén lépnek életbe. Fontos-e ebből a szempontból, hogy devizakészletünk év végén meg fogja haladni a kötelezettségek értékét?

Kérdés: Egy magyar kft., amely mikrogazdálkodói beszámolót készít, és bejelentette az MNB használatát az Áfa-tv. szerint, terméket értékesít egy EU-s tagállambeli adóalanynak. 1000 euró előleget kér a teljesítés előtt, amelyet a vevő átutalt. Ismereteink szerint a közösségi termékértékesítés során átvett vagy fizetett előleg nem keletkeztet adózási pontot, így sem az áfabevallásban, sem az összesítő nyilatkozatban nem szerepeltetendő. A kft. az előleg összegét a jóváírás napján érvényes MNB-euróárfolyamon tartja nyilván (350 forintos árfolyam), értelmezésünk alapján az Áfa-tv. 80. § (1) bekezdés a) pontja nem alkalmazandó, mivel nincs fizetendő áfa. A végszámla elkészítése során 3000 euró kerül kiszámlázásra, melyből 1000 euró előleg beszámításra kerül, így 2000 euró lesz a számla végösszege (360 forintos árfolyam). Az Áfa-tv. 80. § (1) bekezdés c) pontja alapján a forintosítást a Ptk. szerinti teljesítési dátum időpontjának megfelelő MNB-árfolyamon könyveljük. Az áfabevallás 02. sorában a teljes 3000 eurós adóalapot a teljesítés szerinti, 360 forintos árfolyamnak megfelelő forintösszegben mutatjuk ki. A 453-as előleg főkönyvi számon árfolyam-különbözetet számolunk el. Helyes-e az eljárásunk?

Kérdés: Az utazásszervezők áfaelszámolása 2020. január 1-től megváltozott. Az árrésáfát utasonként, utanként külön-külön kell megállapítani, a negatív árréseket nem lehet összevonni, valamint az árrés elszámolását az út teljesítésekor kell megállapítani. Az előlegszámla mindig olyan áfatartalmú, mint amilyen az alapügylet. A gyakorlatban a következő kérdések merülnek fel:
1. Az utak foglalásakor (előleg számlázásakor) sokszor nem áll rendelkezésre a külföldi fél számlája, de az utazási iroda a szerződés alapján már átutalta a külföldi fél díját. Milyen bizonylatok fogadhatók el az előleg áfatartalmának megállapítása során? Lehetséges-e egy előkalkulált árrés alapján megállapítani az előleg áfatartalmát?
2. Szállás-, busz- vagy repülőgép-kontingens esetében a szerződött és kifizetett férőhelyek feltöltése nem mindig 100%-os. Ha nem teljes a kihasználás, akkor csökken az árrés összege. Milyen feltételekkel lehet figyelembe venni a várható kihasználás mértékét az előlegárrés meghatározása során? Hogyan történjen a tényleges kihasználtság után a helyesbítés?

Kérdés: Kérem, ismertessék az adott-kapott előlegek elszámolását, kitérve annak minden lépésére (a pénz átutalása, az előlegszámla kiállítása, számla az értékesítésről, az előleg beszámítása stb.), ha az előleg forintban van, illetve ha devizában. Kérem, ez utóbbi esetben az árfolyam használatára is térjenek ki!

Kérdés: Társaságunk utazási irodaként működik. 2011. évben barterszerződést kötöttünk egy média­szolgáltatóval reklámtevékenység végzésére. A 2011-2012. évi reklámtevékenységért cserébe utazásszervezési szolgáltatást nyújtunk 2012-ben. A megállapított utazásszervezés részvételi díja egyenlő a marketingszolgáltatás díjával. A médiaszolgáltató folyamatosan végzi a reklámtevékenységet, amelyről – minden teljesítés után – áfával növelt szolgáltatási számlát állít ki. Irodánk a vállalt szolgáltatást 2012 augusztusában teljesíti. A szerződés szerint a számlákon "pénzmozgást nem igényel" megjelölést tüntetünk fel. Az utazási iroda a médiaszolgáltató aktuálisan teljesített és számlázott szolgáltatása értékének megfelelő összegű, árrésáfát tartalmazó előlegszámlát állít ki a médiaszolgáltató részére "pénzügyi teljesítést nem igényel" megjegyzéssel. A marketingszolgáltatóval való folyószámla-egyeztetés során kiderült, hogy ő az előlegszámláinkat nem könyveli. Kérdéseim: A könyvelésben összevezethetem-e az előlegszámlát a reklámszolgáltatás számlájával? Jogosult vagyok-e a marketingszámlák áfájának visszaigénylésére? Helyes-e azon értelmezésünk, hogy bartermegállapodás esetén a médiaszolgáltató számlája utazási irodánknál részvételidíjelőleg-befizetésnek minősül?

Kérdés: Az ingatlanforgalmazó cég 2010. 02. 24-i kelettel szerződést kötött üzlethelyiség értékesítésére. A vevő még februárban foglalót, majd előleget fizetett. Az eladó a pénzügyi teljesítést követően számlát bocsátott ki, amely tartalmazta a nettó összeget és 25% áfát. 2010. 07. hónapban az eladó cég ellen felszámolási eljárás indult. A felszámoló a vevő részére leszámláztatta (2010. 02. 14-i teljesítéssel) a vételár fennmaradó összegét. A végszámla tartalmazta a nettó értéket és a 25% áfát. Helyes-e a felszámoló által bruttó módon történő számlázás? A vevő visszaigényelheti-e az áfát? (Az üzlethelyiséget gazdasági tevékenysége folytatásához vásárolta.)

Kérdés: Szíveskedjenek ismertetni a vevőktől kapott előlegek elszámolását, kitérve annak minden lépésére (a pénz átutalása, az előlegszámla kiállítása, a termék értékesítéséről a számla kiállítása, az előleg beszámítása)! Kérem, hogy a fentieket forintban is és devizában is ismertessék, különösen az egyes eseményeknél használt árfolyamokra, árfolyam-különbözetekre, az esetleges év végi értékelésekre!

Kérdés: A vevőktől kapott előlegek 2005. 12. 31-ei mérlegértékét hogyan kell megállapítani, tekintettel az áfa 25 százalékáról 20 százalékra való csökkenésére? 2005-ben az előlegek után 25 százalék áfa került bevallásra, ezzel szemben 2006-ban, amikor a tényleges teljesítéssel a felek elszámolnak, a nettó értékbe a 2005-ben befolyt nettó előleget lehet csak beszámítani. (Feltételezem, hogy a felek nettó + áfa összegben határozták meg az ügylet ellenértékét!)