9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Egyéni vállalkozóra vonatkozó leltározási szabályok
Kérdés: 1. Szja-tv. hatálya alá tartozó kereskedő egyéni vállalkozó év végén vezethet-e kizárólag mennyiségi leltárt? Ha igen, milyen tartalommal és hol van ez jogilag szabályozva, illetve, ha mennyiségi és értéket tartalmazó leltár készítésére köteles, ennek tartalmi leírása mely jogszabályban van rögzítve? A leltáron túl egyéb nyilvántartást köteles-e vezetni a készletről, mint áfakörös vállalkozó? 2. Szja-tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozóra irányadóak-e a számviteli törvény alapelvi rendelkezései, pl. a valódiság elve? Ha igen, mely jogszabályból vezethető le ez a rendelkezés?
3. Szja-tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó a készletéről értékveszteséget számolhat-e el, ha igen, ehhez milyen dokumentumok kitöltésére köteles, és ez a jogszabály mely rendelkezésén alapul?
3. Szja-tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó a készletéről értékveszteséget számolhat-e el, ha igen, ehhez milyen dokumentumok kitöltésére köteles, és ez a jogszabály mely rendelkezésén alapul?
2. cikk / 9 Súlyozott beszerzési ár helyett FIFO-módszer
Kérdés: Készleteinknél alapesetben a súlyozott beszerzési árat tekintjük nyilvántartási értéknek. Egyik eszközcsoportunk esetében azonban a folyamatosan változó piaci helyzet indokolná a FIFO-módszer alkalmazását. Lehetséges-e készletcsoportonként más-más értékelési elvet alkalmazni, ha azt a számviteli politikában szabályozzuk? Jelen esetben azt mondjuk, hogy a raktári anyagkészletet alapesetben súlyozott átlagáron tartjuk nyilván, viszont ennél az egy külön, kézzel nyilvántartott készletcsoportnál a FIFO-módszert alkalmaznánk, annak a kockázatnak a tudatában, hogy a FIFO-módszer alkalmazásának hátrányai is lehetnek.
3. cikk / 9 Informatikai program fejlesztése
Kérdés: Cégünk megrendelést kapott informatikai program fejlesztésére, amelyet saját dolgozókkal és saját eszközökkel végezne el. A megrendelő tájékoztatása szerint ez K+F tevékenységbe sorolható, de ennek megítélésében bizonytalanságaink vannak. Az informatikai program fejlesztése milyen feltételek teljesülése esetén minősülhet K+F tevékenységnek? Kérjük tájékoztatásukat a saját tevékenységi körben, de megrendelésre végzett K+F tevékenység helyes számviteli elszámolására!
4. cikk / 9 Építőipari tevékenység csak alvállalkozókkal
Kérdés: Az építőipari társaság a vállalását úgy teljesíti, hogy minden munkafázisra alvállalkozókat vesz igénybe. A munka elvégzéséhez szükséges anyagokat a társaság szerzi be. Év végén vannak olyan tételek (alvállalkozói díjak, anyagok, egyéb szolgáltatások), amelyeket csak a következő évben tud a megrendelő felé számlázni. A tovább nem hárított költségeket befejezetlen termelésként kell készletre venni? Vagy anyagként, közvetített szolgáltatásként kell azokat kimutatni?
5. cikk / 9 Készletek nyilvántartása
Kérdés: Kft.-nk személygépkocsi-értékesítéssel, a gépkocsik javításával, valamint alkatrészeladással foglalkozik. Számítógépes programmal kerül sor az anyagok, az alkatrészek, a gépkocsik tételes bevételezésére, egyedi nyilvántartással. Az értékesítés, a javítások kiszámlázása is ugyanezen programmal történik. A raktárkészletet is kezeli a program. A könyvelőiroda a főkönyvi könyvelést saját programmal végzi, a bejövő összes számlát azonnal elszámolja az 5., illetve a 8. számlaosztályban, arra hivatkozik, majd a leltár alapján év végén fogja a tényleges felhasználásra helyesbíteni. Helyes-e a könyvelőiroda gyakorlata?
6. cikk / 9 Építési-szerelési munkák önköltségének megállapítása
Kérdés: Építőipari kivitelezéssel foglalkozó rt. éves beszámolót készít. Az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot nem köteles készíteni, mivel a nettó árbevétele és a költségek nem érik el a törvényben előírt értékeket. Az építési-szerelési munkák közvetlen önköltségét kalkulációs egységenként kell egész évben gyűjteni ahhoz, hogy év végén a befejezetlen termelés megállapítható legyen? Nincs ellentmondás az önköltség-számítási szabályzatkészítési kötelezettség és a közvetlen költségek gyűjtési kötelezettsége között? Van-e más lehetőség a befejezetlen termelés megállapítására?
7. cikk / 9 Önköltségszámítás norma alapján
Kérdés: Az Szt. 62. §-ának (2) bekezdése szerint a saját termelésű készleteknél az előállítási költség lehet a norma szerinti közvetlen önköltség, a befejezetlen termelés norma szerinti közvetlen önköltsége pedig a félkész termék, a késztermék norma szerinti közvetlen önköltségéből a teljesítési fok alapján arányosítással is meghatározható. De hogyan kell a norma szerinti közvetlen önköltséget meghatározni? Milyen feltételei vannak? A norma szerinti közvetlen önköltség meghatározásának módszerével a szakirodalomban még nem találkoztam.
8. cikk / 9 Elsődleges költséghely-költségviselő költségelszámolás: könyvelés a 6-7. számlaosztályban
Kérdés: Hogyan könyveljük a termelés, a tevékenység költségeit, ha elsődlegesen a 6-7. számlaosztályban könyvelünk?
9. cikk / 9 Készletek, készletváltozások bizonylatolása
Kérdés: Kereskedelmi tevékenységet folytató kft. saját varrodát üzemeltet. Milyen mélységben, hogyan kell az anyag, a készáru mozgását bizonylatolni? Közvetlen önköltség-elszámolásnál szükséges-e az áruféleségenkénti elszámolás?
