Keresés eredménye | Számviteli Levelek

17 cikk rendezése:

11. cikk / 17 "Szerződés elszámolási egysége" mikrogazdálkodónál

Kérdés: A számviteli törvény a 2020. évtől bevezette a "szerződés elszámolási egysége" fogalmát. A "szerződés elszámolási egysége" – áfát nem tartalmazó – teljes szerződéses ellenértékének mérlegfordulónapi teljesítési fok arányában számított összege, valamint a szerződés elszámolási egységére már elszámolt árbevétel közötti különbözet aktív vagy passzív időbeli elhatárolásként kerül kimutatásra az árbevétel növelésével vagy csökkentésével egyidejűleg. Mikrogazdálkodói beszámolónál kifejezetten tiltott az időbeli elhatárolás a csak két elszámolási időszakot érintő gazdasági események esetén. Egy mikrogazdálkodói beszámolót készítő szoftverfejlesztő cég esetén, év végén van olyan le nem zárt egyedi szoftverfejlesztési munka (kezdés: 2020. 09. 15., zárás: 2021. 03. 15.), amely két gazdálkodási évet érint, és a szerződés értelmében az egyedi szoftverfejlesztés csak a teljesítéskor számlázható ki. Ekkor hogyan számolható el az árbevétel és a 2020. évi bérköltség, valamint az egyéb 2020. évi közvetlen költségek? Mivel nincs eltérően szabályozva a mikrogazdálkodói beszámoló készítésében a "szerződés elszámolási egysége" szerinti elszámolás, emiatt – az időbeli elhatárolások használata mellett – alkalmazni kell a "szerződés elszámolási egysége" szerinti elszámolást, ha egyébként a többi, a számviteli törvényben szereplő feltétel (egyedi, a vevő meghatározhatja a termék vagy szolgáltatás jellemzőit) fennáll? Vagy az időbeli elhatárolások miatt nem alkalmazható a "szerződés elszámolási egysége" szerinti elszámolás? A 2020. évben a szoftverfejlesztő dolgozók e projektre jutó bérköltségét és az egyéb közvetlen költségeket a befejezetlen termelés (befejezetlen szolgáltatás) címén kell készletre venni?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 25.

12. cikk / 17 Szállodafelújítás költségeinek elszámolása

Kérdés: A szálloda tervezett felújítása során különböző munkákat fognak végezni, amelyek többsége – úgy vélik – felújításnak, esetleg pótlólagos beruházásnak minősül, de lesznek olyanok is, amelyek karbantartásnak tekintendők. Ez utóbbiakat időbelileg el kívánják határolni, mivel azok a későbbi bevételek érdekében szükségesek. A beépített bútorok, berendezések cseréjét felújításként, a mobil eszközök, berendezések cseréjét pótlólagos beruházásként számolnák el. Helyesen gondolják?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 12.

13. cikk / 17 Alvállalkozói teljesítés – projektelszámolás

Kérdés: A 2020. január 1-jétől életbe lépő projektelszámolásokkal kapcsolatban két kérdésem van.
1. Egy építőipari vállalkozás generálkivitelezési és építési-szerelési munkáihoz alvállalkozókat vesz igénybe. Ezekkel az alvállalkozókkal sok esetben nem éven belül számol el a munka összetettsége miatt, hanem sokszor éven túl. A szerződésben nem állapodnak meg részszámlázásban, ezért teljesítésigazolás és számla a munka elvégzésével készül el. Helyesen járunk-e el, ha az összemérés elvére és a jogszabályváltozás céljára tekintettel a projekt teljesítési fokának arányában számoljuk el az adott évre vonatkozó, nem számlázott, teljesítésigazolással nem rendelkező alvállalkozói teljesítéseket az igénybe vett szolgáltatások között?
2. A számviteli törvény biztosít-e lehetőséget arra, hogy egy vállalkozás számviteli politikájában az egyedi termék teljesítési fokának vagy/és a szériatermék készültségi fokának meghatározására többfajta módszert dolgozzon ki?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 10.

14. cikk / 17 Projektelszámolás részteljesítés esetén

Kérdés: A megrendelő megbízza társaságunkat egy kisebb ipari létesítmény kivitelezésével 10 millió Ft értékben. A munka zöldmezős beruházásnak minősül, a szerződés aláírásakor a megrendelő felelősségi körébe tartozóan még nem áll rendelkezésre minden hatósági engedély, ami az építkezés megkezdéséhez szükséges. Társaságunk – ennek ellenére – az organizációs tevékenységet a tárgyévben megkezdte (irodai konténerek, mobil WC-k telepítésre kerültek, a területet bekerítették, az egyéb beszerzési, projektirányítási és tervezési feladatok), amelyek kapcsán társaságunknak a tárgyévben 800 ezer Ft számlázott tényköltsége keletkezett. A szükséges engedélyeket a megrendelő a következő év január 12-én tudta beszerezni, a kivitelezést a földmunkával társaságunk ezt követően tudta elkezdeni. A megrendelő felé az első részszámlát a következő év január 31-i teljesítéssel tudtuk kiállítani. Társaságunknál a számviteli politikában rögzítetten január 10. a mérlegkészítés napja. A számviteli törvény hatályos módosítása alapján a tárgyévi beszámolóban hogyan kell a projekthez mint elszámolási egységhez tartozó bevételeket és ráfordításokat elszámolnunk?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 10.

