16 cikk rendezése:
1. cikk / 16 Árfolyamnyereség elhatárolása
Kérdés: Az év végi átértékelés során keletkezett nem realizált árfolyamnyereséget el lehet-e határolni? A helyzet leírása:
"A" cég tulajdonosa "B" cégnek. "A" cég forintban könyvel, és a Tao-tv. hatálya alá tartozik, "B" cég euróban könyvel, és kivás. "A" cég kölcsönt kapott "B" cégtől euróban, hogy "A" cég megvehesse "C" céget. Az év végi átértékelés során "A" cég nyeresége jelentősen megnőtt az euróban kapott kölcsönön keletkezett árfolyam-különbözet miatt. Így a fizetendő társasági adó mérséklése végett a keletkezett nem realizált árfolyamnyereség után a cég a nem realizált árfolyamnyereség elhatárolása mellett döntött. Szabályos-e ez a művelet? Ha igen, mi a menete? Mikor kell, lehet feloldani az elhatárolást? Ha nem, de mégis megtörtént, akkor mi a teendő?
"A" cég tulajdonosa "B" cégnek. "A" cég forintban könyvel, és a Tao-tv. hatálya alá tartozik, "B" cég euróban könyvel, és kivás. "A" cég kölcsönt kapott "B" cégtől euróban, hogy "A" cég megvehesse "C" céget. Az év végi átértékelés során "A" cég nyeresége jelentősen megnőtt az euróban kapott kölcsönön keletkezett árfolyam-különbözet miatt. Így a fizetendő társasági adó mérséklése végett a keletkezett nem realizált árfolyamnyereség után a cég a nem realizált árfolyamnyereség elhatárolása mellett döntött. Szabályos-e ez a művelet? Ha igen, mi a menete? Mikor kell, lehet feloldani az elhatárolást? Ha nem, de mégis megtörtént, akkor mi a teendő?
2. cikk / 16 Tőkekivonás számviteli kezelése
Kérdés: Társaságunk úgy véli, hogy a 2006. évi IV. törvény 160. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezésével a tőkekivonás megfelelő számviteli kezelése körül bizonytalanság alakult ki, ezzel kapcsolatosan kérjük a segítségüket. Kérdésünk egyrészt arra irányul, hogy az új Ptk. 3:202-3:203. §-ai szerinti tőkekivonás esetén a Ptk. nem írja elő az Szt. 21. §-ában meghatározott közbensőmérleg-készítési kötelezettséget. Ugyanakkor – tapasztalatunk szerint – közbenső mérleg elkészítésével a tőkeleszállítás körülményeit célszerű alátámasztani. A gyakorlati problémát abban látjuk, hogy amennyiben a tag a közbenső mérleg alapján kívánja meghatározni a kivonható tőke nagyságát, a törtidőszak adózott eredménye felosztásra kerülhet-e vagy sem? Amennyiben a közbenső mérlegben szereplő adózott eredmény is felosztásra kerülhet a tőkekivonás során, akkor ennek számviteli kezelése pontosan hogyan történik a saját tőkét és a taggal szemben fennálló kötelezettségét illetően a társaság könyveiben? Kérdésünk másrészt arra vonatkozik, hogy ha a fenti jogszabályok alapján a társaság a tőkekivonás mellett dönt, akkor hogyan kell eljárni a jegyzett tőkén felüli egyéb tőkeelemek vonatkozásában: pontosabban az Szt. 36. § (2) bekezdésének c) pontjában, 37. § (2) bekezdésének f) pontjában foglaltakat úgy kell-e értelmezni, hogy a jegyzett tőke kivonásának arányában kötelező a tagnak kiadni az egyéb tőkeelemeket, vagy a tag ettől az aránytól eltérhet? Amennyiben a tőkekivonásra vonatkozó határozatban a tulajdonosok kizárólag a jegyzett-tőke-csökkentés mértékéről, módjáról és annak végrehajtásáról rendelkeznek, abban az esetben a saját tőke további elemeinek arányos csökkentésétől eltekinthet-e a társaság, vagy ezzel megsérti az érvényben lévő jogszabályokat? Az utóbbi esettel kapcsolatban, a jogellenes magatartás utólagos megállapításánál pontosan mely jogszabályra hivatkozhat a hatóság, illetve milyen következményekre, szankciókra számíthat a társaság?
3. cikk / 16 Jegyzett tőke és a könyvvezetés pénzneme
Kérdés: Egy 2018-ban alapított gazdasági társaság a létesítő okiratában forinttól eltérő devizanemben (EUR) állapította meg a jegyzett tőkéjének összegét, mely devizanem szerint került bejegyzésre a társaság törzstőkéje. A létesítő okiratban nem került megjelölésre a könyvvezetés pénzneme, de taggyűlési határozatban pénznemként a forintot jelölték meg, és ebben is könyveltek, forintban állították össze a beszámolót is. A 2019. 01. 01-jétől hatályos számviteli törvény módosítása rendelkezett arról, hogy a könyvvezetés pénznemének azonosnak kell lennie a cégbíróságon bejegyzett tőke pénznemével. A társaság a forintban történő könyvelés mellett maradna. Első ha a társaság 2020-ban forintra módosítja a jegyzett tőke devizanemét, akkor a korábbi években forintban beadott beszámolóit kell bármilyen formában és okból módosítania? Ha igen, milyen formában és határidőkkel? Második ha nem módosítják a jegyzett tőke devizanemét, át kell térni az euróban történő könyvvezetésre? Ha igen, milyen dátummal? Mi a teendő a korábbi évek forintban beadott beszámolóival, adóbevallásaival?
