Szakképzési hozzájárulás és a szociális hozzájárulási adó alapja

Kérdés: A szakképzési hozzájárulásról szóló törvény alapján egyértelmű, hogy a szakképzési hozzájárulás alapja a hozzájárulásra kötelezettet terhelő szociális hozzájárulási adó alapja. Nem egyértelmű azonban az, hogy mit tekint a törvény szociális hozzájárulási alapnak, illetve az mikor milyen tételekkel csökkenthető?
Részlet a válaszából: […] ...nem kötelezettek.Az előbbiek szerinti szociális hozzájárulási adó alapját csökkentő tételek:Pályakezdő munkavállalók után, a foglalkoztatás első két évében:A legfeljebb 180 nap – biztosítási kötelezettséggel járó – munkaviszonnyal rendelkező, huszonöt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 21.

Egyszerűsített foglalkoztatott napi bére

Kérdés:

2012-ben mennyi az a maximum kifizethető napi összeg egyszerűsített foglalkoztatott részére, ami költségként, adóalap-korrekció nélkül elfogadható?

Részlet a válaszából: […] ...kérdésre nem lehet forintban meghatározott választ adni. Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (Efo-tv.) 2012. január 1-jétől hatályos 4. §-ának (1a) bekezdése szerint az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 20.

EU-s projektben külföldiek foglalkoztatása

Kérdés: Karitatív tevékenységet végző egyházi intézmény az Európai Unió által finanszírozott (nyertes) pályázata keretében 2011. évben színházi előadás színpadra állítását tervezi. Az EU a projekt megvalósításának költségeit 100%-ban finanszírozza. A pályázati projekt bevétel elérésére nem irányul, időtartama 10 hónap. Az előadás célja bizonyos – élethelyzetüknél és körülményeiknél fogva nehéz helyzetben lévő – társadalmi rétegek problémáira való rávilágítás. A pályázatot határon átívelő együttműködés keretében német művészek, magyar szakemberek, illetve magyar diákok szoros együttműködésével valósítják meg. A német magánszemélyek túlnyomórészt Németországban fejtik ki tevékenységüket. Időnként Magyarországra utaznak: felügyelik a válogatást, a próbákat stb. Hogyan számfejtsük a német magánszemélyeknek fizetendő díjat, ha az 10 hónapos határozott idejű munkaszerződés alapján fizetendő a munkabér? Milyen adókat és járulékokat kell vonni tőlük, és milyen járulékot kell fizetni utánuk? A fentebb leírtak alapján a munka melyik államban végzettnek minősül? Megosztás esetén mi a megfelelő dokumentáció a munka végzésének helyszínét illetően? Hogyan számfejtsük a német magánszemélyeknek fizetendő díjat, ha az a projekt keretében végzett önálló tevékenység (színdarabírás, jelmeztervezés) megbízási díja? Ez esetben milyen adókat és járulékokat kell vonni tőlük, és milyen járulékot kell fizetni utánuk? A projektben közreműködő belföldi és külföldi magánszemélyek részére a tevékenységük ellenértékén kívül nyújtott egyéb juttatások besorolhatók-e az Szja-tv. 1. sz. melléklete 4.7. c) pontja alá?
Részlet a válaszából: […] E kérdéscsoportra adandó válasz kapcsán feltételezzük, hogynincs olyan uniós szerződés, amely a projekt keretében adott juttatásokadómentességét rögzíti (vagy azt, hogy az adott juttatások az egyes tagállamokáltal nem adóztathatók), ebből következően a magyar-német...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 21.

Német állampolgárok munkavállalása: tb és szja

Kérdés: Német állampolgárok magyarországi munkavállalásának milyen tb- és szja-feltételei vannak?
Részlet a válaszából: […] ...megléte esetén) – a nem önálló munka.A magyarországi munkavégzés társadalombiztosítási vonzatainak egyértelmű meghatározásához a foglalkoztatás körülményeinek pontos ismeretére volna szükség, mely adatok hiányában a feltett kérdésre csak általános válasz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 6.