Szakképzési hozzájárulás és a szociális hozzájárulási adó alapja

Kérdés: A szakképzési hozzájárulásról szóló törvény alapján egyértelmű, hogy a szakképzési hozzájárulás alapja a hozzájárulásra kötelezettet terhelő szociális hozzájárulási adó alapja. Nem egyértelmű azonban az, hogy mit tekint a törvény szociális hozzájárulási alapnak, illetve az mikor milyen tételekkel csökkenthető?
Részlet a válaszából: […] ...nem kötelezettek.Az előbbiek szerinti szociális hozzájárulási adó alapját csökkentő tételek:Pályakezdő munkavállalók után, a foglalkoztatás első két évében:A legfeljebb 180 nap – biztosítási kötelezettséggel járó – munkaviszonnyal rendelkező, huszonöt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 21.

Evás társas vállalkozó adózása

Kérdés:

Nem a számviteli törvény hatálya alá tartozó evás bt. beltagja 40 órás munkaviszonnyal rendelkezik egy kft.-ben. Többes jogviszonyú tagként köteles-e az egyéni vállalkozókkal azonosan az evaalap négy százaléka után megfizetni a járulékot? Amennyiben a bt.-ben nem kíván ténylegesen tagi jövedelmet felvenni, a 37 százalékos evafizetési kötelezettségen kívül terheli-e bármilyen más adófizetési kötelezettség a bt.-t?

Részlet a válaszából: […] ...valamint a nyugdíjjárulék alapja a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem, ha a társas vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll.Az evás bt. társas vállalkozója nem evaadózó egyéni vállalkozó, ezért a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 4.

Egyszerűsített foglalkoztatott napi bére

Kérdés:

2012-ben mennyi az a maximum kifizethető napi összeg egyszerűsített foglalkoztatott részére, ami költségként, adóalap-korrekció nélkül elfogadható?

Részlet a válaszából: […] ...kérdésre nem lehet forintban meghatározott választ adni. Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (Efo-tv.) 2012. január 1-jétől hatályos 4. §-ának (1a) bekezdése szerint az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 20.

Színészek által vásárolt és használt ruha

Kérdés: Művészeti tevékenységet folytató kft. színészeket alkalmaz. A cég "bedolgozik" a színházaknak. A színészek a próbákat saját ruháikban végzik, ezáltal ruháik "nagy igénybevételnek" vannak kitéve. Sőt néhány színdarab esetében is saját ruhát viselnek. Ha nincs az adott előadáshoz illeszkedő ruházatuk, kénytelenek megvenni. Elszámolható-e a színészek által vásárolt ruha, illetve milyen formában, ha az egyértelműen a bevételszerző tevékenység érdekében történik? Erre az esetre is a munkaruhával kapcsolatos szja-szabályozás érvényes, és hatálya alá tartozónak minősül? Szükséges ehhez munkaruha-juttatási rendet létrehozni? Elszámolható-e az áfa? Ha nem számolható el, de a cég mégis kompenzálná ezt a munkavállalóinak, akkor a megszűnő természetbeni juttatások helyett létrejött besorolások közül melyikbe tartozik? Ennek megfelelő járulékfizetéssel?
Részlet a válaszából: […] ...származó jövedelem, amilyenjogviszonyban áll a színész a juttató kft.-vel, például ha megbízási szerződésalapján történik a foglalkoztatás, lehet önálló tevékenységre tekintettel adottköltségtérítés, amellyel szemben a színész költséget számolhat el...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 14.