15. cikk / 17 Projektelszámolás, ha két alvállalkozó közül az egyik nem teljesített

Kérdés: A megrendelő megbízza társaságunkat egy kisebb ipari létesítmény kivitelezésével 10 millió Ft értékben. A megrendelői költségvetés és szerződés értelmében az elkészült szerkezetre társaságunk 5 millió forintot, a belsőépítészeti munkákra szintén 5 millió forintot kap. Társaságunk a kivitelezési munkákat két vállalkozónak adta ki, a szerkezetépítési munkákat 6 millió Ft értékben, a belsőépítészeti munkákat 3 millió Ft értékben. Így az építőipari projekt mint elszámolási egység teljes bekerülési értéke 9 millió Ft. Tárgyévben december 20-i teljesítési dátummal elkészült az épület szerkezete, amelyre ezzel a teljesítési dátummal a társaságunk kiállította a megrendelő felé az 5 millió Ft értékű részszámlát, valamint megkapta a szerkezetépítő alvállalkozó 6 millió Ft értékű végszámláját. Az időjárási körülmények miatt a belsőépítészeti munkákat a tárgyévet követő év január 12-én tudták megkezdeni. Társaságunknál a számviteli politikában rögzítetten január 10-e a mérlegkészítés napja. A számviteli törvény hatályos módosítása alapján a tárgyévi beszámolóban hogyan kell a projekthez mint elszámolási egységhez tartozó bevételeket és ráfordításokat elszámolni?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 10.

16. cikk / 17 Jövedéki termékekkel kapcsolatos elszámolások

Kérdés:

A vállalkozás zárjeggyel ellátott dohányterméket állít elő. A zárjeggyel ellátott dohánytermék jövedéki adóját az alábbiak szerint könyveli (kezeli). Minden hónapban az adott havi szabad forgalomba helyezésről a vállalkozás integrált könyvelési rendszere elkészít egy főkönyvi feladást: T 8674210. Belföldi késztermék elszámolt jövedéki adó (technológiai számla), K 4631230. Jövedéki adó fizetési kötelezettség előírása, illetve T 8675210. Belföldi késztermék elszámolt jövedéki áfa (technikai számla), K 4631231. Jövedéki áfa fizetési kötelezettség előírása. Majd elkészülnek az adott havi értékesítésről a számlák: T 3121210. Belföldi vevők, 58112. Szivarka, cigaretta, dohány állományváltozása, K 911. Belföldi értékesítés árbevétele, 251. Késztermék. A 911. és a 3121210. tartalmazza az eladási árat + jövedéki adót + jövedéki áfát. Ezután az integrált könyvelési rendszerből lekérdezzük, hogy mennyi volt az értékesítésre jutó jövedéki adó, illetve jövedéki áfa. Ezt átvezetjük a 8674210-ről a 867211-re. Belföldi késztermék elszámolt jövedéki adó ODBE, illetve a 8675210-ről a 8675211-re Belföldi késztermékek elszámolt jövedéki áfa ODBE számlákra. Ha kevesebb volt az értékesítés, mint amennyi a szabad forgalomba helyezés, a fennmaradó összeget átvezetjük a 3921221. Belföldi késztermék elszámolt jövedéki adó ODBE elhat. és a 3921222. Belföldi késztermék elszámolt jövedéki áfa ODBE elhat. számlákra. Ha több volt az értékesítés, mint a szabad forgalomba helyezés, akkor a különbözetet visszavezetjük a 3921221. és a 3921222. számlákról a 8674211. és a 8675211. számlákra. Tehát a 8674211. és a 8675211. számla havonta tartalmazni fogja az értékesítésre jutó jövedéki adót és jövedéki áfát. A 3921221. és a 3921222. számlák tartalmazni fogják a szabad forgalomba helyezett és a depókba kiszállított, de még nem értékesített dohánytermékek jövedéki adóját és jövedéki áfáját. A 8674210. és a 8675210. technikai számlák egyenlege nulla lesz. Az értékesítés bizományosi szerződés keretében történik, emiatt nem egyezik meg a szabad forgalomba helyezésre jutó és az értékesítésre jutó jövedéki adó és jövedéki áfa összege, ezért határoljuk el a már szabad forgalomba helyezett, de még nem értékesített termékek jövedéki adóját és jövedéki áfáját. A fent részletezett gyakorlat számvitelileg megfelelő? Ha nem helyes az általunk alkalmazott könyvelési metodika, kérem szíves útmutatásukat az általunk előállított dohánytermék jövedéki adójának megfelelő elszámolására.

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 27.

17. cikk / 17 Hitelmoratórium alatti kamat elszámolása

Kérdés: A társaság élt a kormányrendelet alapján a hitelmoratóriummal. Az év egy részében, december 31-ig bezárólag nem törleszti a hitelt, és kamatot sem fizet. A hitelek terhe 2020. januártól legfeljebb ugyanannyi lesz, mintha nem is lett volna törlesztési szünet. Az időközben felhalmozódott kamatok és esetleg a moratórium időszakában felmerülő egyéb költségek futamidő-hosszabbítással fizethetők meg oly módon, hogy a kamatra kamat nem számolható fel. 2020. évben meg nem fizetett, ráfordításként előírt kamatot a könyvekben kötelezettségként, vagy időbeli elhatárolásként kell kimutatni? Véleményem szerint a meg nem fizetett kamatot és járulékos költségeket kötelezettségként kell a könyvekben kimutatni. Célszerű vagy önálló főkönyvi számlán, vagy a hitelanalitikában önálló tételként szerepeltetni, mert ez olyan tétel, amelyet további kamat nem terhelhet, a gazdálkodónak 2021. január 1-je után ezzel kapcsolatban "kamatmentesen" fizetési kötelezettsége keletkezik.