Euróban adott előleg

Kérdés:

Belföldi szállító euróösszegben, díjbekérő alapján kér előleget. Az eurós összeget forintos bankszámláról utaltam át. Melyik árfolyamon kell könyvelnem az adott előlegszámlán? A számviteli politikában az MNB-árfolyam szerepel (pénzügyi térítés napján érvényes MNB-árfolyamon, vagy pénzügyi teljesítéskor a forintos bankszámlán megjelölt árfolyammal, vagy pénzügyi teljesítés után kiállított előlegszámlán lévő árfolyammal, ahol a teljesítés dátuma 1 nappal mindig eltér, mivel 1 nap alatt ér a szállító bankszámlájára az euró). Az előlegszámlán megjelölt forintos áfaösszeget szabad visszaigényelni, ahol már árfolyam-különbözet lesz az áfánál.

Részlet a válaszából: […] ...lehet, ha a teljesítésről kiállított számla szerinti kötelezettség teljesítésébe az adott előleget beszámítják, illetve ha a mérlegfordulónapig a teljesítés nem történt meg, akkor a mérlegfordulónapi értékeléskor (az adott előleg devizaalapú követelés), de egyik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 23.

Beruházásra adott előleg árfolyam-különbözete

Kérdés: A tárgyi eszköz beszerzési értékét módosítja az aktiválásig felmerült árfolyam-különbözet. Hogyan járunk el helyesen, ha előleget is fizettünk a beruházáshoz kapcsolódóan? Az előleg fizetése a tárgyévet megelőző év október hó, amelyet a fordulónapi árfolyamra átértékelünk. A számla beérkezése a tárgyévben január, kiegyenlítése február. Az eszköz márciusban kerül aktiválásra. Helyesen járunk el, ha az előleg átértékelésekor keletkezett árfolyam-különbözettel korrigáljuk a beruházás értékét már az előző évben, majd ugyanezt tesszük az előleg végszámlába történő beszámításakor (előleg 12. 31-i árfolyamra értékelt összegéhez viszonyítva), illetve a fennmaradt kötelezettség pénzügyi rendezésekor keletkezett árfolyam-különbözettel is?
Részlet a válaszából: […] ...(beszerzési) érték része.A beruházásra adott előleget követelésként kell kimutatni (még nem beruházás), a követelés mérlegfordulónapi értékelésekor mutatkozó árfolyam-különbözet az Szt. 60. §-ának (3) bekezdése szerinti árfolyam-különbözet része...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 29.

Üzletrész-visszavásárlás adói

Kérdés: A kft. alapítója eladja üzletrészét (névérték 3 millió forint) 20 millió forintért és egy – nyilvántartás szerint – 10 millió forint (nettó) értékű ingatlanért a kft.-nek. Hogyan kell könyvelni a gazdasági eseményt? Milyen adózási vonzata van a magánszemélynél és a kft.-nél?
Részlet a válaszából: […] ...feltétel még az is, hogy az üzletrész visszavásárlásának időpontjáig a beszámoló mérlegének, illetve a közbenső mérlegnek a fordulónapjától hat hónapnál hosszabb időtartam nem telt el.Így az adott esetben a visszavásárlásnak a tőkefeltétele az, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 14.

Kimenő számlák könyvelése

Kérdés: Webáruház bevételeinek számviteli elszámolásánál megengedhető-e az a megoldás, hogy a kimenő számlákat nem tételesen rögzítjük, hanem összevontan lekérdezve a számlázóprogramból? A számlázóprogram át tudja importálni a számlák adattartalmát a könyvelőprogramba. A vevői számlák kiegyenlítése hosszú időt vesz igénybe, főleg az utánvéttel fizetett összegeknél. Van esetleg a számvitelben elfogadható, kevésbé időigényes megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...már teljesített, a vevő elfogadott, elismert.A kimenő számlák összevont könyvelése mellett nem biztosított a követelések mérlegfordulónapi értékelésének feltétele, így a követelések mérlegadat-helyessége (és ezzel együtt az adózás előtti eredmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 7.

Kényszertörlési eljárás, a cég törlése nélkül

Kérdés: Patikát üzemeltető bt. egy elhúzódó hagyatéki eljárás miatt néhány napot késett a társasági szerződés módosításának beadásával. Fellebbezések elutasítása után 2014. május 20. napjával a cégbíróság kényszertörlésről hozott határozatot, amelyről a cég úgy értesült, hogy az online-kassza nyugtáján megjelent a "KT" felirat. A határozatot jóval később kapták meg. Ezek után a cég beadta a helyzetnek megfelelő bevallásokat, arra való hivatkozással, hogy "közfeladatokat ellátó gyógyszertárról" van szó, a cég a mai napig működik. Vásárolnak, eladnak, használják az online-kasszát, folyamatosan adják be az áfabevallásokat, dolgozókat léptetnek ki és be. A NAV reakciója csak annyi, hogy a társaságiadó-előleg bevallását nem írták elő. Ennek alapján 2014. 12. 31-i beszámoló sem lett közzétéve, társaságiadó-bevallás sem, mivel a cég kikerült a számviteli törvény hatálya alól. A cég minden lehetséges fórumon kérvényezte a kényszertörlés visszavonását, de semminemű továbblépés, tájékoztatás nem történt. A könyvelő mit tehet ilyenkor? Milyen jogszabályok alapján kell könyvelnie?
Részlet a válaszából: […] ...alapján a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját megelőző nappal (a kérdés alapján ez 2014. május 19.) – mint mérlegfordulónappal – az előző üzleti év mérlegfordulónapját követő naptól (ez itt 2014. január 1.) a kényszertörlési eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 29.

