Fúrt kúttal történő ivóvízellátás minősítése

Kérdés: Külön jogszabályban meghatározott, jogi személynek minősülő egyéb szervezet rendelkezik 2 db fúrt kúttal és a hozzákapcsolódó vízjogi üzemeltetési engedéllyel, amelynek következtében az ivóvízellátás saját termelés során történik. A készleteknél folyamatos készletnyilvántartást alkalmazunk. A költségek elsődlegesen az 5. számlaosztályban kerülnek elszámolásra, másodlagos költségelszámolást nem alkalmazunk. Jól gondoljuk, hogy a kitermelt ivóvizet saját termelésű készletként (késztermékként) kell nyilvántartanunk, felhasználáskor vagy értékesítéskor pedig ki kell vezetnünk? Mikor kell kimutatni saját termelésként? Az ivóvíz egy része rezsiköltségként is számlázásra kerül, egyrészt a bérleti díjjal együtt, másrészt csak rezsiköltségként. Számviteli elszámolás szempontjából van-e különbség a két eset között?
Részlet a válaszából: […] ...értékesítéskor a készletet mennyiségben is, és értékben is csökkenteni kell belső bizonylat, illetve számla alapján;– a mérlegfordulónapi leltárt mennyiségi felvétellel kell alátámasztani.Ha az ivóvizet értékesítik, az értékesítésre vonatkozó mennyiségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 12.

Áthúzódó időszak díjfizetésének az elhatárolása

Kérdés: Saját fejlesztésű ügyviteli szoftvereket forgalmazunk havi, negyedéves és éves díjfizetéssel. Az ügyfél a programbérleti díj megfizetésével csak használati jogot szerez. A programok különböző regisztrációs időszakokra bérelhetők, melyek megfelelnek a díjfizetési időszakoknak. A számla mindig az időszak elején kerül kiállításra. A regisztrációs időszakot kell értelmeznem számviteli teljesítésnek? Az időszak eleje vagy vége a konkrét számviteli teljesítési nap a könyvelésben? A szerződésbe beírhatom-e, hogy a számla kelte a számviteli teljesítés, mivel akkor már rendelkezésre áll a program használata arra a negyedévre, amiről a számla szól? Ha esetleg a regisztrációs időszak 2023. július 1-től tartana 2024. június 30-ig, és a számlát július elején állítom ki, akkor is lehetne a kelte a számviteli teljesítés napja, vagy akkor már elhatárolni kell? Hogyan kell könyvelnem akkor, ha már decemberben kiállítom a következő év első negyedévéről a számlát? A könyvelés nem manuális, ezért az elhatárolás körülményes, persze ha csak az szabályos, akkor nem kérdés, de hogyan lehetne megoldani máshogy az áthúzódó időszak számlázását és könyvelését, ha a számla kelte, mint számviteli teljesítés, nem járható út? Valamint az elhatárolás a bevételre vonatkozik, de mi a helyzet a vevővel, azt mikor kell kimutatni a mérlegben mint követelést? Az Áfa-tv. szerinti teljesítésre az Áfa-tv. 58. §-a szerint járnék el.
Részlet a válaszából: […] ...(hónapot, negyedévet, évet) kell teljesítési idő­szaknak tekinteni. Így a kérdésben felhozott példa esetében a 2023. üzleti év mérlegfordulónapjával a 2024. évre jutó programbérleti díjat a 2023. évi árbevétel csökkentésével, passzív időbeli elhatárolással, a 2024...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 10.

Felújítás beszámítása a bérleti díjba

Kérdés: Hogyan kell beszámítani a felújítás költségeit a bérleti díjba?
Részlet a válaszából: […] ...elvégzi (vagy elvégezteti), azok közvetlen és számlázott költségeit a költségnem-számadásban elkülönítetten rögzíti. Ha a mérlegfordulónapig nem fejeződött be, akkor azt befejezetlen termelésként kell kimutatnia. Amennyiben a felújításnak nevezett munka befejeződött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 13.

