Göngyölegdíjak devizában

Kérdés:

Belföldi partnerünkkel kötött szerződésben a göngyölegdíjak devizában kerültek meghatározásra, a számla devizában kerül kiállításra. Szerződésünk alapján göngyölegek visszavételéről jóváíró számlát állít ki a partner. A visszaszállított göngyölegek esetén a jóváírásnál milyen árfolyamot kell alkalmaznia (a számlán feltüntetnie) a partnernek? Befogadható-e a jóváíró számla akkor is, ha nem az eredeti számlát helyesbíti? Amennyiben nem köteles a partner az eredeti, kiszámlázott árfolyam alkalmazására, abban az esetben az árfolyam-különbözetet árfolyam-különbözetként kell kimutatni? Év végén a készletet át kell értékelni? Tudomásom szerint a betétdíjas göngyölegeket betétdíjas áron kell nyilvántartani, vagy esetleg mérlegelt átlagár alkalmazható? Például egy új partner ugyanazon göngyölegtípusokra (pl. szabvány méretű EUR raklap) más összegű betétdíjat számol fel.

Részlet a válaszából: […] ...a göngyölegbeszerzés helyesbítése visszamenőleges a göngyölegbeszerzés teljesítési időpontjára vonatkozóan. Éppen ezért a mérlegfordulónapon készleten lévő göngyölegek devizában meghatározott értékét sem kell átértékelni.Az Áfa-tv. szerint számlával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 8.

Visszafizetési kötelezettség könyvelése

Kérdés: A gazdasági társaságot az ítélőtábla másodfokon jogerősen a vételár visszafizetésére kötelezte. Az ítélet kihirdetése szóban decemberben, írásban a következő év elején, de még a mérlegkészítés időpontja előtt megtörtént. A megítélt összeg vételár, illeték és kártérítés. A vevő jogosultságát a gazdasági társasággal szemben kezességvállalással biztosította. A jogosult írásban engedélyezte a gazdasági társaság részletfizetési lehetőségét oly módon, hogy az utolsó részletfizetés az ítélet kihirdetésének évében, december 20-áig történjen meg. A gazdasági társaság az ítélet szóbeli kihirdetése évében a kötelezettség 25%-át céltartalékként könyvelte, míg a többi kötelezettségét az írásbeli ítélet évében. Kérdés, helyesen járt-e el a gazdasági társaság?
Részlet a válaszából: […] ...a társaság más módon nem biztosította. Más a helyzet a jogerősen megítélt illetékek, kártérítésesetében. Mivel az ítélet a mérleg fordulónapja és a mérlegkészítés időpontjaközött jogerőre emelkedett, a megítélt illeték, illetve kártérítés összegét azSzt. 44...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 22.

Utólag adott árengedmény

Kérdés: Az általam könyvvizsgált nagykereskedelmi vállalatnál a bónusz szerződésekben meghatározott mértéke az éves forgalom 2-4 százaléka, tárgyévi eredményre gyakorolt hatása 35-40 százalék. Hogyan adhatok hitelesítő záradékot, ha az adózás előtti eredményt 35-40 százalékkal csökkentő, a tárgyévi árbevételből adott engedmény összegével az eredményt nem csökkentették? Élhet-e a társaság az Szt. 4. §-ának (4) bekezdésében biztosított lehetőséggel, a bónusznak megfelelő nagyságú egyéb ráfordítás passzív időbeli elhatárolásával? Ha igen, az adóhatóság kifogásolhatja-e ezt?
Részlet a válaszából: […] ...arányosan adott-kapott engedmény pénzügyi rendezésének és így elszámolásának az időpontja is. Ha ezen pénzügyi rendezés még a mérlegfordulónap előtt megtörténik, akkor a tárgyévi eredményt csökkenti a tárgyévi árbevételhez közvetve kapcsolódó bónusz.Az Szt. 4...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. július 18.