Jelentős összegű hiba könyvelése

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a jelentős összegű hibákat?
Részlet a válaszából: […] ...az értékét, amelyeket– az üzleti évre, az üzleti évet megelőző év(ek)re vonatkozó, a mérlegkészítés (és nem a mérlegfordulónap) időpontjáig befejezett önellenőrzés jegyzőkönyve tartalmazott (a hiba, a hibahatás ténye, összege, eredményre,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 7.

Jogerőre emelkedett peresített követelés könyvelése

Kérdés: A belföldi kft. határozott időre, 1998-2003-ra bérbe adta az üzlethelyiséget. A bérlő a szerződés lejárta előtt elhagyta a bérelt helyiséget, 2002-2003. évekre nem fizetett bérleti díjat. A bérbeadó a bérleti díj követelése miatt bírósághoz fordult. A jogerős bírósági ítélet a bérlőnek kedvezett. Ezzel a bérbeadó nem értett egyet, és a Legfelsőbb Bírósághoz felülvizsgálati kérelmet nyújtott be. A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet megváltoztatta, a bérbeadónak adott igazat, és kötelezte a bérlőt 6 millió forint bérleti díj, 2 millió forint kamat megfizetésére, valamint 2004. februártól a kifizetésig számított késedelmi kamat megfizetésére. A Legfelsőbb Bíróság ítélete 2007 januárjában érkezett meg. A bérlő azóta sem fizetett, sőt felszámolás alá került. Mikor, melyik évre kell elszámolni a megítélt követelést? Különösen a számszerűsített, illetve az idő függvényében változó kamatot?
Részlet a válaszából: […] ...(8) bekezdése szerint az egyébkövetelések között kell kimutatni a peresített követelésekből a bíróság általaz üzleti év mérlegfordulónapjáig jogerősen megítélt követeléseket. Ebből azelőírásból az következik, hogy a peresített követeléseket csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 14.

Befektetési jegyekkel kapcsolatos elszámolások

Kérdés: Nem pénzügyi tevékenységet folytató kft. Magyarországon forgalomba hozott befektetési jegyet jegyzett a befektetési alap indulása előtti jegyzési időszakban. A megfizetett ellenérték a névértéknél alacsonyabb diszkontált ár volt (5,5 százalékos kamat figyelembevételével került megállapításra). El lehet-e számolni, és ha igen, akkor hogyan, a ténylegesen megfizetett vételár és a névérték közötti különbözetet? A kibocsátási tájékoztató szerint a 4 éves futamidő alatt a befektetési alap a napi árfolyamon köteles visszavásárolni a befektetési jegyet. A futamidő alatt kell-e, lehet-e hozamot elszámolnia piaci árfolyam alapján, ha ténylegesen hozamfizetés nem történik? Változik-e az eset megítélése, ha a kibocsátó tőkegaranciát és a teljes futamidőre összesen 6% hozamgaranciát vállalt, de azzal a megkötéssel, hogy a tőke- és hozamgarancia csak a lejáratig tartott befektetési jegyekre érvényes?
Részlet a válaszából: […] ...(bármilyen jogcímen) csak akkorlehet, ha azt ténylegesen megfizették (T 384 – K 9735), illetve ha a tárgyévrejáró hozamot a mérlegfordulónap és a mérlegkészítés időpontja közöttmegfizették (T 3913 – K 9735). Ebből következően a befektetési jegyek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 25.