Osztalék-, osztalékelőleg-fizetés bejelentése

Kérdés: Milyen gazdasági társaságok esetében kell bejelenteni elektronikusan a felvenni kívánt osztalékot, osztalékelőleget, ha 2014-ben osztalékelőleget kívánnak felvenni, és 2014-ben a már jóváhagyott osztalékot akarják kifizetni?
Részlet a válaszából: […] ...meg.Az új Ptk. nem említi az osztalékelőlegnél az ún. hat hónapos szabályt, mely szerint a beszámoló mérlege, a közbenső mérleg a fordulónapját követő hat hónapon belül felhasználható a feltételek teljesülésének dokumentálására. Az új Ptk. előírásából...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 9.

Devizában adott előleg árfolyam- különbözete

Kérdés: A beruházásra devizában adott előleg mérleg-fordulónapi árfolyam-különbözete elszámolható-e a bekerülési értékben akkor, ha az előleg finanszírozására kapott hitel árfolyam-különbözetét az Szt. 47. §-a (4) bekezdésének c) pontja alapján figyelembe vesszük a bekerülési értékben? Nem sértené-e az összemérés számviteli alapelvét, ha az előleg mérleg-fordulónapi árfolyam-különbözete az eredménytartalékban, míg az ahhoz tartozó forrásoldali hitel árfolyam-különbözete a mérlegben az eszközök bekerülési értékének részeként kerülne elszámolásra?
Részlet a válaszából: […] ...miatt akötelezettség közvetlenül nem a – még nem létező – beruházáshoz kapcsolódik,hanem a devizában adott előleghez. Így a mérleg-fordulónapi kötelezőértékeléskor lényegében azonos összegű árfolyam-különbözetet kell elszámolni adevizában adott elő­legnél is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 5.

Osztalékelőleg az Eva-tv. hatálya alatt

Kérdés: Az Eva-tv. hatálya alá tartozó társaság 2010-ben osztalékelőleget vesz fel. Ezzel kapcsolatosan milyen adminisztratív (például kinek kell a közbenső mérleget, az ügyvezetői nyilatkozatot stb. megküldeni) teendők vannak? A közbenső mérleg elkészítésének teendőit tudom.
Részlet a válaszából: […] ...(25 százalék) és a 14 százalékos egészségügyihozzájárulás levonásának kötelezettsége is terheli.A közbenső mérleget a fordulónapra vonatkozó analitikus ésfőkönyvi nyilvántartások adatai alapján, a mérlegtételek üzleti év végiértékelésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 18.

Devizában történő könyvvezetés

Kérdés: A devizában történő könyvvezetés gyakorlati megvalósításával, a gazdasági események elszámolásával kapcsolatos konkrét szakmai iránymutatást nem találtam. A könyvvezetés pénzneme: euró. A gazdálkodónál – természetesen – továbbra is felmerülnek forintban vagy más – eurótól eltérő – devizanemben gazdasági események. Például a munkabér elszámolása, majd a bérkifizetés, a bérhez kapcsolódó járulékok, azok megfizetése, eurótól eltérő devizában a vevők, a szállítók számlái, azok pénzügyi teljesítése stb. Az ezekkel összefüggő kérdésekre kérnék választ.
Részlet a válaszából: […] ...eltérő devizára) szóló követelés,befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír, illetve kötelezettség bekerüléskori,illetve mérleg-fordulónapi euróértékének meghatározása során a forintot, azeurótól eltérő devizát a 60. § (4)-(6) bekezdése szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 16.

K+F és a támogatások elszámolása

Kérdés: Egy kutatás-fejlesztéssel foglalkozó kft. egy 78 millió Ft összköltségvetésű projekten dolgozik (műszerfejlesztés). Ehhez a 2006. évben aláírt szerződésük alapján mintegy 42 millió Ft értékben vissza nem térítendő GVOP-támogatásban részesülnek. A támogatás "minőségének" egy része K+F, másik része de minimis jellegű. Az eddigi előlegfolyósítás 13 millió Ft volt (2006-ban). Kérdéseink: a) A szerződés aláírásának napja a mérvadó a tekintetben, hogy a társaságiadó-alapot csökkenteni lehessen a támogatás összegével? b) Milyen jogszabályok (törvények, kormányrendeletek) vonatkoznak a kapott támogatások számviteli elszámolásaira? c) Van-e jelentősége a számviteli és adójogi elszámolásban annak, hogy mi a forrása egy támogatásnak (pl. GVOP vagy különböző Alapok)? d) Mi a pontos könyvelés (kontírozás) a projekttel kapcsolatos költségekről, kiadásokról és a kapott előlegekről, támogatásról? Hogyan kell az elhatárolást és annak megszüntetését könyvelni? Milyen kimutatást(okat) kell készíteni a támogatás de minimis részéről?
Részlet a válaszából: […] ...az áruszállításból, szolgáltatásteljesítéséből származó követeléseket (vevők), valamint a jogszerűen igényelt,de a mérlegfordulónapig pénzügyileg még nem teljesített támogatásokat [Szt.101. §-ának (5) bekezdése.]Tartaléknak minősülnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 30.
1
2