Kft. átalakulása betéti társasággá

Kérdés: A kft. saját tőkéje egymillió forint, emiatt a saját tőke átrendezésével nem tudja teljesíteni a Ptk.-ban előírt azon követelményt, hogy a törzstőkét 500 ezer forintról 3 millió forintra felemeljék. A tagok nem kívánnak a törzstőke felemeléséhez hozzájárulni, de a tevékenységet a jövőben is folytatni akarják. Ez esetben viszont marad a betéti társasággá átalakulás lehetősége. Ezen átalakuláshoz milyen jogi, számviteli, adózási feladatok kapcsolódnak?
Részlet a válaszából: […] ...annak formájával (az adott esetben a betéti társasággá történő átalakulással). A taggyűlés kijelöli a vagyonmérleg-tervezetek fordulónapját, a független könyvvizsgálót, megbízza a vezető tisztségviselőket az átalakulási terv és az egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 24.

Lekötött tartalék K+F-nél

Kérdés: Amikor aktiváljuk a K+F közvetlen önköltségét, az aktivált értékben lekötött tartalékot kell képezni, amelyet az értékcsökkenés mértékével kell feloldani. Ki határozza meg a mértékét, és hogyan kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...összegszerű megállapításánál az 53. § (2) bekezdésében foglaltakat figyelembe kell venni, tényleges nagyságát a mérlegfordulónapi értékelés keretében, az értékelési szabályzatban meghatározott módon kell megállapítani. A kísérleti fejlesztés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 18.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...akkorterv szerinti értékcsökkenési leírást nem szabad elszámolni.Ha a vállalkozó nem számol el terv szerinti értékcsökkenést,a mérleg-fordulónapi értékelés keretében meg kell győződnie arról, hogy azüzleti vagy cégérték kimutatott értékében történt-e változás....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

Közhasznú társaság támogatásainak elszámolása

Kérdés: Közhasznú társaságunknál a támogatást nyújtó minisztérium vizsgálta a 2001-2002. évi támogatások elszámolását. Az Áht. 119. §-a (3) bekezdésének h) pontjára hivatkozva elmarasztalta a társaságot, mert a "pénzmaradványt" nem fizette vissza, bár a lezárt évet követően elszámoltunk a támogatásról. A felhalmozási célú támogatási szerződés kiköti a felhasználás elkülönített nyilvántartását, de nem nevesíti a felhalmozási célokat. Mi konkrét tervekkel rendelkeztünk, amelyeket a minisztérium ismert, azokra kaptuk a támogatást. Hamisnak minősítették mérlegünket, mert 2001-ben a szerződéssel, kötelezettségvállalással le nem kötött összeget is kimutattunk az időbeli elhatárolások között. Hasonlóan ítélték meg a 2002. évi támogatást is, amelyet a szerződés véglegesen átadott támogatásnak minősít. A működési célra kapott támogatás felhasználását az ellenőrzés azért kifogásolta, mert a működési támogatás a közhasznú veszteség egyösszegű könyvelésével és nem tételesen került az időbeli elhatárolásokból elszámolásra. Valóban hamis a beszámolónk?
Részlet a válaszából: […] ...A számviteli elszámolást nem lehet hamisnak minősíteni azért, mert a kapott támogatást szerződéssel, kötelezettségvállalással a mérlegfordulónapig még nem kötötték le.A fejlesztési célra kapott támogatásnak a legfontosabb kritériuma az, hogy visszafizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 12.

Támogatások számviteli elszámolása

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a kettős könyvvitelben a különböző típusú kapott támogatásokat?
Részlet a válaszából: […] ...vagy külföldi gazdálkodótól, illetve természetes személytől, valamint államközi szerződés alapján külföldi szervezettől;= a mérleg fordulónapjáig megkapták és az a tárgyévhez vagy a tárgyévet megelőző üzleti év(ek)hez kapcsolódik, a pénzügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 14.