Ténylegesen elvégzett és számlázott teljesítmény eltérése

Kérdés: Egyes építőipari szolgáltatások tekintetében a vonatkozó kivitelezési szerződésben rész- (szakasz-) elszámolásban állapodtak meg a megrendelővel, rész- (szakasz-) számla egyidejű benyújtása mellett. Az így kialakításra kerülő rész- (szakasz-) számlák szerinti összegek azonban nem a ténylegesen elvégzett teljesítményhez igazodnak, hanem a különmegállapodás tárgyát képező fizetési feltételekhez (a fizetés ütemezéséhez). Ennek viszont egyenes következménye, hogy a ténylegesen elvégzett és a rész- (szakasz-) számlákban érvényesített összegek (árbevételek) nincsenek összhangban, az összhangot a számviteli elszámolás során, az összemérés elvére hivatkozással, az árbevételként elszámolt összeg passzív időbeli elhatárolásával igyekeznek megteremteni. Helyes ez így?
Részlet a válaszából: […] ...tételes előírásainak megfelelően járjanak el, azaz csak az elvégzett munkát számlázzák a megrendelő felé. (Az üzleti év mérlegfordulónapjáig elvégzett munkáknak a mérlegfordulónapot követő átvétele, elismertetése nem zárja ki az üzleti évre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 21.

Árfolyamveszteség elhatárolása

Kérdés: Operatív lízinggel foglalkozó cég vagyunk. Az idei forintleértékelődésből adódóan óriási nem realizált árfolyamveszteséggel kalkulálunk a devizahitelek, illetve a devizaalapú hitelek átértékelése eredményeként. Lehetőség van-e ezen árfolyamveszteség elhatárolására vagy más módon történő kompenzálására (például a devizaalapú bérleti díjak nem realizált árfolyamnyereségének az elszámolásával)?
Részlet a válaszából: […] ...Korábban ezen előírások biztosítottákannak a lehetőségét, hogy a vállalkozás a deviza- (a devizaalapú)kötelezettségek mérleg-fordulónapi értékeléséből adódó árfolyamveszteséget – azSzt.-ben meghatározott feltételek mellett –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 12.

Vevők vagy aktív időbeli elhatárolás

Kérdés: Az Szt. 32. §-a szerint aktív időbeli elhatárolásként kell könyvelni az olyan járó árbevételt, amelyek csak a mérleg fordulónapja után esedékesek, de a mérleggel lezárt időszakra számolandók el. Ez praktikusan azt jelenti, ha 2005 januárjában bocsátjuk ki a 2004. decemberben szállított áru, végzett szolgáltatás számláját, akkor a vevő helyett az aktív időbeli elhatárolásokra könyvelünk? Ennek analógiájára a szállítónál is a szállító helyett a passzív időbeli elhatárolásokra?
Részlet a válaszából: […] ...31-éig terjedőidőszakra járó kamatbevételt akkor, ha a kamatjóváírás időpontja (a lekötésidőtartamának függvényében) csak a mérlegfordulónap után esedékes. Itt kellmegjegyezni, az aktív időbeli elhatárolások bizonylata általában nem akibocsátott számla, hanem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 24.

Időbeli elhatárolás igénybe vett szolgáltatásnál

Kérdés: A mérlegfordulónap után beérkezett, szolgáltatásnyújtásról szóló számlákat, amelyek a mérlegfordulónap előtti gazdasági eseményhez kapcsolódnak, lehet-e a költségek között az időbeli elhatárolásokkal szemben elszámolni? Különösen indokolt ez a folyamatos termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás számláinál, ahol az Áfa-tv. szerinti teljesítés a számlán feltüntetett fizetési időponthoz kapcsolódik.
Részlet a válaszából: […] ...elszámoláshoz, másrészt a fizetési határidőt mint teljesítési időpontot az áfaelszámoláshoz.A részben vagy egészben a mérlegfordulónap előtti szolgáltatásnyújtásról készült számlák könyvelése, áfaelszámolása, ha ezen számlákat a mérlegfordulónap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 19.

Folyamatos teljesítés számviteli elszámolása

Kérdés: Folyamatos teljesítésű számla áfa szempontjából abban a hónapban kerül bevallásra, ami a számlán a teljesítés időpontja, amely megegyezik a fizetési határidővel. Mint költséget, illetve bevételt melyik hónapra kell könyvelni, ha például decemberi bérleti díjról van szó?
Részlet a válaszából: […] ...a szerződés szerint számlázni kell, akkor mint nem számlázott tételt kell könyvelni. Ebből következően, időbeli elhatárolás a mérlegfordulónaphoz kapcsolódóan akkor szükséges, ha a mérlegfordulónapig megvalósult folyamatos szolgáltatásnyújtás számlázása csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. április 19.