4. cikk / 16 Devizaárfolyam megváltoztatása
Kérdés: Társaságunk számviteli politikája szerint 2019. 12. 31-ig a devizás tételeknél a számlavezető pénzintézet által meghirdetett devizavételi és devizaeladási árfolyamának átlagát alkalmazza. 2020. január 1-jétől az MNB által közzétett, hivatalos devizaárfolyamra térünk át. Az áttéréshez kapcsolódóan át kell-e értékelni a 2019. december 31-i devizás, devizaalapú követeléseinket, kötelezettségeinket a január 1-jétől használni szándékozott devizaárfolyamon?
5. cikk / 16 Üzletrész-visszavásárlás adói
Kérdés: A kft. alapítója eladja üzletrészét (névérték 3 millió forint) 20 millió forintért és egy – nyilvántartás szerint – 10 millió forint (nettó) értékű ingatlanért a kft.-nek. Hogyan kell könyvelni a gazdasági eseményt? Milyen adózási vonzata van a magánszemélynél és a kft.-nél?
6. cikk / 16 Valutában kiegyenlített importbeszerzés
Kérdés: Amennyiben a társaság számviteli politikájában rögzíti, hogy a valutában kiegyenlített importbeszerzés értékét az Szt. 48. §-ának (8) bekezdését figyelembe véve a valuta könyv szerinti árfolyamán kívánja meghatározni, akkor a könyv szerinti árfolyamot a termékbeszerzés teljesítésének, szolgáltatásnyújtás igénybevételének napjára vonatkoztatva kell figyelembe venni, vagy például kiküldetéshez kapcsolódóan előlegfizetést követően merültek fel dologi kiadások, és akkor az előlegkiadás napjának könyv szerinti árfolyama a mérvadó? Az előleg – mint külföldi pénzértékre szóló követelés – kiadásának elszámolását az Szt. 60. §-a (4) bekezdésétől eltérően a választott árfolyam helyett meghatározhatjuk-e könyv szerinti árfolyamon? Az Szt. 48. §-a (8) bekezdésének választása esetén mely napnak megfelelő könyv szerinti árfolyamot kell alkalmazni, ha a beszerzés nem előlegből, hanem utólagos kifizetéssel történt?
7. cikk / 16 Kft. átalakulása betéti társasággá
Kérdés: A kft. saját tőkéje egymillió forint, emiatt a saját tőke átrendezésével nem tudja teljesíteni a Ptk.-ban előírt azon követelményt, hogy a törzstőkét 500 ezer forintról 3 millió forintra felemeljék. A tagok nem kívánnak a törzstőke felemeléséhez hozzájárulni, de a tevékenységet a jövőben is folytatni akarják. Ez esetben viszont marad a betéti társasággá átalakulás lehetősége. Ezen átalakuláshoz milyen jogi, számviteli, adózási feladatok kapcsolódnak?
8. cikk / 16 Jegyzett tőke emelése az eredménytartalékból
Kérdés: A gazdasági társaság a jegyzett tőke emelését az eredménytartalék terhére kívánja megvalósítani. Milyen fizetési kötelezettség terheli ebben az esetben?
9. cikk / 16 Devizában meghatározott ellenérték forintban való számlázása
Kérdés: Az Szt. előírása alapján: a mérlegfordulónapon meglévő, külföldi pénzértékre szóló minden követelést, befektetett pénzügyi eszközt, értékpapírt, illetve kötelezettséget, valamint a valutakészletet, a devizaszámlán lévő devizát az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó választott devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell kimutatni. A mérleg-fordulónapi értékelés hatással lesz az eredményre. Kérdésem az, hogy ha egy devizában történt megállapodást követően a teljesítésről a szállító forintban állítja ki a számlát (a teljesítéskori napi árfolyam alapján), akkor az külföldi pénzértékre szóló kötelezettségnek számít? Át kell értékelni? (A kérdező példát is hoz erre.)
10. cikk / 16 Devizás és devizaalapú ügyletek mérleg-fordulónapi értékelése
Kérdés: Az Szt. 2011. 01. 01-jétől kötelezővé teszi a devizás és devizaalapú ügyletek mérleg-fordulónapi választott árfolyamon történő értékelését. Társaságunk devizaalapú zárt végű lízing keretében beszerzett eszközöket ad bérbe úgy, hogy a bérleti díjban valamennyi, a pénzintézet által közölt realizált árfolyamváltozásból eredő különbözetet tovább tudja hárítani a bérbevevőre. Eddig az év végi átértékelést – részben ezért – nem tartottuk jelentősnek, nem könyveltük. Most könyvelni kell, és az tetemes árfolyamveszteség lesz. Az Szt. 33. §-ának (2) bekezdése szerint ezt az árfolyamveszteséget el lehet határolni, de egy részére céltartalékot kell képezni, ami valószínűleg veszteséget fog eredményezni. Megítélésünk szerint a kötelező átértékelés miatt nem biztosított a megbízható és valós összkép kialakítása: ráfordítást számolunk el a nem realizált árfolyamveszteségre, de nem számolunk el bevételt a majdani bérleti díjban való megtérülésre. Eltérhetünk-e az Szt.-től a 4. § (4) bekezdése alapján úgy, hogy eltekintünk az év végi értékeléstől, az árfolyam-különbözet összegének megfelelő összegű bevételt határolunk el, illetve úgy, hogy a bérbe adott eszközt is átértékeljük? Társaságunk könyvvizsgálatra nem kötelezett. Ha az eltérések valamelyikével élhetünk, akkor elegendő-e a számviteli politika módosítását jóváhagyatni könyvvizsgálóval, vagy ettől kezdődően folyamatosan kell könyvvizsgálót igénybe venni?
