99 cikk rendezése:
11. cikk / 99 Közkereseti társaság beolvadása
Kérdés: Az egyik ügyfelem úgy döntött, hogy az ő és a felesége tulajdonában álló közkereseti társaságot beolvasztja a szintén azonos tulajdonosi körrel bíró kft.-jébe. A kkt. kataadózást választott, és bevételi nyilvántartást vezet. Ilyen esetben miként kell eljárni a vagyonmérleg-tervezetek és végleges vagyonmérlegek elkészítése során? A kkt.-nek a fordulónapra készítünk egy mérleget oly módon, mintha áttérne pl. a Tao-tv. hatálya alá? Az erre vonatkozó jogszabályi hely érdekelne. Nem igazán találom az ide vonatkozó paragrafust.
12. cikk / 99 Veszteség miatti tőkeleszállítás könyvelése
Kérdés: A Számviteli Levelek egy korábbi számában azt írják: A veszteség miatti tőkeleszállítás közvetlenül nem érinti a tagok befektetésének értékét. A mérlegfordulónapi értékelés során azonban előfordulhat, hogy a tulajdoni részesedést jelentő befektetéseknél az Szt. 54. §-a szerinti értékvesztést kell elszámolni. Ez az állásfoglalás az Szt. jelenleg hatályos előírásai szerint is érvényes? Ha igen, mi indokolja a tőkekivonással történő tőkeleszállítástól való megkülönböztetést? Véleményem szerint a veszteség miatti tőkeleszállításnál is célszerű lenne a részesedések értékét véglegesen és nem értékvesztéssel csökkenteni, mivel a részesedés szerinti vállalkozás jegyzett tőkéje ebben az esetben is véglegesen csökken. Mivel a leszállítás veszteségrendezésre történik, itt nem lenne kapott ellenérték, és a teljes összeg a pénzügyi műveletek veszteségeként jelenne meg.
13. cikk / 99 Jegyzett tőke leszállítása tőkekivonással
Kérdés: A Cégtörvény legutóbbi módosítása hogyan befolyásolja a jegyzett tőke leszállítását, ha azt tőkekivonás útján kívánjuk megvalósítani? A mérleg szerinti adózott eredményt is ki kell fizetni osztalékként? A társaság tagjai jogi személyek. Van-e lehetőség arra, hogy még ebben az évben osztalékelőleg-fizetésről döntsön a taggyűlés? (A jegyzett tőke 80 millió forint, az eredménytartalék 50 millió forint, más tőkeelem nincs, a jegyzett tőkét a felére szállítanánk le.)
14. cikk / 99 Szövetkezeti taggal történő elszámolás II.
Kérdés: Kapcsolódóan a Számviteli Levelek 410. számában a 8003. kérdésre adott válaszhoz: A szövetkezet valóban nem képzett 2016. 10. 16-ával közbenső mérleget. A mi esetünkben kötelező közbenső mérleget készíteni, vagy csak ajánlott? A 2015. évi beszámoló elfogadásakor, a szövetkezet összegszerűséget nem említve, határozat formájában döntött a 2016. évre vonatkozó fejlesztési tartalék képzésének a szándékáról. Mivel a tag kilépése dátumával nem készült közbenső mérleg, milyen adatot kellene figyelembe venni? Ebben az esetben a 2016. évi beszámoló értékei elfogadhatók bázisadatnak, amit az osztalék számításának időpontjára azonosítunk?
15. cikk / 99 Megszűnik az egyszerűsített vállalkozói adó
Kérdés: 2020. január 1-jétől hatályát veszti az Eva-tv. Az e törvény hatályon kívül helyezésével az Eva-tv. hatálya alá tartozó szervezetek is megszűnnek? Hova, milyen adótörvény hatálya alá kerülnek? Milyen számviteli, adózási feladatok kapcsolódnak a jogszabályi háttér megszűnéséhez? Hogyan alakulnak ezek egy bt. esetében?
16. cikk / 99 Közbenső mérleg készítésének kötelezettsége
Kérdés: A számviteli törvény milyen esetekben írja elő a közbenső mérleg készítésének a kötelezettségét?
17. cikk / 99 Egyéni cég beolvadása
Kérdés: Egyéni cég úgy döntött, hogy beolvadna egy kft.-be. Ezt az ügyletet egy lépésben végre lehet hajtani? Vagy szükséges, hogy az egyéni cég először bt.-vé vagy kft.-vé alakuljon át, és csak az után olvadjon be a kft.-be? Az átalakulás költségei jelentősek, fontos tudni, hogy van-e lehetőség egy lépésben a beolvadásra.
18. cikk / 99 Átalakulás vagyonátértékeléssel
Kérdés: Társaságunk jelentős vagyont halmozott fel. A tulajdonosok úgy döntöttek, hogy a kft. alakuljon át zártkörűen működő rt.-vé. Az átalakulás során élni kívánnak a vagyonátértékelés lehetőségével. Milyen szempontok érvényesíthetők a vagyonátértékelés során? Hogyan kell meghatározni a piaci értéket? Hogyan indokolt dokumentálni az átértékelés hatását? Ki hagyja jóvá a vagyonátértékelést?
19. cikk / 99 Beolvadás esetén osztalék fizetése
Kérdés: A beolvadó társaság tulajdonosai dönthetnek-e a beolvadáskor osztalékfizetésről? Ha igen, hogyan kell azt kimutatni? Ha nem, miért nem?
20. cikk / 99 Pótbefizetés euróban
Kérdés: Két belföldi magánszemély tagból álló kft. társasági szerződése lehetőséget ad a tagoknak pótbefizetés teljesítésére (évente kétszer 3 millió forint értékben). Van-e lehetőség ezt euróban teljesíteni a kft. valutapénztárába történő befizetéssel?
